Szijjártó: A felénél tart a külpolitika átalakítása

Az új, pragmatikus magyar külpolitikának a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítani

A felénél tart a magyar külpolitika átalakítása; a fő feladat a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesítése, mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

A világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban - hangsúlyozta Szijjártó Péter az MTI-nek adott interjúban. A legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel.

Magas színvonalon a klasszikus diplomácia

Kiemelte: az új, pragmatikus magyar külpolitikának a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítania. Továbbra is a legjobb színvonalon el kell végezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához.

Ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik. Így oda került minden intézmény, amely szükséges a meghatározott célok eléréséhez: Magyarországon legyen a legnagyobb az EU-ban az ipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke.

Aggodalom és támadás

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el. A miniszter kiemelte, Magyarországnak is pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják a Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz-kínai forgalmat.

Az is figyelemre méltó, hogy az orosz vámhivatal adatai alapján az uniós szankciók bevezetése óta az EU-orosz kereskedelmi forgalom csökkent, az orosz-amerikai viszont nőtt. A nemzetgazdasági érdekeket kell szem előtt tartani - mondta, de nem szabad elfelejteni, hogy "honnan jövünk, milyen értékrendet képviselünk, ezekhez az értékekhez ragaszkodnunk is kell".

Amerikával a politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, egyébként jó a kapcsolat, mondta a miniszter Forrás: MTI/Mohai Balázs

Szlovákiával és Romániával jó

Úgy látja, a szomszédos országokban élő magyaroknak az az érdekük, hogy zökkenőmentes legyen a viszony Magyarország és az adott ország között. Ehhez az kell, hogy közös sikerek kössék össze az országokat, így olyan bizalom alakulhat ki, amely lehetővé teszi a nehéznek tűnő kérdések rendezését - mondta.

Példaként említette, hogy Szlovákiával határátkelőket építenek, és szorosra fűzik a határ menti gazdasági együttműködést. Románia stratégiai partner, Németország után a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, de nagy munkát kell végezni azért, hogy az ottani magyar közösség élete szempontjából érezhető javulást érjenek el. A magyar-szerb kapcsolatokat harmonikusnak nevezte, kiemelve: a történelmi megbékélés az együttműködés minden területének kedvez.

Ukrajnában nehéz

A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnehezebb a helyzet - mondta. Magyarország érdeke, hogy mielőbb, tárgyalásokkal lezárják a konfliktust. A gyors, tárgyalásos megoldás egész Európa érdeke, mert hosszú távon szüksége van "korrekt, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló" együttműködésre Oroszországgal - mutatott rá.

Szijjártó Péter a visegrádi négyekről (V4) kifejtette: ez "az egyik legfontosabb külügyi és külgazdasági erőforrásunk", mert Közép-Európa biztosan az európai növekedés motorja marad, gazdasági súlya és politikai jelentősége folyamatosan nő Európában.

A V4-eknek érdekük, hogy legyen észak-déli irányú energiafolyosó a térségben, ennek legfontosabb láncszemét, a magyar- szlovák gázvezetékrendszer összekötését megteremtették. Hiányzik még a lengyel-szlovák interkonnektor, a lengyelországi LNG- (cseppfolyós földgáz) terminál, és a magyar-horvát gázinterkonnektort is kétirányúvá kell tenni - magyarázta. Hangsúlyozta: a visegrádi országoknak egyes ügyekben érdemes együttműködnie másokkal, de a csoport négy országból áll, "ez az együttműködés így erős".

Az új, pragmatikus magyar külpolitikának a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítani Forrás: MTI/Mohai Balázs

Bővítsen az EU

Szerinte legfeljebb hangsúlybeli eltérések vannak az ukrán helyzet megközelítésében Magyarország és Lengyelország között. Arról van szó, hogy Magyarország és Szlovákia helyzete különleges a jelentős energiafüggőség és "az Oroszország és Európa közötti kölcsönös korlátozó intézkedések" okozta károk miatt - mondta.

Az új EU-vezetésről azt mondta, végre nagy esély van a hosszú távú munkára koncentrálni, elsősorban azért, hogy Európa visszaszerezze elvesztett versenyképességét. Az EU-nak készen kell állnia a bővítés felgyorsítására és arra, hogy a világ leggyorsabban növekvő régióival stratégiai együttműködést építsen ki - emelte ki. A miniszter szerint a nyugat-balkáni régió stabilitásának záloga az uniós tagság lehetősége.

Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó Péter rossz hírnek nevezte, hogy nem lesz Déli Áramlat, most más beszerzési útvonalak után kell nézni. Véleménye szerint a Paks 2-megállapodás minden elemében megfelel az uniós jogszabályoknak, nincs ok az EU közbeavatkozására.

Amerikai erőfeszítés, keleti nyitás

A magyar-amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló - hangsúlyozta. A politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell - emelte ki. A miniszter a keleti nyitásról azt mondta, nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A sikerek között említette, hogy nőtt a magyar export Kínába, Japánba, Dél-Koreába, Vietnamba, Törökországba, Macedóniába, Szerbiába, Egyiptomba és Marokkóba.