Októberben eldőlhet, ki lesz a Fidesz legfőbb kihívója

A szavazatszámláló bizottság tagjai felbontják a szavazóurnából kiborított borítékokat Apagyon, a 2. számú szavazókörben 2014. április 6-án

Az idei választási eredmények alapján várhatóan minden megyében megszerzi a képviselői helyek többségét a Fidesz–KDNP, azonban főként az északkeleti országrészben egyáltalán nem biztos az abszolút többsége. Politikai elemzők szerint a megyei testületek szerepe az utóbbi években kiüresedett, ezért inkább egy nagymintás közvélemény-kutatásnak felelnek meg a megyei voksolások.  

A főpolgármester- és a kerületipolgármester-választások mellett eddig jóval kevesebb szó esett a megyei közgyűlésekről, pedig a pártok támogatottságát ezen a szinten lehet a legjobban lemérni. Annyiban nehezíti az elemzések elkészítését a megyei közgyűlési választás, hogy azokon a megyei jogú városokban élők nem vesznek részt. A közgyűlések várható erőviszonyait az idei országgyűlési és európai parlamenti választás adatait felhasználva a Republikon Intézet próbálta modellezni.

Veszélyben a Fidesz-többségek

Az egyik legjobb módszer, ha a megyei közgyűlések várható összetétele alapján megnézzük a korábbi választási eredményeket, és abból próbálunk következtetéseket levonni – mondta az Origónak Tóth Csaba. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint azért is nehéz a megyei testületek politikai erőviszonyait leképezni, mert a közvélemény-kutatásokban is roppant kicsi elemszámmal szerepelnek azokon a településeken élők, akik döntenek ezekről az önkormányzatokról. (Ha egy országos kutatás 1000 fő megkérdezésén alapul, akkor például a nógrádi közgyűlésre szavazókat mindössze tízegynéhány ember reprezentálhatja.)

A szakember szerint annyit biztosra lehet venni, hogy a Fidesz–KDNP szerzi a legtöbb képviselői helyet a megyei közgyűlésekben, de abszolút többsége nem biztos, hogy mindenhol lesz. Úgy látja, a kormánypártok a leggyengébben az északkeleti megyékben szerepelhetnek. A második helyre a Jobbik futhat be, mivel a megyei választásokon a falvak nagyobb súllyal vesznek részt, a kistelepüléseken pedig a radikális párt az utóbbi években megerősödött.

A 2014-es országgyűlési választás eredménye | Create Infographics

Ki lesz az ellenzék vezető ereje?

Kiszelly Zoltán szerint, mivel a megyei közgyűlési választásokon a megyei jogú városok lakói nem szavaznak, a jobboldal van picit kedvezőbb helyzetben, mivel a nagyvárosokban a baloldalnak vannak erős pozíciói. A politológus úgy látja, emiatt a Fidesz és a Jobbik szerepel majd a legjobban, mivel a kisvárosokban és a falvakban nekik van a leghűségesebb táboruk. A szakember annak a véleménynek is hangot adott, hogy az ellenzéki pártok a megyei eredményeket arra használhatják, hogy bebizonyítsák, ki a Fidesz legnagyobb kihívója és az ellenzék vezető ereje.

Erre a legjobb esélye a Jobbiknak van, mivel a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése is őket hozta ki a második helyre. Ráadásul a baloldali pártok külön indulnak a megyei listás voksolásokon, ennek révén az európai parlamenti választáson is a radikálisok állhattak föl a dobogó második fokára.

Tóth Csaba úgy nyilatkozott, hogy az MSZP-nek van a legnagyobb sansza arra, hogy a harmadik erő legyen, és a korábbi eredmények alapján az összes közgyűlésben jelen lesz. Az Együtt az európai parlamenti választás alapján nem sok helyre számíthat, csupán Pest megyében és még egy-két helyen érheti el az 5 százalékot. Ezzel szemben a DK több helyen számíthat közgyűlési mandátumra, mert szavazótábora kevésbé városias, mint az Együtté.

A 2014-es európai parlamenti választás eredménye | Create Infographics

Kiüresedés

Tóth szerint a civil szervezetek kiszorulása a megyei testületekből egyrészt annak köszönhető, hogy maga az intézmény súlytalanná vált az elmúlt években. Másrészt a pártok is egyre jobban beágyazódtak a helyi szintekre. Úgy látja, egy civil szervezet számára jóval nagyobb eredmény, ha egy-egy város vezetését tudják megszerezni, mivel úgy lényegesen nagyobb lehet a mozgásterük, és akár több forráshoz is juthatnak.

Kiszelly szerint a megyei közgyűlések jelentősége az utóbbi években lecsökkent, az állam sok feladatot és intézményt elvett tőlük, és mostanra csak a területfejlesztési koncepciók kidolgozásáért felelnek. A megyei listák esetében szinte csak egy nagymintás közvélemény-kutatásnak felel majd meg az október 12-i megmérettetés, és az eredmény értelmezése biztosan több hétig tart majd – zárta szavait a politológus.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ezen múlhat az Együtt és az LMP sorsa

A Republikon elemzése szerint a 2014-es országgyűlési arányok alapján öt helyen, Borsodban, Csongrádban, Heves, Szolnok és Pest megyében a Fidesz–KDNP adta volna ugyan a legnagyobb közgyűlési frakciót, ám többsége nem lett volna. Az EP-választás szavazatainak megyei közgyűlésre való átszámolása alapvetően két okból ad más eredményt, mint az áprilisi országgyűlési.

Egyrészt a Fidesz–KDNP közel 9 százalékponttal szerepelt jobban, ennek köszönhetően pedig mind a 19 megyei közgyűlésben megszerezte a többséget. Másrészt az áprilisban közösen induló pártok külön mérették meg magukat. Bár az MSZP-re, DK-ra és Együtt–PM-re leadott szavazatok összesített aránya kismértékben még meg is haladta az áprilisi eredményt (akkor 21,8 százalék, májusban 22,8), közgyűlésre vetített eredményük jócskán elmarad attól. Ennek fő oka, hogy a pártokra leadott szavazatok egy része elveszett: az Együtt–PM ugyanis csak három megyei közgyűlési számításnál (Komárom, Pest, Veszprém) érte el az 5 százalékos küszöböt.

Az LMP számára erősen kérdéses, hogy hány megyében tudja elérni az 5 százalékos küszöböt, ráadásul még ez sem jár automatikusan közgyűlési mandátummal a kisebb létszámú megyei közgyűlésekben. Az LMP a választás óta érezhetően próbál a vidék felé nyitni, a közgyűlési jelenlét ezért lenne fontos a párt számára. Komoly veszély ugyanakkor, hogy az ökopárt rendre 3-4 százalék körüli eredményt ér csak el, amivel nem jut be, ezzel a biztosan bejutó pártok járnak jól.