A legrosszabb az lesz, amikor hazamennek

Koszovói albán menekültek várakoznak egy buszmegállóban az Ásotthalmot Mórahalommal összekötő úton.

Nem a kivándorlást, hanem a tömegek hazatérését tartja a nagyobb veszélynek Safet Gerxhaliu. A koszovói Gazdasági és Kereskedelmi Kamara elnöke az Origónak adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott, az ország végét jelentheti a visszazúduló menekültáradat, hiszen Koszovóban nincs ipar, és halódik a magánszektor. Egyes becslések szerint eddig mintegy százezren hagyták el a nyugat-balkáni országot.

• Koszovó GDP helyett jó ideje csak politikát termel.
• Stabil kormány kell a befektetői kedv erősödéséhez, a kiszámíthatatlan helyi viszonyok miatt a külföldi beruházók elkerülik az országot.
• A következő mélyrepülés akkor kezdődhet, amikor a kevésbé szerencsés koszovói fiatalok tízezrei visszatérnek, vagy mert hazatoloncolták őket, vagy nem találtak munkát.

A koszovóiak elvándorlása évek óta tart, most azonban úgy tűnik, hogy tömeges méreteket öltött. Mi áll a jelenség hátterében?

Elsősorban az, hogy Koszovó GDP helyett jó ideje csak politikát termel. A tavalyi volt a legkeményebb év függetlenségünk 2008-as kivívása óta: fél évig tartó kormányválság van mögöttünk, ennek csapdájában vergődik az amúgy sem erős gazdaságunk.

Gerxhaliu a kivándorlásnál csak a tömeges hazatéréstől tart jobban

Forrás: Facebook/Safet Gërxhaliu/KosovaPress

Fontos szempont az is, hogy Koszovó 88 százalékban importál, de csak 12 százalékos exportot tud felmutatni. Termelés nélkül pedig hogyan teremthetnénk munkát, esélyt a következő nemzedékek számára?

Miért a politikát teszi felelőssé?

Mert stabil kormány kell a befektetői kedv erősödéséhez is: a kiszámíthatatlan helyi viszonyok miatt a külföldi beruházók egyre inkább elkerülik az országot, 2013-ban sokan köszöntek el tőlünk. Emiatt helyben jár a gazdaság, Koszovó saját büdzséje pedig kevés ahhoz, hogy a fejlődést segítő projekteket indítsunk el, egyetemet alapítsunk még ahhoz is, hogy önerőből nyújtsunk szociális biztonságot.

A külföldi beruházók elkerülik Koszovót, a gazdaság egy helyben toporog Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindez együtt eredményezi, hogy lassan nincs fejlődési perspektíva sem. Az emberek nem tervezhetnek előre, ráadásul lelassult az EU-csatlakozáshoz vezető folyamat is.

A kivándorlás okaként mások is a gazdasági nehézségeket említik. A lakosság közel harmada napi 1,4 euróból él. Mennyi a koszovói átlagkereset?

Attól függ, hogy az állami vagy a magánszektorban dolgozik-e valaki. Az államiban átlagosan 230 eurót, a magánban 380 eurót lehet keresni havonta. Az alkalmazottak többsége a ruhaiparban talál munkát, a kormány is ezt támogatja a komolyabb beruházások, fejlesztések helyett, pedig a társadalmi stabilitást csak a magánszektor fejlesztése alapozná meg.

Mekkora a munkanélküliség?

A munkaképes korú lakosság 42 százaléka dolgozik, de a fiatalok körében az átlagosnál is nagyobb, 60 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Valahol érthető, ha keresik a lehetőségeket az ország határain túl is. Eladják mindenüket, hátrahagyják adósságaikat, és a családdal együtt útnak indulnak.

Családostól, gyerekekkel indulnak útnak Fotó: Bielik István - Origo

Hányan hagyták el az országot az utóbbi hónapokban, években?

Pontos adataim nincsenek, de több mint 85 ezer emberről beszélhetünk, akik Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európába mentek. A migrációs folyamat egyszerre okoz külső és belső károkat Koszovónak: gazdaságilag veszteség, hiszen olyan fiatalok is elmennek, akiknek volt munkájuk, de megelégelték az alacsony béreket. Másrészt nagyban ront a nemzetközi megítélésünkön, a kiszámíthatatlan gazdasági-demográfiai helyzet elveszi a külföldi befektetők kedvét a beruházástól. A kivándorlás ráadásul késleltetett kárt is okoz.

Mire gondol? Mi lehet az utóhatás?

A következő mélyrepülés akkor kezdődhet, amikor a kevésbé szerencsés koszovói fiatalok tízezrei visszatérnek vagy azért, mert hazatoloncolták őket, vagy mert nem találtak munkát. Itthon sincsenek esélyeik, sokan minden hidat felégettek indulás előtt - ha tömegesen jönnek haza, az olyan gazdasági és szociális válsághoz vezethet, ami már Koszovó megmaradását is veszélyezteti. Erre a visszaáramlásra is készülnünk kell.

Olyan véleményeket is hallani lehetett, hogy a vándorlás felülről szervezett folyamat, amit a koszovói kormány is támogathatott. Valóban így történt?

Nem kizárt, hogy valakik szervezetten is segíthették a kivándorlást, de a hatás már túlmutat ezen, a hullám önmagát generálja. A felelősség pedig közös, a régiós hatóságoknak, a koszovóit is beleértve együtt kell tenniük azért, hogy megfékezzék a migrációs rohamot. Ez azokra is érvényes, akik eddig nem tettek túl sokat a menekültáradat megfékezéséért.

Koszovóban nincsenek esélyeik, sokan minden hidat felégettek Fotó: Bielik István - Origo

Orbán Viktor szerint a Magyarországra átszökő migránsokat őrizetbe kell venni és ki kell toloncolni, különben az ország menekülttáborrá válik. Mit gondol erről?

Magyarországgal, a magyar hatóságokkal jó az együttműködésünk - magam is találkoztam a miniszterelnökükkel. Szerintem most nem veszíthetünk időt azzal, hogy bűnbakot keresünk, hogy azt méregessük, hogyan és ki miatt jutottunk idáig. A helyzetre közösen, európai szinten kell megoldást találnunk, ahogy már említettem. Koszovó pedig partner a menekülthelyzet rendezésében, még ha ez kockázatokkal is jár.