Orbán volt minisztere szerint sem tartható a büdzsé

2014.12.12. 06:04

A költségvetés nagyon sok veszélyt hordoz a következő évre vonatkozóan, ebben a vezető közgazdászok, sőt az államapparátushoz tartozó közgazdászok is egyetértenek – mondta Chikán Attila közgazdász a Parlament Televízió Beszélgetés+ című műsorában. 

Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint általános az egyetértés a közgazdászok körében, hogy kisebb lesz a növekedés, csak az a kérdés, mennyivel. Úgy látja, a kormány által tervezett 2,5 százalékos növekedés nagyon optimista felfogás, ennek elmaradása már önmagában növeli a költségvetéssel kapcsolatos problémákat.

Chikán Attila szerint nagyon sok olyan intézkedés történt, amelynek a hatásait nem számították ki, a kormány 27 új adónemet vezetett be, ennek a várható kihatásai is bizonytalanságot hordoznak. Vannak olyan tételek a jövő évi költségvetésben, amelyeknek a forrása nem látszik. A legnagyobb tétel, amelyre a kormány semmiféle magyarázatot nem adott, 169 milliárd forintos.

Füstadó még nincs

Lassan ott tartunk, hogy mindenre lesz adó kivetve, ami fogalmilag szóba kerülhet, lehetséges aztán, hogy a plusz 10-30 milliárdos tételek hogyan fogják összeadni a költségvetés bevételi oldalát, azt meglátjuk, ebben lehetnek kiigazítások – mondta az interjúban. Az internetadó ötlete meghiúsult, útdíjból is a tervezettnél kevesebb folyik be, az M0-s autóút fizetőssé tételével a költségvetés nyerhet egy-két milliárdot, de társadalmi szempontból olyan súlyos árat fizetünk, ami kérdésessé teszi az intézkedés hatását.

A plázák szociológiai funkciója

Kilépve a költségvetési körből a világon a boltok vasárnapi zárva tartása kapcsán is beszélhetünk arról, hogy a társadalom abba az irányba halad, hogy a plázáknak szociológiai funkciójuk is van.  Bizonyos értelemben a korábbi városközpontok szerepét veszik át, ahol az emberek nemcsak vásárolnak, hanem sok minden mást is csinálnak, ezt a döntéshozó figyelmen kívül hagyta. De azt is hozzá kell tenni, hogy sokkal több ember életkörülményeit rontja, mint amennyiét javítja.

Oktatás és foglalkoztatás

A magyar oktatás színvonala és működési feltételei is évről évre romlanak, mondta a közgazdász. Nem látja a szándékot sem, hogy ebben a döntéshozók változtatnának, sem az oktatáspolitika tényleges tevékenysége oldaláról, sem pedig az kormányzat gazdasági támogatása szempontjából, holott mindkettő kellene. Amikor milliárdokat vonnak ki az oktatásból, akkor nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből fejlődés. Látható, hogy a közép- és a felső középosztály privilégiuma lesz a felsőoktatásban való részvétel. A közgazdász szerint a kormány teljes foglalkoztatásra irányuló elképzelése nonszensz, amit mondani lehet, de megvalósítani nem, Magyarországon ugyanis nem foglalkoztatási, hanem foglalkoztathatósági probléma van.

Chikán Attila közgazdász szerint lassan ott tartunk, hogy mindenre lesz adó kivetve, ami fogalmilag szóba kerülhetFotó: MTI/Komka Péter

Versenyképesség

Meredeken romlott az elmúlt húsz évben a versenyképességünk, itt is fordulatra lenne szükség, azokat az iparágakat kellene fejleszteni, amelyekhez a feltételek adottak. Növelni kellene a munkatermelékenységet. Magyarországon az egy órára jutó termelékenység negyven százaléka a nyugat-európai átlagnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkavállaló kevesebb mint feleannyit termel, ha bemegy dolgozni, mint nyugat-európai társa. Ez társadalomszerkezeti kérdés. Nem az a gond, hogy az egyes emberek rosszul vagy keveset dolgoznak, hanem az, hogy az egyes munkák nem tudnak hatékonyan összekapcsolódni. Rosszak a struktúráink és az intézményrendszerünk. A világ legrosszabbul szervezett országai közé tartozunk.