Nem sértett személyiségi jogokat, jogszabályt a belügyminiszter - reagált az Origo kérdésére a Belügyminisztérium. Arra voltunk kíváncsiak, nincs-e ellentmondás abban, hogy Pintér Sándor korábban még kiadta olyan századvégesek nevét, akik hozzáférhetnek államtitokhoz, később már nem.
Mint arról az Origo beszámolt, december elején nehéz helyzetbe hozta magát Pintér Sándor, amikor
másodszor is megtagadta a 21 századvéges munkatárs nevének kiadását,
akik akár államtitkokba is betekinthetnek. Néhány héttel korábban a liberálisok közérdekű adatkérését utasította el a Belügyminisztérium, legutóbb pedig Fodor Gábor pártelnök írásbeli kérdésére tagadta meg a válaszadást a belügyminiszter.
Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy ki az a 21 munkatárs a Századvég Politikai Iskola Alapítványnál, aki rendelkezik az akár államtitkok megismerésére is jogosító nemzetbiztonsági tanúsítvánnyal. Fodor alapos volt, mert nemcsak általánosságban kérdezett rá a 21 emberre, hanem konkrétan is megnevezett nyolc századvéges vezetőt.
Fodor emlékeztette a belügyminisztert, hogy amikor november közepén egy másik írásbeli megkeresésében
rákérdezett a Habony Árpád kormánytanácsadóval Londonban közös céget alapított kampányguru Arthur Finkelsteinre és G. Fodor Gáborra,
akkor Pintér válaszolt, és közölte: előbbinek nincs, utóbbinak van jogosítványa arra, hogy hozzáférjen titkos információkhoz.
A fenti ellentmondás tisztázására az Origo a Belügyminisztériumhoz fordult, mivel a liberálisok a miniszteri válaszból azt a következtetést vonták le, hogy Pintér Sándor saját magáról állítja, hogy személyiségi jogokat sértett.
Ha egyetért Pintér Sándor saját magával, úgy ő maga sértett személyiségi jogokat,
ha pedig nem ért egyet saját magával, akkor ki kellett volna adnia a 21 századvéges nevét - állította az ellenzéki párt.
A tárca Origónak küldött válasza szerint nem sértett személyiségi jogokat, jogszabályt a belügyminiszter. A minisztérium ráadásul egy újabb indokra hivatkozott a nevek kiadásának megtagadásakor. Azt írták, hogy a liberálisok kérdése "olyan
széles körű adatkérésnek minősült,
amelynek kiadása - a válaszban foglaltakon túl - a Belügyminisztérium álláspontja szerint nem felelt meg a célhoz kötött adatkezelés elvének."
Ami a Belügyminisztérium szerint széles körű adatigénylés, az valójában a liberálisok elnöke írásbeli kérdése alapján nyolc darab konkrét személyre vonatkozó ugyanazon kérdés: a felsorolt századvéges vezetők rendelkeznek-e az államtitkok megismeréséhez szükséges minősítéssel.