Nem kerülhetik el a felelősök a büntetőjogi felelősségre vonást a vörösiszapügyben – mondta a Parlamentben még szeptember végén Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese. Az öt évvel ezelőtt történt, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófában a mai napig nem született elsőfokú ítélet arról, hogy kiket terhel a felelősség a gátszakadásért.
A három éve kezdődött vörösiszapper tavasszal már egyszer kis híján eljutott a perbeszédekig, majd a Veszprém Megyei Főügyészség újabb indítványokat tett a bíróságnak. Ezek között volt olyan, amely látszólag a terhelteknek kedvezett, mivel enyhébben kezelte a felelősségüket. Ezzel szemben az ügyészség szerint
az új indítvány tartalma miatt sokkal inkább szigorodott.
A vádhatóság továbbra is a per mind a tizenöt vádlottjával szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza.
Fontos körülmény, hogy a módosított vádirat már nemcsak abban látja néhány terhelt felelősségét, hogy a katasztrófa bekövetkezése után vonakodva értesítették a mentőket, a katasztrófavédelmet és az iszapömlésben érintett önkormányzatokat, hanem komoly felelősségüket állapítja meg a Magyarországon eddig egyedülálló ipari balesethez vezető okokban, azok nem megfelelő értelmezésében, kezelésében is.
A büntetőjogi eljárás a vádemelési szakaszba még 2012 januárjában jutott el. A veszprémi törvényszéken halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 emberrel szemben emeltek vádat.
A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser.
A per 2012. szeptember 24-én kezdődött el a Veszprémi Törvényszéken.
Az első bírósági tárgyalássorozat szeptember 28-ig tartott. A beidézni kívánt sértettek száma 232, a tanúké 125, a károsultaké 503 volt.
A vörösiszapper tárgyalásának első napján, a veszprémi törvényszéken Fejes Péter ügyész több mint három órán keresztül olvasta fel a 91 oldalas vádiratot. A vádirat szerint
egy órával a gátszakadás előtt katasztrófahelyzetet jelző adatokat mutattak a Mal mérőműszerei,
de a cégnek nem volt olyan monitoringrendszere, ami automatikusan vészjelzést adott volna le a diszpécserek számítógépére. Ezért nem is figyelmeztették a környező falvak lakóit.
Az október 16-i tárgyaláson Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója a vallomásában tagadta bűnösségét. A számítógépes prezentációval egybekötött vallomása során azt is hangsúlyozta, hogy a gyanúsítások és a vádak nagy részét akár már a nyomozati szakaszban cáfolni lehetett volna, ha arra adnak lehetőséget. A perben még nem született ítélet, legközelebb novemberben lesznek újabb tárgyalási napok.
A büntetőjogi eljárás mellett kártérítési perek is indultak a Mal Zrt. ellen. Az első per 2010. november 30-án kezdődött. Konkoly József devecseri lakos ügyvédje, Hidasi Gábor arra kérte a bíróságot, hogy
ítéljenek meg 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést
a felperesnek. A Mal Zrt. ügyvédje, Ruttner György szerint a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények okozták. Hidasi Gábor szerint pedig a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket nem is kell bizonyítaniuk.
A MÁV 2011 májusában 384 millió forintos kártérítést követelt a Mal Zrt.-től, mivel a kiömlött vörösiszap miatt megrongálódtak a vasúti sínpárok, a berendezések és a vezetékek Ajka és Devecser között körülbelül 1,5 kilométeren. Az Ajka–Devecser-szakasz helyreállítása 2010. október 20-ig tartott, a vonatközlekedés pedig november 5-én indult meg a vonalon.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011 szeptemberében 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-re. Szerepet játszott a büntetés kiszabásakor, hogy Magyarországon még ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa.
2013 februárjában a Mal jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért
elrendelték a cég felszámolását.
2013. február 17-én a Veszprémi Törvényszék elrendelte a Mal felszámolását, és ez év áprilisában megalakult az állami tulajdonú Mal. A Mal egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.
Az állami tulajdonba került cég beszállítói tárgyalásokba kezdett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a helyi önkormányzattal és az adóhatósággal a munkahelyek megmentése céljával és az adókötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban (esetleges csökkentéséről vagy átütemezéséről).
A vörösiszap-katasztrófa során hozzátartozóikat, otthonaikat elvesztők számosan nyertek pert a Mal Zrt. ellen, ám a gyárat eközben felszámolás alá vonták, így a kormány különített el a kártérítésekre forrásokat. Idén szeptember végéig
harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos kártérítést
a vörösiszap-károsultak közül abból a 400 millió forintos keretből, amelyet februárban különített el a kormány erre a célra.
Eddig hatvanan fordultak a hivatalhoz, és negyvenkilenc esetben született olyan határozat, amely megállapította a kérelmező jogosultságát az állami segítségnyújtásra. Ezekből harminchárom emelkedett jogerőre, amelyeket végre is hajtottak. Eddig egyetlen kérelmet utasítottak el, öten pedig nem tettek eleget a hiánypótlási felhívásnak.