Boldogan élek bonyolult kémiaképletek nélkül is

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára interjút ad a Magyar Távirati Irodának dolgozószobájában 2014. június 25-én.

Ősszel a kormány elé kerülhet az Emmi kilencéves iskoláról szóló javaslata. Az új iskolamodell bevezetéséről még a becslések is óvatosak. A 2016-os indulást Czunyiné Bertalan Judit korainak tartja. Az államtitkár évet értékelt, az Origo ott volt.

„Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémiai hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük” – mondta az 2014-2015-ös tanévet értékelő beszélgetésen Czunyiné Bertalan Judit.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára azt is elmondta, hogy négyféle kategóriába kerültek a középfokú intézmények, megosztva a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezetei között.

Fokozatos átszervezés

2016. szeptembertől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és

átalakítják a szakképzés struktúráját is.

Czunyiné Bertalan Juditot egy éve nevezték ki Forrás: MTI/Soós Lajos

Fokozatos lesz az átszervezés, az Eduline.hu szerint 80 vidéki iskolában megszűnik a gimnáziumi képzés. Ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át, mert a szakképzés lesz a meghatározó.

Így szerveznék meg

Az államtitkár az új kategóriákról azt mondta, az első kategóriába a tiszta profilú szakképző intézmények tartoznak, a kettes kategóriába a tiszta profilú gimnáziumok. A hármas kategória az, ahol van szakképzés, speciális szakiskola és készségfejlesztő szakiskola is.

A négyes kategóriát pedig a vegyes profilú intézmények alkotják, ahol szakképzés és gimnáziumi képzés is fut egyszerre.

A szakiskolákat és szakközépiskolákat megkapná a gazdasági minisztérium Forrás: MTI/Beliczay László

Az államtitkár elismerte, hogy van olyan intézmény is, ahol eddig egyszerre volt gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, és az intézmény a szakképző intézmények közé került, mert a térség munkaerő-piaci igényei ezt kívánják.

A tanulók életébe nem akarnak beleszólni, mert aki gimnáziumban kezdte meg a tanulmányait, az ott is fejezi be. Tehát addig maradnak gimnáziumi osztályok ezekben az iskolákban, amíg a már beiskolázott évfolyamokból el nem ballagnak a diákok.

Meghalljuk a kritikákat

Czunyiné Bertalan Judit egy évvel ezelőtt vette át államtitkári kinevezését. Azt mondta, senki sem mehet el a nemzetközi trendek és a nemzetközi kritikák mellett, amiket az OECD vagy az Európai Unió fogalmazott meg a magyar oktatásról. Mi is meghalljuk ezeket – mondta.

A közoktatási államtitkár elismerte, hogy

az általános iskolai oktatásban sok dolgot újra kellene gondolni.

Szerinte egy ötödikes gyereknek történelmi tanulmányai során inkább a magyar nép eredetével kellene tisztában lennie, mint a görög mitológiával.

Czunyiné dr. Bertalan Judit Bokodon született 1974-ben. Végzettsége szerint jogász, családjogi szakjogász, magyar és történelem szakos tanár. Két gyermeke van. 2004 óta tagja a Fidesznek. 2014 nyara óta államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Már 2010-11-ben világosak voltak azok a kérdések, problémák, amelyekre választ kell adni. Ezért született meg a köznevelési törvény – mondta az államtitkár.

Problematikusnak nevezte a köznevelési intézményrendszerekben tanuló fiatalok teljesítményét, az iskolarendszer hatékonyságát, a megszerzett tudás munkaerő-piaci relevanciáját.

Az államtitkár szerint az a gond, hogy sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát Forrás: MTI/Balázs Attila

Gond az is, hogy sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát. Ezekre a hiányosságokra az új köznevelési törvényben vannak válaszok, és a projektek elindultak – mondta az államtitkár.

Fontos, hogy a gyerekek fejlődését már a bölcsődétől az egyetemig segítsük.

Példaként említette, hogy az iskolában tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáit már bölcsődés korban ki lehet szűrni. A fejlesztés feltételrendszere a bölcsődékben is adott az államtitkár szerint.

Szakszerű nevelés kell

Az óvodákról Czunyiné Bertalan Judit azt mondta, a kötelező óvodáztatás azért fontos, hogy minél hamarabb olyan szakszerű nevelést kapjon a gyerek, amivel megkönnyítik az iskolakezdését.

A lényeg, hogy mire a gyerek iskolába kerül, akkor a családból, fejlődésből, születésből adódó hátrányok a lehető legmagasabb mértékben kompenzálódjanak”

A munkát elvégezték

„Februárban azt kérte tőlünk a Fidesz, hogy dolgozzuk ki a kilencosztályos iskola bevezetésének modelljét. Egy érdemi anyag kerül a kormány elé. Akár már ősszel is tárgyalhat a javaslatról a kabinet” – mondta az államtitkár. A kilencosztályos általános iskoláról Czunyiné Bertalan Judit elmondta, abban egységes a szakma véleménye, hogy az alsó tagozat megerősítése szükséges az alapkompetenciák fejlesztése miatt. A gondolkodás, az írásbeliség, a szövegalkotás, szövegértés fejlesztése a cél.

Mást, máshogyan, több idő alatt kell megtanítani a gyerekeknek.

Ez egy hosszú folyamat. Ha ősszel a kormány elé kerül a kilencosztályos iskoláról szóló javaslat, az is évekbe telik, mire beíratják az első olyan diákot, aki 9 évig jár majd általános iskolába.

Nyitott kérdés, hogy a 9 osztályt 5+4 vagy 4+5, esetleg más bontásban képzelik el.

Ezen még a szakma vitatkozik” – mondta az államtitkár.

Még megjósolni sem lehet, hogy mikortól lehetne kilencosztályos általános iskola Forrás: MTI/Balázs Attila

A kilenc évfolyam nem arról szól, hogy több időt tölt majd a gyerek az iskolában, hanem mind az időt, mind a tartalmat átszervezve hatékonyabb oktatást szeretnének megvalósítani. Fontos, hogy a pályaválasztáskor a diákok biztos alappal tudjanak elindulni a magasabb szintű tudás irányába.

Szülők is bírálhatják a kísérleti könyveket

Az államtitkár beszélt a kísérleti jelleggel ősztől kézbe vehető tankönyvcsaládról is, amit nemcsak a pedagógusok, de a szülők is véleményezhetnének majd. Czunyiné Bertalan Judit kiemelte, hogy ezeknek a tankönyveknek készül a digitalizált verziója is. Az államtitkár szerint már nincs messze Magyarországon a digitális közoktatás, de nem szabad a digitális tankönyvek kizárólagosságára építeni – mondta az Origónak. Alsóban még szükség van a papíralapú tankönyvekre – érvelt az államtitkár.

A nyári szünet átgondolása

„A két és fél hónap rengeteg idő. Azon kell gondolkodni, hogy hogyan lehet a gyerekek nyarát biztonságossá tenni, és a szülőknek megkönnyíteni a nyarat a gyerekfelügyelet szempontjából” - mondta az államtitkár.

Egy nyári tábor heti 30-150 ezer forintba kerül. A járási iskolákban erre már találtak megoldást, mert sporttal, játékkal, kézművességgel lefednek legalább egy hónapot a nyári szünetből. A nagyobb kapacitású járásokkal együttműködve kell megteremteni azt a feltételt, hogy a gyerekek nyáron legalább egy hónapot olyan tartalmas dolgokkal töltsenek, mint az úszás, a lovaglás vagy a KRESZ-szabályok elsajátítása. Persze játékosan – mondta Czunyiné Bertalan Judit.

Nem csak az iskolában lehet tanítani Forrás: MTI/Czimbal Gyula

A szünetek átszervezéséről azt mondta, az iskola mindenki fejében a poroszos rendszert jelenti,

vagyis ha iskola, akkor pad, tábla, kréta, gyerek, tanár.

Az őszi és tavaszi szünet pihenőnapjainak tologatásával egyértelműen megváltozhat a vakáció kezdete, de nem ez a cél, hanem az, hogy a 187 tanítási napot minél hatékonyabban használják fel az iskolák.

A finn példa

Hozzátette, nem biztos, hogy minden tanórát az iskolában képzelünk el. Ilyen kezdeményezés az erdei iskolák köre is. A nyári szünet kitolásától sem kell megijedni, mert vannak tematikus táborok, amit nem érez tanórának a gyerek, mert sportol, néptáncol, kézműveskedik vagy lovagol. Hozzátette, a finn oktatási reformnak ez az egyik alapvetése.