Végleg lakat kerülhet több budapesti kórházra

Új kórházat építene Budapesten a Fidesz-KDNP, azonban ehhez csupán hazai forrásokat lehetne felhasználni, mivel az unió ezt nem finanszírozná. Ha megvalósulna a beruházás, annak a budai oldal helyzetén kellene javítania. A változtatások révén több budapesti kórházat is bezárhatnak.

A Fidesz mezőkövesdi frakcióülése után beszélt Rogán Antal egy új, nagy fővárosi kórház megépítésének szükségességéről. Azt mondta, a frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat – európai uniós pénzek felhasználásával is – teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről.

Rogán Antal új kórházat építene Forrás: MTI/Illyés Tibor

Vákuum

Megkezdődött az egészségügyi alapellátás kormányzati átalakítása, amelynek a része lehet a most bejelentett kórházépítési terv is – mondta az Origónak Rácz Jenő. A veszprémi kórház igazgatója szerint a fővárosi ellátásban egy bizonyos vákuum keletkezett a 2007-13-as időszakban. Ennek oka, hogy a vidéki kórházakban mintegy 500 milliárdos fejlesztések történtek nagyrészt az uniós pénzek segítségével, míg a fővárosban a régió fejlettsége miatt ez nem történt meg.

Az előbb említett hiányt valahogyan pótolni kell, amire kézenfekvő megoldásnak tűnik egy új intézmény építése. Erre azért is szükség lehet, mert több olyan, a 19. században épült kórház van, amelyet nem lehet, vagy túlságosan drága lenne egy 21. századi igényeknek megfelelő intézménnyé alakítani – mondta Rácz Jenő. A toldozás-foldozás sok esetben nem vezetne sehová.

Az új kórházat a 21. századi igényeknek megfelelően építenék föl Fotó: Bielik István - Origo

Kivezetés

Sinkó Eszter arról beszélt az Origónak, hogy egy új, modern kórházra a fővárosban természetesen óriási szükség van, de azzal kalkulálni kell, hogy kórházi kapacitásokban jelenleg felesleg mutatkozik. Az egészségügyi közgazdász szerint kérdés, hogy egy zöldmezős beruházásnak vagy a meglévők felújításának van itt az ideje.

A tervbe vett új kórház helyett régi, elavult kapacitásokat biztosan ki kell vezetni, legalábbis az akut ellátásból – véli Sinkó Eszter. El kell dönteni, hogy ennek ürügyén bezárnak kórházakat, vagy elég lesz egyes intézményeknél a profilváltást erőltetni.

Több tízmilliárd

Ha az új, nagy központi kórház megvalósul, akkor ezzel a jelenleg zajló kórházi egyeztetéseken, a kapacitások átszabásánál középtávon számolni kell. Éppen ezért jó lenne, ha az új kórház tervezett méretéről, profiljáról többet lehetne tudni.

Akár 80 milliárdba is kerülhet az új intézmény Fotó: Bielik István - Origo

Sinkó Eszter szerint a budai oldal ellátása aggasztó, így az új intézmény vélhetően ennek a területnek az ellátására koncentrál majd. A beruházás összköltsége 50-80 milliárd forint között mozoghat, ami jelentős összeg, különösen azért, mert uniós pénz erre a célra nem áll rendelkezésre, a kormánynak a nemzeti költségvetés keretében kell forrást találnia a megvalósításra.

Átstrukturálás

Rácz Jenő szerint a fővárosi kórházfejlesztések közül kiemelkedik az Uzsoki úti létesítmény átalakítása, míg például a János kórház mostanra olyan leromlott állapotba került, hogy feleslegesnek tűnhet az átépítése. A mostani tervek nem arról szólnak, hogy tömeges intézménybezárásra készülne a kormányzat, hanem egy átstrukturálás kezdődhet.

Korábban egy háttérbeszélgetésen Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kórházak kapacitásainak újraosztása, az irányító, azaz a domináns pozíciók kiosztása várhatóan a fővárosban okozza majd a legtöbb konfliktust. A kórházak pozicionálásánál egyes vélemények szerint a tevékenység széles körű volta, azaz a szakmai komplexitás, illetve a sürgősségi ellátásban betöltött szerepkör lesz az alapvető szempont.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is kapacitások újraosztásáról beszélt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Felelősség

Sinkó Eszter úgy látja, a mostani megyei, fővárosi kórházi kapacitásegyeztetési folyamatban túlságosan nagy felelősséget kapnak a kórházigazgatók, miközben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet rendelkezik azokkal az algoritmusokkal és információkkal, amelyek az ellátásszervezésben a szereplőket a helyes döntések meghozatalához hozzásegíthetnék.

Az átalakításoknál az üzemgazdaságossági szempontokat is mérlegelni kell, mivel annak nincs túl sok értelme, hogy egy intézményt azért tartsanak fönn, hogy egy-két területtel foglalkozzon.

A múlt

Utolsóként 1980-ban épült komplett tömbkórház a fővárosban – Dél-Pesten a Jahn Ferenc. A rendszerváltás után több címzett állami nagyberuházás révén új műtő- és hotelszárnyak épültek például a kőbányai Bajcsy-kórházban, a XI. kerületi Szent Imrében, Zuglóban az Uzsoki utcában, a Honvédkórházban, de jutott az országos intézeteknek is némi támogatás – legutóbb a Kékgolyó utcai onkológiai központ uniós pénzből több új épülettel bővülhetett, illetve válthatta le egyik-másik korszerűtlen pavilonját.

Uzsoki utcai kórházban nagyon sok fejlesztés történt az elmúlt években Fotó: Bielik István - Origo

Már az ezredforduló után felismerték, hogy a széttagolt, csaknem száz telephelyen működő fővárosi gyógyintézmények infrastruktúrája nem alkalmas a korszerű és hatékony gyógyításra, így az egészségügyi ellátás átszervezése folyamatosan napirenden volt a fővárosi önkormányzatban.

Csak papíron

Horváth Csaba főpolgármester-helyettes már 2007-ben arról beszélt, hogy két év alatt egy új, 3 ezer ágyas óriáskórházat kell a Nagyvárad téren építeni. Ebben kapott volna helyet a Szent István, a Szent László, a Heim Pál gyermekkórház és a Semmelweis Egyetem több klinikája. Az elgondolás csak terv maradt.

A második Orbán-kormány startjával az egészségügyben is új, a Semmelweis-tervvel fémjelzett korszak indult el. A fővárosi kórházakat államosították, és megszületett a „Budapest-koncepció”, amelyet 2011-ben kormányhatározat rangjára emeltek.

E szerint át kell alakítani az Országos Sportegészségügyi Intézetet, új országos pszichiátriai és addiktológiai intézetet kell felállítani a bezárt OPNI helyett, valamint három sürgősségi központot kell kialakítani: dél-pestit, budait és észak-pestit. Ebből az öt tervből csupán az valósult meg, hogy a Nyírő Gyula kórházon táblát cseréltek, és kinevezték a lipótmezei pszichiátria utódjának.