Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nagy valószínűsége van annak, hogy márciusban, de a tavasszal mindenképpen Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök. A miniszterelnöki sajtóiroda szerint a látogatás egyeztetés alatt van, részletes tájékoztatást későbbre ígértek. Az orosz államfő esetleges látogatása abból a szempontból is érdekes, hogy februárban várhatóan Angela Merkel német kancellár teszi tiszteletét Budapesten.
Sokan furcsállják, hogy az elmúlt hónapok külpolitikai történéseit, többek között az amerikai kitiltási botrányt követően Magyarország miért éppen Putyin fogadásával tenne gesztust a nyugati partnerekkel meglehetősen elszigetelt viszonyban lévő orosz államfőnek. Moszkva helyzetét amúgy is nagyban nehezíti a rubel összeomlásából származó károk és a várható gazdasági visszaesés kezelése.
Az ortodox karácsonyi szünet alatt Moszkvában sem körvonalazódott semmilyen konkrétum – időpont, tematika – Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásával kapcsolatban – ezt válaszolta az Origo kérdésére a Kreml.
Információink szerint az orosz államfő látogatása mögött egyrészt az állhat, hogy az Európai Unió által elfogadott szankciók márciusig vannak érvényben. A jelenlegi oroszországi gazdasági helyzetben egyértelmű, hogy Moszkva számára előnyös lenne, ha ezek legalább részben enyhülnének. Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy Putyin több olyan uniós közép-európai országban is látogatást tett, amelyek bár megszavazták, de kifogásokat emeltek a szankciókkal szemben.
Így szóba kerülhet Csehország, Szlovákia, de akár Ausztria is. Egyébként Putyin a nyugat-európai államok közül legutóbb éppen Bécsben járt. 2014 augusztusában Heinz Fischer osztrák elnök fogadta, aki vele együtt kiállt a Déli Áramlat osztrák szakaszának megépítése mellett. Mint ismert, a Déli Áramlatból egyelőre nem lett semmi, mivel Putyin éppen decemberi ankarai látogatásán jelentette be a projekt felfüggesztését.
Találgatások voltak arról is, hogy a látogatásra az idén lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés miatt kerül sor. A hosszú távú szerződést az oroszokkal 1996-ban még a Mol kötötte, majd 2005-ben került az E.Onhoz, amikor a német cég többségi részesedést vásárolt a Mol gázüzletágában. Az E.On gázüzletágának 2012-es magyar visszavásárlását követően ismét az állam tárgyalhat az orosz féllel.
A gázárszerződés valóban lejár, azonban úgy tudjuk, hogy az elmúlt évek kisebb fogyasztása miatt az át nem vett mennyiségek miatt 2019-ig hozzájuthat az ország a nyersanyaghoz a korábban megszabott áron. Éppen emiatt nincs szükség arra, hogy záros határidőn belül megállapodjon az állam az orosz féllel, ráadásul a helyzetünket javíthatja a hamarosan induló magyar–szlovák összekötő vezeték.
Szakemberek szerint elképzelhető, hogy ennek ellenére születik egy új megállapodás, amelyben 1000 köbméterre vonatkoztatva 280-300 amerikai dollár (jelenlegi árfolyam mellett 72 800-78 000 forint) körüli ár születhet. Amiben nagy változás lehet, hogy korábban 18 milliárd köbméterre becsülték a hazai gázfogyasztást, azonban ennél mindig kisebb volt a felhasználás. Ezért 4 milliárd köbméterrel csökkenhet a maximális mennyiség.
Putyin legutóbb az első Gyurcsány-kormány idején, 2006 februárjában járt Magyarországon, akkor az üzleti kapcsolatok erősítése volt a cél. Orbán Viktor a kormányra kerülése után fél évvel, 2010 novemberében kereste fel Putyint Moszkvában, majd 2013. februárban ismét az orosz fővárosban találkoztak. Tavaly év elején Orbán ismét Moszkvába ment, s akkor köttetett meg a paksi bővítésről szóló orosz–magyar szerződés is.
Az orosz elnök idei újévi üzenetében azt írta Orbánnak: számít az orosz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek megőrzésére és intenzívebbé tételére, „ez megfelel mindkét ország alapvető érdekeinek, és része az európai stabilitás és biztonság szavatolásának”.
