Még mindig nem elég jó a médiatörvény

Független Médiatanácsra és az állami reklámpénzek átlátható, objektív elosztására lenne szükség,- egyebek mellett ezt rögzítik a Velencei Bizottság a magyar médiatörvényre tett megállapításai. A bizottság szerint a médiaszabályozás javítása érdekében születtek jó intézkedések, de a médiaszabadság javítása további lépéseket igényelne

A jelentés elismeri a kormány elmúlt években tett erőfeszítéseit az eredeti jogszabályok javítására, mindazonáltal kiemelnek a jogszabályokból olyan passzusokat, amelyeket szerintük elsőbbséggel felül kellene vizsgálni.

A sajtótörvény törvénysértő tartalmakról szóló szövegébe a Velencei Bizottság beillesztené az arányosság elvét. A vélemény ugyanis azt mondja, hogy a törvény több meghatározása nem kellően világos. A dokumentum szerint ilyen például az alkotmányos rendet sértő, vagy valamilyen nemzet vagy kisebbség kirekesztésére alkalmas tartalom tilalma.

Azzal sem ért egyet a jelentés, hogy a törvény tiltja vallási vagy politikai meggyőződés bírálatát.

Nem helyes a testület szerint az sem, hogy a törvény semmi esetre sem engedélyezi, hogy a médiatartalom személyiségi jogokat sértsen. Az alkotmányjogi szakértők szerint ezt a bíróság joga lenne mérlegelni.

"Jogos, ha az állam fellép a lázító, gyűlöletkeltő, obszcén és rágalmazó beszéd ellen. Ugyanakkor a törvény felülvizsgálatra szorulna annak érdekében, hogy ezeket a homályos fogalmakat, mint az erkölcs vagy az alkotmányos rend, a bíróságok ne értelmezhessék túlságosan tágan" - írja véleményében a Velencei Bizottság. A sajtótörvénynek a bírák szerint azt is világossá kellene tennie, hogy

az újságírókat csak bíróság és csak büntetőügyekben utasíthatja forrásaik felfedésére, ha az információ más módon nem szerezhető meg.

A médiatörvénynek rendelkeznie kellene arról, hogy a hatóság csak a legvégső esetben szab ki akkora pénzbüntetést, amely súlyosan érinti az adott médium normális működését, például ha többször tömeges erőszakra szólít fel. Emellett a büntetéseket nem kellene azonnal kikényszeríthetővé tenni, a jogorvoslat idejére fel kellene őket függeszteni, a bíróságoknak pedig lehetőséget kellene adni a Médiatanács döntéseinek lényegi felülvizsgálatára.

A vélemény a Médiatanács tagjainak megválasztási módján is változtatna annak érdekében, hogy a társadalmilag jelentős politikai és egyéb csoportok, valamint a média méltányos képviselete is biztosított legyen.

A Velencei Bizottság a médiahatóság és a Médiatanács elnökének posztját és kinevezését is módosítaná a hatalomkoncentráció csökkentése és a személy politikai semlegességének biztosítása érdekében.

A testület az állami hirdetésekre is kitér, s azt írja: az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján kellene felhasználni, a magánkézben lévő médiának pedig lehetővé kellene tenni, hogy fizetett politikai hirdetéseket tegyen közzé.