Gyurcsány Ferenc nagy győzelmet aratott

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemeket támogatta

Tíz évvel ezelőtt dönthettünk a kettős állampolgárság könnyített bevezetéséről, azonban a referendum az igenek alacsony száma miatt eredménytelen lett. 2010-ben a kétharmados Fidesz-többségnek az első döntése volt a kettős állampolgársági törvény elfogadása, de Szlovákiában és Ukrajnában továbbra sem lehet törvényes keretek között más állampolgárságot felvenni.  

Tíz évvel ezelőtt tartották a kettős állampolgárság könnyített megszerzéséről és a kórház-privatizáció megakadályozásáról szóló népszavazást. A kérdések közül az első kavarta a nagyobb viharokat az akkori ellenzéki jobboldal és a balliberális kormánypártok között. Az érzelmileg roppant túlfűtött kampány ellenére csupán a választók 37,49 százaléka jelent meg az urnáknál. A népszavazás mindkét kérdésben eredménytelen lett.

A 2004. december 5-i népszavazás eredménye |Create infographics

Több mint 300 ezer aláírás gyűlt össze

A Magyarok Világszövetségének vezetése 2003. augusztus 13-án döntött úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A választási bizottság szeptember 18-án zöld utat adott a kezdeményezésnek. Az aláírások összegyűjtése 2004 májusában és júniusában zajlott.

2004. július 2-án 321 ezer aláírást adtak át az OVB-nek, ezek közül az ellenőrzés 274 ezret hitelesnek talált. Szeptember 13-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el az MVSZ kezdeményezése nyomán, Mádl Ferenc október 24-én a kórház-privatizációs szavazással egy napra, 2004. december 5-ére írta ki a referendumot.

Választási plakát a 2004-es népszavazáson Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A Munkáspárt kezdte

A kórház-privatizációs népszavazás előtörténete egészen 2003-ig nyúlik vissza, amikor a kormány olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amely lehetővé tette volna meghatározott feltételek mellett a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. A Munkáspárt 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben.

KDNP: Gyurcsány akadályozta az érvényességet

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint „a nemzetárulás szégyen-napjává” tette Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-ét. Semjén Zsolt, a párt elnöke és Harrach Péter frakcióvezető azt írta, a korábbi szocialista miniszterelnök a külhoniak állampolgársága ellen agitálva akadályozta, hogy a kiírt népszavazás érvényes lehessen, kirekesztve ezáltal a külhoni magyarokat – a közjogi értelemben vett – magyar nemzetből.

2003. december 15-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan a privatizációt lehetővé tevő törvényt, de a Munkáspárt folytatta az aláírásgyűjtést. Az Országgyűlés 2004. május 17-i ülésén elrendelte a népszavazás kiírását. A kormányzó MSZP és SZDSZ is az Alkotmánybírósághoz fordult a referendum megakadályozása érdekében. A nyári szabadságolások miatt az Alkotmánybíróság csak szeptember 28-án hagyta jóvá a parlament korábbi határozatát.

A választók többsége otthon maradt Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Orbán: Sorsdöntő esemény

A kettős állampolgárság ötletét támogató szervezetek közül vitathatatlanul a Fidesz képviselte a legnagyobb súlyt. Orbán Viktor már 2004. szeptember 12-én Szabadkán, a helyi magyarokkal tartott találkozón támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság megadásának ügyét. Míg a kórházak ügyében a párt az észre, a kettős állampolgárság ügyében a szívre és a nemzeti összetartozás fontosságára hivatkozva buzdított igen szavazatok leadására.

A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én a budapesti Városligetben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vázolta fel a népszavazást.

A választás eredménye nagy csalódottságot okozott a határon túli magyarok körében Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Szili szembement Gyurcsánnyal

A Magyar Szocialista Párt a népszavazás kiírásakor hezitáló álláspontra helyezkedett. Gyurcsány Ferenc 2004. november 2-án már nyíltan elutasította a népszavazáson az igen válaszok támogatását, és a valódi problémák elkendőzésével, szavazatmaximálással vádolta meg a Fideszt. A párt azonban nem állt egységesen a miniszterelnök mögé; Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke „lelkiismereti szavazást” javasolt a baloldali szavazóknak.

Gyurcsány Ferenc többek között azért is vállalta föl a nem melletti határozott kampányt, mivel szeptemberben foglalta el a miniszterelnöki posztot, és szüksége volt egy olyan ügyre, amelyben a Fidesz fölé kerekedhet. A kormányfő taktikája bejött, mivel az eredménytelen népszavazás miatt megerősödött a párton belüli helyzete.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemeket támogatta Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Elkeseredés

A népszavazás eredménytelensége elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik egyszerre hibáztatták a kérdést elhamarkodva eldönteni akaró magyarországi ellenzéket és az állampolgárság megadásától elhatárolódó kormányzatot. A csalódottság még a népszavazás után is a kormánypárti politikusokkal szembeni reakciókat eredményezett szerte a Kárpát-medencében.

A kórházakban is voksoltak Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

2010 a fordulópont

A kettős állampolgárság kérdésében nem került újabb törvényjavaslat az Országgyűlés elé, a kérdés azonban még sokáig jelen volt a közéletben. A Magyarok Világszövetsége 2007. március 5-én második alkalommal kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást arról, hogy a külhoni magyarok megkapják a magyar állampolgárságot.

2010-ben az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többsége megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt.

Orbán Viktor és a Fidesz, amint lehetősége volt, elfogadta a kettős állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló törvényt Forrás: MTI/Kovács Attila

Mesterházy elnézést kért

2013. január 16-án Kolozsváron Mesterházy Attila, az MSZP elnöke elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt.

Ezzel kárt okoztunk akkor a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettünk a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket. Téves politikai döntés volt, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akiket ezzel megsértettünk.

Mesterházy Attila Kolozsváron kért bocsánatot Forrás: Mesterházy Attila / Facebook

Szlovákiának nem tetszik

A kettős állampolgárság könnyített megszerzése éles ellenállásba ütközött Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozás még 2010 nyarán fogadott el egy olyan jogszabályt, amely megfosztja a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát veszik föl. A törvény értelmében eddig 905-en vesztették el az állampolgárságukat.

Választás 2014

A kettős állampolgárság révén a 2014-es országgyűlési választáson a nem magyar lakcímmel, de magyar állampolgársággal rendelkező személyek levélben szavazhattak. Összesen 193 793 fő élt a jogával. A Fidesz–KDNP 95,49 százalékot szerzett ebben a választói körben.

Ukrajnában szintén törvény tiltja a kettős állampolgárságot. Idén nyáron fölmerült, hogy engedélyeznék a többes állampolgárságot, de előrelépés mostanáig nem történt az ügyben.