Gulyás Gergely: A neoliberális államfelfogás megbukott

Vágólapra másolva!
A neoliberális államfelfogás megbukott, állami hatáskörökre van szükség a piaci szabályozók hatékony működtetése érdekében, az új jogkörökhöz viszont új biztosítékokra is szükség van - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke Stumpf István alkotmánybíró új könyvének bemutatóján.
Vágólapra másolva!

Gulyás Gergely szerint miután a gazdaság jobb helyzetben van, mint négy éve, már nincs szükség a korábbi rohanó jogalkotásra, megfontoltabb eljárásban pedig idővel javul a törvényalkotás minősége.

Személyes véleménye szerint a gazdasági helyzet javulása nyomán érdemes megfontolni az Alkotmánybíróság gazdasági tárgykörökkel kapcsolatos, 2010-ben elvett hatásköreinek visszaadását. Ugyanakkor a fideszes politikus úgy vélekedett: a kormányzati hatalom növekedése az alaptörvényben szerény mértékű, az Ab pedig nem kényszerült paradigma-váltás 2010 után.

A könyvbemutatón felvetődött, hogy a demokrácia, a fékek és ellensúlyok, a hatalommegosztás rendszere nem feltétlenül sikeres, legalábbis gazdasági értelemben, amire a nemzetközi szakirodalom Kína és India példáját hozza fel. A Föld legnépesebb országában ugyanis az autoriter politikai berendezkedéshez dinamikus gazdasági növekedés társul, míg a másik hasonlóan nagy lélekszámú, ám demokratikus intézményeket működtető ázsiai ország nem büszkélkedhet a kínaihoz hasonló gazdasági eredményekkel.

Jó táptalaj a demokrácia

Ezzel kapcsolatban a parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mintegy 300 milliós lélekszámú Egyesült Államok vagy a 80 milliós Németország az 1,3 milliárdos Kínához viszonyított gazdasági teljesítménye alapján nem kétséges, hogy "az alkotmányos demokrácia nem rossz táptalaja a gazdasági sikereknek".

Stumpf István alkotmánybíró, a Századvég Alapítvány egyik létrehozója, a Századvég Kiadónál megjelent könyv szerzője is azt hangoztatta: mára megbukott az egy évtizede még szinte mindenki által lelkesen támogatott világbanki koncepció a minimális államról és az állami feladatok kiszervezéséről. A 2008-as nagy gazdasági válság nyomán még az Egyesült Államok is kénytelen volt felismerni, hogy bizonyos területeken, többek között a pénzpiacokon, a bankszférában szükség van hatékony állami szabályozásra.

Magyar hagyomány

Nem feltétlenül nagy, de erős, intelligens, alkotmányosan korlátozott államra van szükség, meg kell találni az "állami hedonizmus és piaci fundamentalizmus" közötti arany középutat - mondta a szakember.
Az állam soha nem lehet csak egy üzleti vállalkozás. Az állam egy "nemzeti szolidaritásközösség" is, melynek feladata a közjó szolgálata - tette hozzá. Az erős miniszterelnöki hatalommal kapcsolatban az alkotmányjogász - aki az 1998-2002 közötti első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt - azt fejtegette: Magyarországon mindig is volt hagyománya, a gyors, cselekvőképes, hatékony, haladásra képes kormányzatnak, alkotmányos korlátokkal.

Felülalkotmányozás

Az alkotmánybíró a fékek és ellensúlyok problémakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokáig alapjogi fundamentalisták uralták Európát és elharapódzott a választott politikusok, a parlament hatásköreit veszélyeztető alkotmánybírósági aktivizmus. Ebből Stumpf István szerint "vissza kéne venni".Az alkotmánybíró szerint a nagy gazdasági, társadalompolitikai átalakítások idején az Ab-nek szűkebb a mozgástere - már csak azért is, mert hiányzik a szakapparátusa az ilyen problémák gazdasági, társadalmi hátterének feltárásához -, ugyanakkor az alapjogi, egyéni szabadságjogokkal kapcsolatos kérdésekben bátrabban léphet.

Stumpf István a kétharmados parlamenti többség gyakorlatára utalva - arra, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket rendre alkotmánymódosítással írja felül - elmondta: szeretné megóvni az országot és az alkotmányozó hatalmat attól, hogy a visszaélésszerű, úgynevezett felülalkotmányozás tankönyvi példájává váljon. Kukorelli István alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró a 20. századi tapasztalatokra emlékeztetve figyelmeztetett az erős állam és a liberális állam veszélyeire is, és a "funkciójára szorított igazolható jogkörökkel" rendelkező, hatékony, közjót szolgáló állam felé való elmozdulást szorgalmazta.

Felülírt alkotmánybírósági határozatok

Az idős szakember rámutatott: a magyar alaptörvény deklarálja a hatalommegosztást, ami fontos, ám ennek tényleges megvalósulása teszi csak alkotmányos renddé az államot. Ne legyen ellenőrizhetetlen hatalom az állami struktúrában - fogalmazott a volt alkotmánybíró.Kukorelli István a felülalkotmányozás problémájáról szólva úgy fogalmazott: nemcsak hogy nem elegáns, de nem is jogállami, ha a alkotmánybírósági határozatokat felülírja a parlament. A jogászprofesszor az alkotmánybírósági döntések tiszteletére intett, majd hozzáfűzte: "fejlődőképes az ember".

Stumpf István: Erős állam - alkotmányos korlátok című 250 oladalas kötete a szerző 2006 és 2013 között keletkezett tucatnyi tanulmányát tartalmazza, amelyek közül az elsők már a nagy gazdasági válság kitörése előtt az állami feladatok és hatáskörök újragondolását, egyes, a magánszférába kiszervezett állami funkciók visszavételét vetették fel, szemben a neoliberális, minimális állam koncepciójával.

Amellett érvelt, hogy bizonyos területeken szükség van állami szabályozásra, beavatkozásra, a partikuláris érdekek hálójából kiszabaduló, a közjót szem előtt tartó határozott és színvonalas állami szerepvállalásra. A kötet záró tanulmányai az új alaptörvény kérdéseit vizsgálják.