Rogán Antal közölte: a kezdeményezésére hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak a parlamenti pártok frakcióvezetői. A megbeszélésen Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében tárgyaltak az Iszlám Állam elleni küzdelemben való magyar részvételről. Kiderült azonban - mondta -, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják az Iszlám Állam elleni küzdelemben való magyar részvételt.
Mivel a kormánypártoknak nincs meg a kétharmados többségük, hogy ezt az ügyet keresztülvigyék a Házon, ezért úgy ítélik meg, hogy
"az Iszlám Állam elleni koalícióban való magyar részvételről folyó tárgyalások megrekedtek"
- közölte a Fidesz frakcióvezetője.
Az MSZP azt szeretné, ha a kormányoldal a parlament illetékes bizottságai elé terjesztené az Iszlám Állam elleni magyar fellépésről szóló javaslatait. A szocialisták közölték: ilyen súlyú ügyekről kizárólag az Országgyűlésben lehet egyeztetni, ezért azt javasolták, hogy a kormány konkrét indítványait terjessze a parlament nemzetbiztonsági, honvédelmi és külügyi bizottságai elé.
Kiemelték, a keddi ötpárti egyeztetésen nem kaptak választ arra, hogy a kormánypártok képviselői egyöntetűen támogatják-e az Iszlám Állam elleni koalícióban való magyar részvételt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja nem utasítja el az Iszlám Állam elleni fellépés ügyében a nemzetközi szerepvállalást és nyitott a kormánypártokkal való egyeztetésre is.
Szigetvári Viktor azt állítja, hogy Rogán Antal nem mond igazat, ugyanis az Együttel nem egyeztetett az Iszlám Állam elleni fellépés ügyében. Hozzátette: az Együtt célszerűnek tartja a NATO kurdisztáni kontingenséhez való csatlakozást, mert az a globális terrorellenes küzdelmet segítené, és javíthatná a megtépázott magyar-amerikai kapcsolatokat is - közölte.
Az Országgyűlés több ponton módosított egyes jogállási törvényeket. Ezen változtatások egyike kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról.
Rogán Antal szerint ha az ellenzék pártok megvizsgálták volna az előterjesztés tartalmát, akkor kiderült volna nekik, hogy a javaslat olyan kérdésekről szól, amiket többször is számon kértek a kormánytöbbségen.
A frakcióvezető úgy véli, az ellenzék csak azért utasította el az egyes jogállási törvények módosítását, mert annak volt kétharmados része. Hozzátette azt is, hogy a törvény tartalma sem érdekelte őket és presztízsből szavaztak nemmel.
Hangsúlyozta: a kormánypárti frakciók fegyelmezett magatartásának volt köszönhető, hogy a törvény legfontosabb pontjait beiktathatták, ám
„az ellenzéki pártok magatartása az egész törvényt veszélybe sodorta”.
A Parlament 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, ami kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket is tartalmaz. A szükséges szavazatszám úgy lett meg, hogy a jobbikos Apáti István hiányzott a szavazásról.
A többi ellenzéki párt most azzal vádolja a Jobbikot, hogy a háttérben együttműködik a kormánypártokkal. Apáti közben tudatta, hogy életveszélyes fenyegetést kapott ő és családja, emiatt nem jelent meg a Parlamentben. A mai másik, kétharmadot igénylő törvénynél Kósa Lajos saját frakciója ellenében nemmel szavazott. A részletekről bővebben ide kattintva tájékozódhat.