A baloldal súlyos kudarcokkal búcsúzik 2014-től

Budapest, 2014. január 14. Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tartanak a Képviselői Irodaházban 2014. január 14-én. Sorrendben Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor és Szabó Tímea szerepel az MSZP, az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok közös országos listájának első öt helyén. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Három országos választáson is vereséget szenvedett az ellenzék, de az év végén felerősödő kormányellenes demonstrációk lehetőséget nyújtanak, hogy növelje a támogatottságát. A szétaprózódott baloldali erőket egyelőre előzi a Jobbik a pártversenyben.

2014 nem az ellenzék éveként vonul be a történelemkönyvekbe, pedig 2012-ben még úgy tűnt, hogy ha nehezen is, de le fogják tudni váltani az Orbán-kormányt. Ezzel szemben 2013 elejétől kezdve az addigi tendenciák megfordultak, amit csak felerősített az ellenzéki erők közti viták és megosztottságok az összefogás tervezett módjáról.

Már a 2013-as október 23-i közös ellenzéki megemlékezés is kudarc volt Fotó: Origo

Veszteségminimalizálás volt

2014 elején az egyre romló közvélemény-kutatási adatokat és a Demokratikus Koalíció erősödését látva az ellenzéki pártok viszonylag gyorsan megállapodtak egy közös lista-közös egyéni jelöltek opcióban. Mielőtt felpörgethették volna a kampányukat, február 4-én beütött a Simon-ügy nyilvánosságra kerülése. Az MSZP elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet írta meg, hogy egy bécsi bankszámlán 240 millió forintnyi valutát tart, amely nem szerepel a vagyonbevallásában.

A baloldali erők ezt követően nem igazán tudtak kijönni a számukra kellemetlen ügyből, amit csak tetézett, hogy világos programmal sem álltak elő. A különféle pártok vezetői a várható veszteségek minimalizálására, valamint a felelősség áthárítására törekedtek. Az sem tett jót a közös együttműködésnek, hogy azt is előre bejelentették, hogy a májusi európai parlamenti választáson külön indulnak a baloldali pártok.

A szocialisták sorozatos kudarcai Mesterházy Attila székébe kerültek Fotó: Origo

Erősödő pozícióharc

Április 6-án a közvélemény-kutatóknak lett igazuk, így a Fidesz győzött, azonban a kétharmados vereség meglepte a baloldali pártokat. Abban bíztak, hogy a budapesti választókerületek többségének a megszerzésével csak sima többségük lesz a kormánypártoknak, de ez az álmuk is szertefoszlott. Már a választások estéjén az MSZP, az Együtt–PM és a DK is bejelentette, hogy önálló útra lép.

Ennek szellemében vágtak neki az EP-kampánynak a baloldali erők, valamint hogy sikerül közelebb férkőzniük a Fideszhez. Reményeik nem váltak valóra, ráadásul az addigi MSZP dominanciájú baloldal is megrendült a május 25-i választás eredményeképpen. A szocialisták csupán 10,9 százalékot kaptak, a DK 9,75, míg az Együtt–PM 7,25 százalékot szerzett.

Bajnai Gordon is távozott a belpolitikából Fotó: Origo

Mesterházy és Bajnai távozott

A voksolás eredményeképpen Mesterházy Attila lemondott az MSZP elnöki posztjáról, és rendkívüli kongresszuson választották meg Tóbiás Józsefet a párt új elnökének. Az Együtt–PM-et sem hagyta érintetlenül a választás, mivel náluk Bajnai Gordon jelentette be, hogy kiszáll az itthoni politikából. A versenyhelyzet ellenére a pártok a nyár elején megkezdték a közös egyeztetést az önkormányzati választáson való minél hatékonyabb szereplés érdekében.

A tárgyalások az országgyűlési választáshoz hasonlóan gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zajlottak, aminek a vége az lett, hogy Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom jelöltje lett végül a baloldali főpolgármester-jelölt. Szeged, Salgótarján, Zugló, Angyalföld, Pesterzsébet és Kispest kivételével egyetlen nagyobb településen sem tudtak győzni, ami lényegesen elmaradt a várakozásaiktól.

Tóbiás József nem örülhetett felhőtlenül az önkormányzati választási eredményeknek Fotó: Bielik István - Origo

Nem tudták kihasználni

Az önkormányzati választást követően az addig is meglehetősen tagolt baloldali ellenzék még tovább szakadt, mivel az Együttből távozott a Párbeszéd Magyarországért. A kormányzati ballépéseket (internetadó, amerikai kitiltási ügy, adóemelések) a legfrissebb felmérések szerint nem tudta kihasználni a szétaprózódott baloldali ellenzék. Mindezek ellenére az újpesti-angyalföldi időközi országgyűlési választást a várakozásokkal szemben jelentős fölénnyel nyerték meg.

Nincs győztes

Az ellenzéki pártok között aligha lehet győztest hirdetni, mivel az idei választásoknak egyetlen igazi nyertese volt, a Fidesz. A baloldalon minden párt találhat a három választás eredményeiből kapaszkodókat – az MSZP a társpártokénál jóval nagyobb számú parlamenti képviseletet vagy az elnyert polgármesteri pozíciók számát, míg a DK, az Együtt és a PM inkább az EP-választások eredményeit emelheti ki –, de összességében ez egy erősen kudarcos év volt a baloldal számára – mondta az Origónak Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója.

Tóth József angyalföldi polgármester kerületében volt a legerősebb a baloldal Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Megosztottak az elégedetlenek

A baloldali ellenzék egyik pártja sincs könnyű helyzetben, de talán a korábbi Együtt–PM szövetséget viselte meg a legjobban a 2014-es év. Bajnai Gordon visszavonulása és a két párt külön utakra lépése után most az Együtt és a PM számára is az életben maradás a tét, az, hogy 2015-ben is létező, releváns szereplőként tekintsenek rájuk – vélekedett a politikai elemző.

A Fidesz sima győzelmeihez nagyban hozzájárult a kormányzásával elégedetlen szavazók megosztottsága a baloldali pártok és a Jobbik között. A baloldal számára a szorosabb eredményhez egyrészt szükség lett volna arra, hogy a korábbi fontos hídfőállásaiban – közülük is kiemelten Kelet-Magyarországon – visszaerősödjön, másrészt az elkötelezett támogatókon túl is tudjon megnyerni és mozgósítani a Fidesz kormányzásában csalódott szavazókat. A kettő közül egyik feladatot sem sikerült megoldani – mondta Bíró-Nagy András.

Pásztor Albert sem tudta a baloldalnak visszaszerezni Miskolcot Forrás: MTI/Vajda János

Mi lenne, ha győznének?

Fontos azt is megemlíteni, hogy az ellenzéki pártok eleve kevés eséllyel indultak neki az idei évnek, mégis, az elhúzódó baloldali belharcok, a jelöltállítási viták és a gyenge kampányok tovább rontották a helyzetet.

Az EP-kampány néhány hetét leszámítva egész évben komoly feszültségforrásnak bizonyult, hogy a baloldali ellenzék pártjai együttműködésre vannak ítélve, miközben folyamatosan versenyben vannak egymással. Ez az ellenzéki választók számára sokszor kiábrándító, belterjes jelenetekben vált kézzelfoghatóvá, melyek egyben sokakat elbizonytalaníthattak abban is, hogy miként lennének képesek ezek a pártok győzelem esetén eredményesen együttműködni.

Új témák

Bíró-Nagy András szerint az ellenzéki pártok erősödésének előfeltétele, hogy energiáikat ne az egymással szembeni, hanem a Fidesz elleni küzdelemre fordítsák. E téren a 2014-re jellemző együttműködési kényszerek oldódnak, a lehetőség meglesz arra, hogy minden szereplő a saját értékrendje, közpolitikai megoldásai és stílusa szerint állítson alternatívát a kormány politikájával szemben.

Az internetadó elleni tüntetések sem lökték fölfelé a baloldali ellenzéket Fotó: Bielik István - Origo

Tartalmi értelemben az már 2014 végén is látszik, hogy a korrupció, a szegénység és az egyenlőtlenségek növekedése, az oktatás helyzete, a külpolitika iránya és színvonala jövőre is bőven adhatnak témát az ellenzéki pártoknak. A nagy kérdés az, hogy az utcai tüntetéseken megjelenő elégedetlenségből megpróbálnak-e a szervezők új politikai erőt építeni, vagy a létező ellenzéki pártok közül esetleg valamelyik képes lesz megragadni a felmerülő témákat és profitálni a változó közhangulatból.

Még nem a fő kihívók

A Jobbiknál lassú erősödést figyelhettünk meg az év folyamán, jelentős botrányok nélkül. A párt a parlamenti választáson átlépte a 20 százalékos támogatottsági határt, majd az EP-választáson a második helyre futott be. Az önkormányzati voksoláson pedig egy megyét (Csongrád) leszámítva szintén a második helyet szerezte meg a párt.

Vona Gábor pártja, ha lassan is, de erősödött 2014-ben Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Bíró-Nagy András szerint ugyanakkor a Jobbik áttörése sem valósult meg idén: a tavaszi választási eredményüket kudarcnak élték meg, mivel nemhogy a Fideszt, de a baloldali összefogást sem sikerült megelőzniük.

Az EP-választáson ugyan második helyen végeztek, de rontottak áprilisi eredményükhöz képest, ráadásul a baloldali pártok összességében jóval több szavazatot kaptak. Az önkormányzati választás – és kiemelten a megismételt ózdi szavazás – után igyekezett a Jobbik vezetése a Fidesz fő kihívójának szerepébe helyezni a pártot, de a baloldal országos eredményeivel összevetve is megállapítható, hogy a Jobbik ettől még messze van.