Kiskunfélegyházán a jobboldal, míg Pécsett a baloldal veszett össze magával

Az Együtt -PM aktivistái aláírást gyűjtenek a Móricz Zsigmond körtéren az önkormányzati választás kampányidőszakában.
Vágólapra másolva!
Hétfőn négy órakor véget ért a jelöltállítási szakasz az október 12-i önkormányzati választásra. Várhatóan sokkal kevesebb jelölt lesz, mint négy vagy nyolc évvel ezelőtt. Idén is független jelöltből van a legtöbb. A pártok közül a Fidesznek és szövetségeseinek lesz a legtöbb jelöltjük, a Jobbik és a baloldali ellenzék fej-fej mellett végzett a választás ezen szakaszában. A kormánypártok Újpestet és Kiskunfélegyházát leszámítva minden nagyobb településen közösen indulnak, ezzel szemben a baloldal meglehetősen megosztott formában veszi föl a küzdelmet.
Vágólapra másolva!

Hétfő délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűjtési és jelöltállítási határidő az októberi önkormányzati választásra. Már most látszik, hogy lényegesen kevesebben állnak majd rajthoz október 12-én, mint a 2010-es vagy a 2006-os megmérettetésen. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig 31 885 jelöltet vettek nyilvántartásba, négy évvel ezelőtt több mint 68 ezer, nyolc évvel ezelőtt több mint 88 ezer jelölt közül választhattunk. Persze az idei voksolásra vonatkozó számok még változni fognak, mert a kerületi, a megyei és a fővárosi kompenzációs listákat kedd délután négy óráig lehet még bejelenteni.

A visszaesésre többféle magyarázat kínálkozik. Egyrészt az idén a mostani lesz a harmadik országos választás, ezért a pártok jóval kevésbé tudják már megmozgatni az embereket. Másrészt az országgyűlési voksolással szemben most a jelöltek nem kapnak állami támogatást.

A jelöltállítás egyik legnagyobb tanulsága, hogy a kormánypártok a baloldali ellenzékhez képest viharos gyorsasággal szedték össze az induláshoz szükséges szignókat. A Fidesz–KDNP várhatóan több mint 690 polgármestert és több mint 4300 önkormányzati képviselőjelöltet indít, ezt követi a baloldali ellenzék. Önálló szervezetként a Jobbik végzett a harmadik helyen, közel 160 polgármester- és körülbelül kétezer képviselőjelöltje lesz a szélsőjobb pártnak.

Az ajánlási szakaszban a tavaszi országgyűlési választáshoz hasonlóan az Origo információi szerint nagyon sok volt az érvénytelen jelölés. Nem volt ritka az az eset sem, hogy 70 ajánlásból 40 érvénytelen lett. Ennek oka, hogy a legapróbb hiba esetén (állampolgár neve és lakcíme, az adott választó édesanyjának a neve, személyi szám rontása) a választási iroda egyből érvénytelennek minősíti az ajánlást. Ez a kisebb pártok számára jelent óriási hátrányt, mivel nekik nagyon nehéz pótolniuk az érvénytelenné nyilvánított ajánlásokat.

Koordináltan próbálja bevenni Budapestet a baloldal

A választások előtt az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy az országgyűlési voksoláson közösen, majd az európai parlamenti választáson külön induló baloldali pártok milyen formációban veszik majd föl a versenyt a kormánypártokkal. Az egyezkedéseket bonyolította, hogy a parlament döntése értelmében jelentősen megváltozott a budapesti választási rendszer. Az új szabály értelmében csak a főpolgármester- és polgármesterjelöltek lehetnek tagjai az új fővárosi közgyűlésnek, ráadásul csak azok a pártok vehetnek részt a mandátumkiosztásban, amelyek 12 kerületben állítottak jelöltet.

A baloldali ellenzék hosszas egyeztetések eredményeképpen – főleg az Együtt–PM nyomására – koordinált indulásban állapodott meg Budapesten. Ez azt jelenti, hogy 15 kerületben egymás polgármesterjelöltjeit támogatják, míg hét kerületben egymással szemben is elindulnak a baloldali pártok. A megegyezés előnye, hogy így több kerületben komoly győzelmi esélyekkel indul a baloldal, míg a hátránya, hogy a kompenzációs listájukra nem mindenhol tudnak szavazatot gyűjteni, ami a végelszámolásnál még nagyon rosszul is jöhet a számukra.

Csárdi Antal, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje és Dárdai Zsuzsa, a párt II. kerületi polgármesterjelöltje plakátot ragaszt Budapesten, a Lövőház utcában Forrás: MTI/Soós Lajos

Tóthot nem támogatja a DK és az Együtt

A fővárosban a szavazatmaximalizálás érdekében több kerületben is közös képviselőjelölteket indít az MSZP, az Együtt–PM és a DK, de maradtak olyan területek, ahol a baloldali ellenzék egymással szemben méretteti meg magát. Az egyik legnagyobb vita a XIII. kerületben volt, ahol a Tóth József vezette szocialisták ragaszkodtak ahhoz, hogy a közös jelöltek többségét ők adják, amibe a többi ellenzéki párt nem ment bele. Végül az Együtt–PM, a DK és a Bokros Lajos fémjelezte Modern Magyarország Mozgalom (Moma) eldöntötte, hogy nem közösködnek a szocikkal, és minden körzetben külön jelölttel indulnak.

Bár Wintermantel Zsolt hivatalosan a Fidesz-KDNP jelöltje, de képviselői szinten a Fidesz az Újpestért Egyesülettel indul közösen. A jelöltállítási hajrában Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke is leadta az általa gyűjtött szignókat, ha a választási bizottság zöld utat ad indulásának, akkor függetlenként veszi majd föl a küzdelmet Újpest polgármesteri címéért.

Az Együtt–PM aktivistái aláírást gyűjtenek a Móricz Zsigmond körtéren az önkormányzati választás kampányidőszakában Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Vidéken a kormánypártok berkeiben éles ellentétek Kiskunfélegyházán alakult ki, mivel a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum nem volt hajlandó támogatni Kapus Krisztiánt, a Fidesz jelöltjét. Mostanra a Fidesz és a Nemzeti Fórum polgármester- és képviselőjelöltjeit is hivatalosan nyilvántartásba vették, így a baloldalnak megnőttek az esélyei a győzelemre.

Debrecent feladta a baloldal?

A megyei jogú városokban a baloldalon már jóval kuszább a helyzet. Teljes egység csak Békéscsabán, Egerben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben jött létre. A képet részben árnyalja, hogy Hódmezővásárhelyen lesz jelöltje az Európai Baloldalnak is, valamint az előbb említett városokban nagyjából mindenütt önállóan indul az LMP, ami szintén gyengítheti az ellenzék győzelmi esélyeit.

Debrecenben már hónapokkal a választások előtt lehetett sejteni, hogy nem lesz összefogás, köszönhetően az MSZP-n belül évek óta tartó belháborúknak, kilépéseknek és kizárásoknak. Ennek eredménye az lett, hogy a szocialisták és a DK külön polgármesterjelöltet állított, míg képviselői szinten mindegyik baloldali erő külön indul. Dunaújvárosban, ahol jó esélye lenne a győzelemre a baloldalnak, a Párbeszéd Magyarországért nem volt hajlandó az alkura, és önálló polgármester- és képviselőjelölteket állítottak.

Ezekben a városokban sem egyeztek meg

Győrben a DK nem volt hajlandó az alkura, míg az MSZP és az Együtt megállapodott a közös indulásban. Kecskeméten a baloldali erőknek sikerült egy közös polgármesterjelöltben megállapodniuk, de képviselői szinten mindegyikük ringbe szállt. Miskolcon Pásztor Albert jelölése óriási vitát váltott ki az ellenzéki térfélen. Emiatt is távozott a szocialisták soraiból Fedor Vilmos, aki évekig volt Miskolc MSZP-s képviselője a parlamentben. Fedor végül a feleségét, Rózsa Editet támogatta, aki a liberálisok és a Moma támogatásával indul a Borsod megyei székhely meghódítására.

Borkai Zsoltnak, a Fidesz–KDNP győri jelöltjének nem kell izgulnia a baloldal megosztottsága miatt Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Nagykanizsán az MSZP korábban azt jelentette be, hogy önállóan vágnak neki a választásnak, míg a DK az Együtt–PM-mel közösen indul. Nyíregyházán az MSZP, a DK és az Együtt–PM meg tudott egyezni egy közös polgármesterjelöltben, de a liberálisok külön jelölttel indulnak. Pécsett a szocialisták a DK-val rúgták össze a port, akik az összes körzetben önállóan indulnak, de polgármesterjelöltet nem állítottak. A baloldal helyzetét nehezíti a Baranya megyei székhelyen, hogy a Bokros-párt is önállóan méretteti meg magát.

Székesfehérváron az MSZP-nek csak az Együtt-tel sikerül összefognia, a DK azonban nem fogadta el az egyeztetett ajánlatot, így önálló jelöltekkel vágnak neki az októberi voksolásnak. Zalaegerszegen a szocialisták önállóan, az Együtt–PM–DK pedig közösen veszi fel a versenyt a Fidesz jelöltjével szemben.

Ők lehetnek Budapest első emberei

Eddig négy főpolgármester-jelöltet vettek nyilvántartásba (Tarlós István, Falus Ferenc, Staudt Gábor, Csárdi Antal). Az ajánlásokat Bodnár Zoltán, Bokros Lajos, Galyas István, Magyar György és Thürmer Gyula adta le, de róluk még nem döntött a Fővárosi Választási Bizottság.