Szimbólumok rabja az Orbán-kormány

Legújabban egy nemzeti zászlónappal igyekszik erősíteni a Fidesz az összefogást és az egységet, de számos más jele is van annak, hogy erősítenék a nemzeti összetartozást, gyártják ennek szimbólumait.

A 15 évvel ezelőtti, első ilyen elszigetelt lépések mára rendszerré álltak össze, és az ünnepnapok után lassan beszivárogtak a kultúrába, a gondolkodásba, sőt elfoglalták a köztereket is.

A legújabb ötlet: nemzeti zászlónap

A nemzeti jelképek „iránti tisztelet és megbecsülés megélésének" és az ebből fakadó felelős cselekvésnek adna új lendületet az a legújabb kormánypárti javaslat, amely március 23-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánítaná. Munkaszüneti nap ugyan nem lenne a dátum, de kiemelt szerepet szánna neki a két ötletgazda, Rogán Antal és Németh Szilárd.

Ünnepi zászlófelvonás - több tiszteletet a nemzeti zászlónak! Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az MSZP nem támogatja a javaslatot, mert - mint Tóbiás József pártelnök jelezte - már van a magyar zászlónak ünnepe, az 1848 óta március 15-e, amikor pártállástól függetlenül mindenki úgy tűzi ki a kokárdát, hogy azzal a nemzeti trikolort ünnepli. Egyébként pedig a szocialisták az uniós zászló kitűzését is előírő törvényjavaslattal válaszoltak a kormánypárti előterjesztésre.

Érdekes, hogy a fideszes képviselők az ötletről meg se kérdezték Granasztói Györgyöt, pedig ő a témáért felelős miniszterelnöki megbízott. Granasztói az Origónak a határozati javaslat benyújtása utána elmondta, a javaslatról nem tudott, bár miniszterelnöki megbízottként ő "inkább a kitüntetések témájával foglalkozik". Hozzátette: érzése szerint ez amúgy is inkább "politikai típusú" előterjesztés.

A koronaúsztatással kezdődött

Az első ilyen, „politikai típusú", szimbolikus lépés még az első Orbán-kormány idejére datálható, amikor 2000. január 1-jén a Szent Koronát a magyar millenniumi ünnepségsorozat nyitányaként a Dunán a Parlamentbe szállították. A köznyelvben koronaúsztatásként emlegetett eseményt az elhíresült, milliárdokat felemésztő Országimázs Központ rendezte.

Habony Árpád, a koronagondnok
A ma Orbán Viktor nem hivatalos, mégis befolyásos tanácsadójaként ismert Habony Árpád ugyan csak a 2002-es választási vereség után bukkant fel a Fidesz környékén, de nevével már a koronaúsztatáskor találkozhatott a nyilvánosság. Habony volt az, aki a nemzeti ereklyét koronagondnokként elhelyezte el a különleges vitrinben a Parlament kupolatermében. Korábban dolgozott restaurátorként, 2001-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki tanácsadója lett, később a hivatal embereként részt vett a Sándor-palota felújítási munkálataiban is.

A Szent Korona azóta is fontos jelkép a jobboldalon. A Jobbik parlamenti frakciója a ciklus kezdetén mindig itt tesz esküt. A fideszes Wittner Mária pedig 2011 végén még törvényjavaslatot is benyújtott, hogy január 9-e legyen a Szent Korona ünnepnapja, hiszen az megtestesíti „az ország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét". Ebből végül nem lett semmi.

Fiatalok nézik a Szent Koronát a Parlament kupolacsarnokában Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Szent Koronára és más nemzeti jelképekre egyébként nemcsak kiemelt figyelmet fordít a kormány, de kiemelten védelmezi is őket. A büntető törvénykönyv (Btk.) egy tavaly júliusi szigorítása óta például egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a nemzeti jelkép megsértése, így a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása.

Tétet emeltek a Nenyivel

A 2010-ben újra kormányzati pozícióba került Fidesz-KDNP a korábbinál nagyobb lendülettel folyatta a nemzeti egység megteremtését. Az új, kétharmados kormánypárti többségű Országgyűlés egyik első döntéseként 2010. június 14-én fogadta el a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát (Nenyi), amelynek már a szövege is élénk vitát váltott ki - nemcsak az ellenzék, de történészek soraiban is.

A kötelezően kifüggesztett Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata egy hivatalban Fotó: Origo

A nyilatkozat a 2010-es választásokat például forradalomnak nevezi, és azt állítja, hogy a kommunista diktatúrát a rendszerváltás után húsz év politikai paktumai, lelki és gazdasági válsága követte. Kinyilvánítja, hogy 2010 áprilisában egy ezt felváltó új társadalmi szerződés született, létrehozva a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Komoly felháborodást okozott, hogy a politikai nyilatkozatot a kormány PR-szempontból olyan fontosnak tartotta, hogy kormányrendeletben tette kötelezővé a kifüggesztését a középületekben. Ez olyan jelentős társadalmi ellenérzéseket is kiváltott, hogy voltak, akik tojással dobálták meg, illetve leöntötték, megrongálták a közintézményekben kifüggesztett nyilatkozatot. Volt, akit ezért fel is jelentettek.

Az MSZP rákontrázott
A szocialisták annyira felháborodtak a nyilatkozato, hogy a szocialisták beadtak egy, a NENyI kifüggesztését kifigurázó ironikus törvényjavaslatot, amely Orbán Viktor születésnapjának ünnepnappá és munkaszüneti nappá nyilvánítását írta volna elő, ha elfogadják.

Emléknapot kapott Trianon

Még a második Orbán-kormány első száz napjában újabb szimbolikus intézkedésként az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot nemcsak kormánypárti, de több ellenzéki politikus is megszavazta. Az évfordulót később iskolai emléknappá is nyilvánította a Ház.

Zászlófelvonás a Kossuth téren a nemzeti összetartozás napján Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az Országgyűlés ezzel kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság". A döntés a szomszédos országok közül Szlovákiában váltotta ki a leghevesebb reakciókat. Tavaly az emléknaphoz dal is készült, melyet a kormány közös éneklésre ajánlott június 4-én.

Gránitszilárdságú alaptörvény

Noha sem a kampányban, sem kormányprogramjában nem jelezte előre a Fidesz, mégis új alkotmányt készített elő. Jelzésértékű lehetett persze Orbán Viktor kormányfőnek egy 2009-es nyilatkozata, miszerint tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli azt - noha 1989-ben még magáénak érezte -, mivel annak szerinte azt is tükröznie kellene, mit gondol önmagáról az ország, illetve azt, merre tart.

Sorozatos alkotmánymódosítás után új alaptörvényt fogadtak el Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Míg az ezt tükröző változat el nem készült, tízszer módosította a Fidesz a hatályos alaptörvényt, saját érdekei mentén is - ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. Ez azonban csak átmeneti megoldás volt, mert a kormány azt tervezte, hogy a Fidesz választási győzelmének első évfordulójára megszületik az új, hivatalosan sem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezett legfontosabb jogszabály.

Saját bevallása szerint az alaptörvény bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást Szájer József fideszes EP-képviselő maga írta az iPadjén Brüsszel és Budapest között utazva. A konszenzust nélkülöző alaptörvény elfogadását nemcsak Magyarországon, külföldön is heves tiltakozások előzték meg - többek között aggályait fejezte ki a Velencei Bizottság és az ENSZ-főtitkára is.

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírja az új alaptörvényt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ennek ellenére - kizárólag kormánypárti képviselők szavazatával – 2011 áprilisában elfogadta az Országgyűlés az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta azt. Érdekesség, hogy a 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor „gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám azóta már ötször módosították.

És feltűnik Kerényi Imre

Az alaptörvény elfogadása után a kormányfő megbízásából Kerényi Imre színházi rendező az alaptörvény széles körű népszerűsítésébe kezdett. Ehhez politikai stallumot is kapott: a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásáért és a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, később miniszterelnöki megbízott lett.

Minden önkormányzati hivatal kötelező kelléke lett az alaptörvény asztala Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az „alaptörvény asztalának" kiötlője, Kerényi Imre koncepcióját megvalósítva a kormány kötelezővé tette, hogy az összes, mintegy 3200 önkormányzatnak külön szobát, asztalt és asztalszolgát, valamint dekorációként virágot kell biztosítaniuk az új alkotmánynak a Magyar Közlönyben megjelent példány olvasásához, illetve a saját példány megrendeléséhez.

Alap-, közép- és felsőfok

A népszerűsítés „alapfoka" volt az asztal, a középfok már az alaptörvény díszkiadását jelentette - melyet érettségizőknek, illetve állami protokollajándékként is javasolt Kerényi - továbbá egy festménysorozat. A népszerűsítés „felsőfoka" a három - a Parlamentben, a Sándor-palotában és egy trezorban elzárva őrzött - bőrbe kötött, nagy formátumú díszkiadáspéldány.

Az alaptörvényt népszerűsítő festmény: Lovasroham (2006. október 23.) Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Mintegy 20 millió forintért készült el végül a 16 festmény, amely az alaptörvény illusztrációjaként a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb eseményeit mutatja be. Ezekből kiállítást is rendeztek 2012. január 2-án a Nemzeti Galériában. A festménykiállítás Orbán Viktor kormányfő nyitotta meg, majd az Operaházban gálaestet rendeztek az alaptörvény tiszteletére, miközben kint tüntetés volt.

Az Operaház előtti kormányellenes demonstráción üzen az egyik tüntető Fotó: Origo

Új könyvek, szobrok és tér

Kerényi 300 millió forintot kapott arra, hogy Nemzeti Könyvtár néven könyvsorozatban adja ki a „magyar írott kultúra legjavát". Eddig 36 kötet jelent meg. Öt, „Trianon tanúit" ábrázoló köztéri szobor is készült: Tormay Cécilé, Esterházy Jánosé, Bethlen Istváné, Kós Károlyé és Bánffy Miklósé. Kerényi „bábáskodott" a Magyar Krónika megszületésénél is, emlékezetes marad útmutatása:

„Kinyílott a pitypang. Megírom."

Kerényi Imre a Nemzeti Könyvtár sorozat köteteivel Forrás: MTI/Beliczay László

A Parlament előtti Kossuth tér - a Nemzet Főtere - átépítése, annak 1944 előtti arculata visszaállítása szintén az elmúlt ciklus ikonikus döntése volt. Bár a tervezéssel és a kivitelezéssel nem őt bízták meg, Kerényi Imrének a tér új funkcióira is volt néhány ötlete. Úgy vélte, a Parlament épületében akár söröző, kápolna, házasságkötő terem is helyet kaphatna. A tér elkészült, ám ezek egyike sem valósult meg.

Orbán Viktor leleplezi Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobrát Forrás: MTI/Beliczay László

A téren szobrok jöttek és mentek. Arrébb költöztették József Attiláét, Károlyi Mihály miniszterelnökét, az első magyar köztársasági elnökét pedig Siófokra vitték. Felavattak viszont két újat. Szobrot kapott Andrássy Gyula, a kiegyezés miniszterelnöke, és Tisza István miniszterelnök is - utóbbi átadásán Orbán Viktor kormányfő egy „új, nemzetépítő korszakról" beszélt.

Demonstráció a német megszállási emlékműnél a Szabadság téren Fotó: Origo

Jelentős hazai és nemzetközi vihart kavarva új szobor került a Szabadság térre is. A mintegy 300 millió forintba került 1944-es német megszállás áldozatainak emlékművét személyesen vette védelmébe Orbán Viktor, miközben hónapokig tüntettek, tiltakoztak a civilek a szerintük történelemhamisító alkotás ellen, amelyet csaknem 90 millió forintba kerülő, erős rendőri biztosítás mellett építettek.

Leradírozták a kommunistákat

A szimbolikus kormányzati lépések sorába illeszkedik az is, hogy miközben a vitatott történelmi szerepű Horthy Miklósról országszerte szobrokat állítanak és közterületeket neveznek el, kormánypárti javaslatra 2012 őszén elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pártállami idők tilt, tűr, támogat politikájára emlékeztetve utcaátnevezési hullámot indított el.

A „XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő" szabályozást Budapesten már megelőzte egy átnevezési hullám: a 2010-ben hivatalba lépett Tarlós István főpolgármester borzolta a kedélyeket azzal, hogy a Moszkva térből Széll Kálmán tér, a Köztársaság térből pedig II. János Pál pápa tér lett.

Károlyi Mihály: a szobra után a neve is nem kívánatossá lett Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTA "használható", "nem javasolt", illetve "használható, de aggályos" kategóriákba sorolta a vitatott utcaneveket. Nem javasolt lett Gorkij, Lukács György, Majakovszkij, és Károlyi Mihály is. Pécsett a Marx utcát Wass Albert utcára cserélték. Eközben az ítészek nem találták aggályosnak például Prohászka Ottokárt, holott a katolikus püspök már 1918 óta követelte a numerus clausust.

Voksot hozhat, de vissza is üthet

A fenti szimbolikus lépések közel sem adnak teljes képet arról, miképp igyekezett átformálni főképpen kormányon a Fidesz a közbeszédet, a kultúrát, az oktatást, a nemzeti szimbólumokat, illetve miképp „használta túl" magát a nemzeti jelzőt. Ezek, valamint az „illiberális demokrácia" és a „centrális erőtér" mind olyan hívószavak, melyekkel rövid távon biztosan lehet szavazatokat szerezni.

Ami rövid távon szavazatokat hoz, hosszabb távon akár vissza is üthet Forrás: MTI/Beliczay László

Ám kampányidőszakon kívül, úgymond „békeidőben" az emberek egy részénél a túlzásba vitt nemzetieskedés, a „balliberálissal szemben álló új kulturális kánon" erőltetése éppúgy visszaüthet, mint a látványosan csupán szimbolikus, politikai indíttatású, mégis sok közpénzt felemésztő intézkedések.