Mi legyen a gyerek? Tűzoltó s katona!

egyetemista biológus
MODEL RELEASED. Scientists examining tomatoes growing on a plant.
Vágólapra másolva!
Egy genetikus, egy búvárfotós mérnök, egy sportszervező, egy komédiás és két közgazdász, no meg egy diplomata. Továbbtanulással foglalkozó cikksorozatunk második részében hat fiatalt mutatunk be.
Vágólapra másolva!

Sorozatunk első részében, hétfői cikkünkben már bemutattuk, hogy mik azok az határidők, amiket nem szabad elfelejteni, különben bukhatja a felvételit – ha még nem olvasta, kattintson, és ellenőrizze a dátumokat!

Bálint (18) – a humánkineziológus vagy sportszervező

Az utolsó hónapokig teljesen tanácstalan volt, merre is folytassa, de mivel a mozgás a mindene, nem tudott mást elképzelni, csak azt, hogy a sport közelében maradjon – ebben az osztályfőnöke és a testnevelő tanára is megerősítette, szülei pedig teljes mértékben támogatják, sőt, nem erőltetnek semmit. Bálint szülei vállalkozók, Budapest külvárosában, egy családi házban laknak, három testvére van. Állami gimnáziumba jár, eredetileg matematika tagozatra, de az utolsó évben leadta, mivel nem tartotta fontosnak a plusz órákat emelt szinten a továbbtanuláshoz, viszont emelt óraszámban tanul még történelmet. Egy ideig a humánkineziológia érdekelte, de végül a sportszervező szakot választotta, mert mesélték, hogy "nagyon sok biosz és matek van ezen a szakon, amiket én nem annyira kedvelek".

Képünk illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Swen Pförtner

ELTE és Testnevelési Egyetem

Budapesten az ELTE és a Testnevelési Egyetem (TE) indítja a szakot, az ELTE-n tavaly 349, a TE-n 298 volt a ponthatár. Kis tájékozódás után első helyen az ELTE-t jelölte meg, másodikként pedig a TE-t. Amikor a pontjairól kérdezem, elgondolkodik, majd azt mondja, hogy "nem aggódom, mivel emelt érettségit teszek történelemből és testnevelésből, angolul és németül is tanulok, nyelvvizsgám nincs még, de mindegy, mert a két emelt érettségivel minden pluszpontot összeszedtem, amit csak lehet. Ahogy számolgattam a pontjaimat, elviekben nagyon simán be tudok kerülni, vidéki egyetemekre pedig nem gondoltam. Szüleim finanszíroznák, ha nem vennének fel államira, de mivel ha testvérem is akar jelentkezni továbbtanulni, és ő is csak önköltségesre kerülne be, akkor a két tandíjat már nehezen tudnák előteremteni. Ez a röghöz kötés elég ijesztő, mert ha elvégeztem az egyetemet, szívesen kimennék külföldre dolgozni, Németország vagy Anglia lenne a cél. Kint sokkal jobban meg lehet élni azzal a munkával, amit itthon elvégeznél.

Lívia (17) – pszichiáternek készült, helyette genetikus lesz, aki mellette táncol is

Úgy érzi, hogy bár viszonylagos jómódban él, a szülei pedig megpróbálják mindenben támogatni, de nem engedhetik meg magunknak, hogy az egyetemen önköltségen tanuljon. Édesapja vállalkozó, pénzügyi tanácsadó, édesanyja informatikusként végzett, majd andragógiát tanult, jelenleg pedig bérszámfejtő. Jelenleg Budapest agglomerációjában él, de szeretne beköltözni a városba, mert sokat utazik és ha nincs HÉV, nem jut be. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja, több nyelven tanult, ezek közül angolul és németül beszél, de a latint és kínait elmondása szerint "csak egy bizonyos szinten érti". Már a két említett nyelv is kifejezetten érdekes, de aztán megemlíti, hogy volt már része EU-s pályázatban, és nyaranta egy táborban újságírással foglalkozik, önkéntesként segít, ami viszont igazán lázba hozza, az a biológia.

Képünk illusztráció Forrás: Origo

Biológia? Akkor ELTE TTK!

Egészen tavalyig úgy készült, hogy pszichiáter lesz, de változtatott a tervein, amikor becsempészték egy igazi genetikai laborba, ami annyira megtetszett neki, hogy minden további tudományos előadás csak fokozta ezt. Amikor elmesélem, hogy anno én is ennek készültem, majd megkérdezem, hogy a genetika melyik része érdekli, felcsillan a szeme, és azonnal rávágja, hogy a génmódosított ételek. A kiszemelt egyetem az ELTE TTK lenne, a kar pedig a biológia. A 2014-es felvételi ponthatár 370 volt, ami alacsonyabb a Semmelweis ÁOK-s általános orvosi 432-es ponthatáránál. Az ELTE-n kívül megjelöli még a Szegedi Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Szent István Egyetemet is.

Igor (18) – álma, hogy pilóta legyen, de inkább közgazdász lesz

Budapest XI. kerületében él a családjával, állami iskolába jár, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumba. Történelem szakon kezdte az első két évét, majd 2011-ben felvette mellé a matekot is, amit fél év múlva le is passzolt. Angolból átlag feletti a nyelvismerete, tavasszal angol felsőfokú nyelvvizsgát tesz, viszont olaszból csak az alapok mennek neki. Édesapja múzeumban dolgozik, anyukája szabadúszó színész és bohócdoktor, testvére nincs. Heti négyszer-ötször focizik, érdeklik a tudományos újítások, az emberi viselkedés tanulmányozása és – nem meglepő módon – gyakran járnak képzőművészeti kiállításokra, színházba.

Képünk illusztráció Forrás: AFP/Andreas Solaro

Repülne, de helyette majd statisztikát elemez

"A legnagyobb álmom, hogy utasszállítórepülőgép-pilóta legyek, de a realitások talaján maradva gazdasági egyetemekre adom be a jelentkezésem – mondja. - A fő cél a nemzetközi gazdálkodás, de második helyen a gazdálkodási és menedzsment szakot is bejelöltem." Tavaly a Corvinuson a nemzetközi gazd. állami részén 463 volt a felvételi ponthatár, míg a gazd. men. államiján 460, BME nemzetközi gazd. államiján 460, Corvinus nemzetközi gazd. fizetősön 468, gazd. men. fizetősön 429, és végezetül a BME nemzetközi gaz. fizetős részén 323 volt. Idén a nemzetközi gazdálkodás a központilag rögzített szakok közé tartozik, így mindenhol 460 pont lesz. Amikor megkérdezem, hogy miért tett le a pilótaságról, akkor azt válaszolja, hogy "nem tettem le, csak ezért ezeket a szakokat választottam, mert ha pilóta is leszek, jobb két lábon állni. Továbbá ha nem leszek az, akkor csak ilyen területen tudom elképzelni magam".

Ádám (18) – a búvárfotós építészmérnök

Szülei az egészségügyben dolgoznak vezető pozícióban, Budapest agglomerációjában, egy családi házban élnek. Anyagi helyzetüket tekintve jól élnek. Ádám a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban tanul, ami Pest megyében az egyik legerősebb gimi. A hat osztályos gimnáziumban (van öt osztályos is, nyelvi nulladikkal) 6 éve emelt óraszámban tanul matematikát, ezenkívül két éve fizikából is fakultációra jár, aztán filozófiából és médiából meg délutáni fakultációra. Amikor megkérdezem, hogy miért, azt válaszolja, hogy minden különösebb ok és cél nélkül, csak mert érdekli. Angol nyelvből B2-es nyelvvizsgája van, de márciusban megpróbálja a C1-est, ami ugye pluszpontokat jelent majd a felvételinél is. Az angol mellett 4 éve tanul spanyolt. Csak matematikából fog emelt szinten érettségizni, mellette a fizika lesz a választott tárgy, középszinten. Iskolán kívül érdekli a fotózás és a búvárkodás is.

Városépítészetben a hollandok az abszolút nagyhatalom

Építészmérnöknek készül, csak a BME-re adta be a jelentkezését osztatlan képzésre, és nem szeretne vidéken tanulni, mert annyira budapesti, hogy nagyon. A tavalyi ponthatár 380 pont volt, úgy érzi, ez azért meglesz, inkább több is. Az már csak pluszérdekesség, hogy az önköltséges és államilag finanszírozott ponthatár tavaly megegyezett, tehát minden felvett diák államira került. Viszont nehezíti a dolgot, hogy a felvételihez szükség van arra, hogy átmenjen egy rajzalkalmassági vizsgán, ahol csak "megfelelt" és "nem megfelelt" van. A képzéshez kötelező az emelt matematikaérettségi, a fizika pedig a kötelezően válaszható felvételi tárgyak között van. Diploma után Nagy-Britanniába vagy Hollandiába menne, elhagyva kis hazánkat. Ennek egyik oka, hogy ismeretei szerint városépítészetben – ami őt érdekli – a hollandok az abszolút nagyhatalom. Alapvetően nagyon jól érzi magát nagyvárosokban, szeret igazán multikulturális közegben létezni, és persze ott van a klasszikus érv: a pénz. Európai polgár szeretne lenni, nem csak magyar.

Képünk illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Andi (18) – a leendő szinkronúszó és médiamunkás

Budapesti tanuló, aki Kőbányára jár egy gimnáziumba, szülei üzlettulajdonosok, van egy 3 évvel fiatalabb húga, aki a Xantus János Gimnázium tanulója. Andi általában jól teljesít, történelemből fakultál. 10 évig szinkronúszó volt, majd idén váltott a táncra, mivel az érettségi miatt nem maradt elég ideje az edzésekre. Németből felsőfokú nyelvvizsgája van, angolból most készül a középfokú nyelvvizsgára. Média szakra készül, bár teljes jövőképe még nem alakult ki a szakmáról – de kinek igen ennyi idősen? Megjelölte a Budapesti Corvinus Egyetemet, az ELTE-t es a BME-t. Az államilag támogatott szint egységesen 455 pont volt mindenhol, a Corvinuson tavaly 365 volt a fizetős ponthatár, az ELTE-n 375, és a BME-n 323.

Zsófi (18) – a közgazdász családanya

Anyukája háztartásbeli, apukája informatikai területen dolgozik. Budapesten élnek, itt jár gimnáziumba. A minden korszakot érintő divat, öltözködés érdekli leginkább, de szeret nyitott szemmel járni, és tájékozott arról, hogy mi történik körülötte, mert fontosnak tartja a világpolitikát. Angolul és németül tanul. Arra, hogy mi érdekli igazán, azt válaszolja, hogy "legnagyobb sajnálatomra semmi sem érdekel annyira, hogy elkötelezhessem magam mellette, minden csak egy kicsit. Az ember hamar rájön, hogy amit oviban gondolt ki magának (rendőr, fodrász, régész) nem rózsaszín bodrokból áll. Aztán egyre kétségbeesettebb lesz, és nem érti, hogy annak ellenére, hogy egyre idősebb lesz, miért nem tudja eldönteni, hogy mit akar. Amiben biztos vagyok, az az, hogy olyan családot szeretnék, amiben nem karrierista teperő anyuka vagyok, aki a gyereket csak reggel hatkor és este hattól látja, hanem egy olyan független nő, aki egy biztonságos családi hátteret biztosító férj mellett vállalhat olyan munkát, ami mellett megfelelő időt tud a gyerekekre szánni." A Corvinusra jelentkezik nemzetközi gazdálkodásra, méghozzá angol nyelven, ami tavaly 460 pont volt állami formában, idén szintén ennyi, és központilag rögzített. A gazdaságinformatikus szakot jelölte még be, tavalyi pontszám alapján 390 pont mind a két formában. Mivel csak egy emeltet tesz, célja, hogy minél hamarabb átkerülhessen államilag támogatottra.

Képünk illusztráció Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Vanda (18) – a diplomata

Debreceni diák a Fazekas Mihály Gimnáziumban, édesanyja gazdasági igazgató egy debreceni rendezvényszervező cégnél, nevelőapukája pedig a családi vállalkozásuk vezetésével foglalkozik. Magyar-spanyol két tannyelvű osztályba jár, így országok nyelvei, emberei és kultúrái iránt érdeklődik, sőt tavaly országos tanulmányi versenyen is volt, amivel pluszpontokat kapott a felvételihez. Diplomáciával akar foglalkozni, amihez Magyarországon a Corvinus angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakát jelölte be. Ide államilag rögzített 465 pont a határ. Ezzel párhuzamosan pályázott amerikai ösztöndíjra is, ahol egy Tennessee állambeli egyetemen ajánlanak fel egy négyéves alapképzést. Utolsó fordulós. Bárhova veszik is fel, mindenképpen szeretne dolgozni, illetve szülei is támogatnák a tőlük telhető módon, de a legvalószínűbb, hogy szüksége lesz a diákhitelre.

Tartson velünk, és nézzen vissza holnap is, mert a héten felsőoktatási sorozatunkban segítünk a felvételi legfontosabb kérdéseiben. Sorozatunk első részében összeszedtük, mire kell figyelni a felvételi jelentkezéskor, nehogy lemaradjon a gyerek. Dátumok, határidők, igazolások, kellékek. Ellenőrizze ön is! Szerdán pedig megmutatjuk, hogyan kell esélyt latolgatni és pontszámot kalkulálni a bejutáshoz.