Online zajlik majd jövő év március közepétől április közepéig az internetről szóló nemzeti konzultáció, amelynek már neve - InternetKon -, logója és egy még nem működő honlapja is van, ezeket ráadásul a koordinációval a miniszterelnök által megbízott fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás fizette.
Március közepétől egy hónapon át tart majd az internetről szóló nemzeti konzultáció - jelentette be a szervezésért felelős Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő közölte: a téma sajátossága miatt a korábbi gyakorlattól eltérően, amikor a nemzeti konzultációkon csak a választók - vagyis a 18 év felettiek - vettek részt, ezúttal már 14 év felett véleményt mondhatnak az emberek erről a témáról.
Méghozzá, hogy stílusosak legyenek, csak interneten, online lehet kitölteni a konzultációs kérdőívet - hangzott el a tájékoztatón, érthetetlen módon nem sokkal azután, hogy közölték: a magyar lakosság fele digitális analfabéta, vagyis nem tudja használni az internetet - ha van neki egyáltalán. Erre Deutsch azt mondta, lehet, hogy el kell sétálni egy internetkávézóig és segítséget kérni.
Mivel nem kell több millió kérdőívet és kísérőlevelet kinyomtatni, borítékolni és postázni, valamint a visszaküldés költségét fizetni, az online nemzeti konzultáció Deutsch szerint „minden eddiginél olcsóbb lesz." Pontos számot nem mondott, mert „ha azt mondom néhány tízmillió, és majd 90 millió lesz, akkor elkezdenek azzal vádolni, hogy kis híján még a nagyságrendet sem találtam el."
Az Orbán Viktor által koordinátornak felkért Deutsch azt ígérte, hogy „nem lesznek irányított kérdések". A korrupció elleni fellépésre, az átlátható állami gazdálkodásra a figyelmet gyakran felhívó André Goodfriend amerikai ügyvivőnek üzenve megjegyezte: „Ennél transzparensebb nemzeti konzultációt egy nagykövetség sem álmodhatna meg."
Deutsch azt is bizonygatta: nem kapott kérést arra, hogy valamilyen módon az internetadóra rákérdezzenek, és nem is célja a kérdőívnek, hogy erre keressen pluszbevételt. A nemzeti konzultáció ugyanis nem az internetadóról, hanem az internet terjesztéséről, a digitális tudásról és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekről, kormányzati szándékokról és célokról fog szólni - magyarázta.
„Halottról jót vagy semmit. Az internetadóról szóló kezdeményezés hál' Istennek halott. Jót nem tudnék mondani róla, így inkább nem mondok semmit" - folytatta Deutsch, megjegyezve: „az internetadó soha nem fog feltámadni". Ezt így is tartja helyesnek, mert nem értett egyet az ötlettel, és Orbán Viktor szerinte „bölcsen döntött", mikor levette a napirendről ezt a kérdést.
A konzultáció fő feladatának nem is a digitális „népnevelést", hanem azt nevezte Deutsch, hogy célokat fogalmazzanak meg az emberek a kormány számára. Nagy feladat előtt áll ugyanis a kormány - árulta el Deutsch. A kabinet azt vállalta, hogy előbb teljesíti az uniós előírást és 2020 helyett már 2018-ra eléri, hogy minden háztartásban megteremtsék a szélessávú internet elérhetőségét.
Itt Deutsch a lehetőséget hangsúlyozta, jelezve: szeretnék, ha a szélessáv „szinte minden" háztartásban valóban elérhető lenne nem csak technikailag, de anyagilag és a felhasználói kompetencia szintjén is. Elhangzott: a konzultációs kérdések az eddigi javaslatok szerint irányulhatnának arra is, hogy legyen egy adott területen minimális számú internetszolgáltató.