Már csak Orbán Viktor és David Cameron ellenzi Junckert

Luxembourg Prime Minister and Eurogroup President Jean-Claude Juncker (L) speaks with Hungary Prime Minister Viktor Orban before signing the Treaty on Stability, Coordination and Governance in the Economic and Monetary Union during the second of a two-day EU summit on March 2, 2012 at the EU headquarters in Brussels. The summit gathering Union's chiefs of state focuses on talks on Syria and the signing of a new budgetary pact meant to curtail excessive public spending by member states. AFP PHOTO / POOL / FRANCOIS LENOIR

Pénteken eldőlhet, hogy elég volt-e Orbán Viktor ellenállása és David Cameron állhatatos munkája Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választásának megakadályozásához. A magyar miniszterelnök kezdetektől fogva ellenezte Juncker jelölését. A német Bildnek azt mondta a múlt hét elején: megígértem a választóimnak, hogy Junckernek útját állom. Végül is ketten maradtak, akik nem támogatták a luxemburgi politikus megválasztását, ő és az angol David Cameron.

Szerdán derült ki, hogy Fredrik Reinfeldt svéd és Mark Rutte holland kormányfő beadja a derekát, pontosabban beállnak Jean-Claude Juncker mögé, azaz a luxemburgi politikus lehet az Európai Bizottság elnöke. Eddig ők kételyeiket fogalmazták meg vele szemben.

Egy több mint egy hónapos, Orbán Viktor számára fontos politikai csata zárulhat le pénteken kora délután, amikor a brüsszeli uniós csúcson – az előzetesen kiadott napirend szerint – döntenek az Európai Bizottság vezetőjéről. És egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar kormányfő első látványos európai kezdeményezése, a szembeszállás Jean-Claude Juncker jelölésével, nem lesz sikeres.

A történet a nyilvánosság számára az európai parlamenti (EP) választások előtti napokban kezdődött, amikor Orbán Viktor a Hír TV-nek váratlanul azt nyilatkozta, hogy nem támogatja a volt luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker kinevezését az EU csúcsszerve, az Európai Bizottság élére. Juncker tapasztalt politikus, régóta dolgozik az EU-ban. Nagy szerepe volt az euróövezetet megalapozó maastrichti szerződés megalkotásában, később pedig az euróövezeti országokat tömörítő eurócsoportot vezette. Miniszterelnökségéről ugyanakkor egy botrány miatt tavaly lemondani kényszerült.

Orbán bejelentése azért volt meglepő, mert a luxemburgi politikus annak a nagy európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a jelöltje, amelyikhez a Fidesz is tartozik, Orbán pedig korábban mindig a támogatásáról biztosította a néppártot. Ezt a néppárt többször is viszonozta, az áprilisi országgyűlési választások előtti Fidesz-nagygyűlésen a pártelnök, Joseph Daul kampányolt a Fidesznek, az EP-választások előtt pedig a néppárt ifjúsági szervezetének tagjai jöttek Magyarországra, hogy támogassák a Fidesz kampányát. A Hősök terén megtartott kampányrendezvényen még "Juncker for president", azaz Junckert elnöknek feliratú táblák is előkerültek.

Orbán Viktor Forrás: AFP/Adam Berry

Orbán Viktor az EP-választások előtt tett nyilatkozatával minden más európai vezetőnél hamarabb határolódott el Junckertől. Az Origónak májusban nyilatkozó fideszesek szerint a miniszterelnök úgy érezte, az újabb kétharmados választási győzelem után nagyobb lehetősége van arra, hogy beleszóljon az uniós ügyekbe. A Juncker elleni fellépést pedig bátornak és újszerűnek nevezték. Azt is hozzátették azonban akkor, hogy ha ennek ellenére mégis Juncker lesz az Európai Bizottság elnöke, az kellemetlen lehet Orbán számára.

Demonstratív szavazás

Juncker jelölésével később a brit David Cameron is szembeszállt, és sokáig támogatta őt ebben Mark Rutte holland és Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök is. Utóbbi kettő aztán az utolsó pillanatban, szerdán azt nyilatkozta, hogy mégis támogatják Junckert, "ha az EU állam- és kormányfőinek minősített többsége és az Európai Parlament is őt favorizálja".

Az ellenzők számára az lett volna talán a legideálisabb, ha elhalaszthatták volna a döntést addig, amíg találnak egy konszenzusos jelöltet, akit mindenki támogathat. Angela Merkel német kancellár viszont sürgette a döntéshozatalt, a halasztás ugyanis egy elhúzódó vitához vezethetne az Európai Parlament és a Tanács között. Jelenleg pedig Juncker az egyedüli jelölt, akit a kormányfők többsége és az EP többsége is támogat. A bizottsági elnöki poszthoz mindkettő szükséges.

David Cameron és Orbán Viktor Forrás: AFP/Carl Court

A napirend szerint döntés biztosan lesz az elnökről, de jelen állás szerint valószínű, hogy egy eggyel erősebb megerősítési módot, a szavazást választják Juncker személyéről (szavazás nélkül automatikusan az előre egyeztetett jelölt, Juncker válna elnökké).

A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője ugyanis hétfőn közölte, hogy Cameron kezdeményezte a Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynél a szavazás kiírását, és a BBC értesülése szerint azt is hozzátette, hogy a végletekig harcolni kíván. A Bruxinfo elemzése szerint a brit miniszterelnöknek nem nagyon van más választása, mint a szavazás, ezzel ugyanis demonstrálni tudná, hogy utolsó leheletéig küzdött az általa alkalmatlannak tartott jelölt ellen. Orbán Viktornak pedig most arról kell döntenie, hogy Cameronnal tartva a biztos leszavazást választja-e, vagy beáll a sorba, és a többséghez hasonlóan támogatja Junckert. Előbbi esetén fennáll a veszélye annak, hogy egy olyan bizottsági elnökkel kell majd együtt dolgoznia az elkövetkező években, akit nemcsak hogy nyilvánosan bírált, hanem ellene is szavazott.

Ha a Tanács foglalkozik a kérdéssel, akkor az elnök az előzetes tárgyalásai alapján megállapíthatja, hogy Junckernek minősített támogatottsága van a Tanácsban, ebben az esetben ő lesz a hivatalos bizottsági elnökjelölt. Az ellenzők azonban kérhetnek név szerinti szavazást a kérdésben. Ez példa nélküli lenne az EU történetében, eddig ugyanis a bizottsági elnök mindig konszenzusos jelölt volt, azaz nem volt, aki ellene akart volna szavazni.

Cameron diktálja az iramot

Orbán nagyon határozottan állást foglalt Juncker ellen – „megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom”, mondta egy héttel ezelőtt a német Bildnek adott interjújában –, de még így is visszafogott volt David Cameronhoz képest. Angol és német újságok többször is arról cikkeztek, hogy Cameron teljesen elfogadhatatlannak tartja Junckert, ugyanis szerinte a luxemburgi politikus túlontúl föderalista szemléletű. A Spiegel szerint Cameron még olyan kijelentést is tett, hogy Juncker elnöksége esetén nem tudná garantálni azt, hogy Nagy-Britannia az EU része marad.

Cameron júniusban több európai újságban is cikket jelentetett meg, amelyben elvetette a "csúcsjelölt" koncepcióját, és azt hangsúlyozta, hogy az EB elnökének jelölése a kormányfők feladata. Cameron érvélése alapvetően a további uniós integráció ellen szól, ezért ellenzi azt, hogy a parlament bizonyos kérdésekben, például az EB-elnök jelölése esetén megkösse a tagállamok kezét. Cameron a Financial Times értesülése szerint telefonon próbálta rávenni uniós kollégáit, hogy ne támogassák Juncker megválasztását, ez azonban sikertelennek bizonyult, a 28 kormányfőből eddig csak négy jelezte, hogy ellenzi Juncker elnökségét, míg egyre többen állnak ki mellette. A múlt szombaton kilenc uniós ország baloldali vezetője biztosította a támogatásáról a konzervatív néppárti jelöltet.

Több európai újság úgy írt Cameronról az elmúlt napokban, mint aki elbukta a harcot Juncker jelöltsége ellen. A Times konzervatív brit lapnak nyilatkozó brit kormányforrások elismerték, hogy Cameron "elszigetelődött" a küzdelemben, a francia Le Figaro pedig azt írta, hogy a szavazáskor Cameron magára maradhat Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt.

David Cameron, Angela Merkel, Fredrik Reinfeldt és Mark Rutte tárgyal egy tó közepén Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Orbánnak Cameronnál kevesebb vesztenivalója van, ő ugyanis nem állt bele akkora mellszélességgel a Juncker elleni kampányba, mint brit kollégája. A választások előtt tett nyilatkozatán, valamint a Bildnek adott interjúján kívül nem nyilatkozott a témában, bár az igaz, hogy a külföldi újságok rendre Cameron mellett emlegetik a nevét. Cameronék azonban kihagyták a tárgyalásaikból, például nem kapott meghívót a svéd miniszterelnöktől arra az egyeztetésre, amelyet Fredrik Reinfeldt azért hívott össze, hogy Cameronnal és a holland miniszterelnökkel együtt Juncker jelöléséről tárgyaljanak Angela Merkellel. Sokáig ugyanis bizonytalan volt, hogy az EU meghatározó nagyhatalmának, Németországnak a vezetője, Angela Merkel melyik oldalon foglal állást, május végén azonban bejelentette, hogy Junckert akarja EB-elnöknek.

Kettős problémának indult

Orbánnak több problémája is volt az egykori luxemburgi miniszterelnök jelölésével. Az első nyilatkozatok alapján főként az, hogy luxemburgi. "A luxemburgiak részéről delegált európai uniós biztos Magyarországnak csak ártott az elmúlt időszakban. Miért is kellene nekünk egy Luxemburgból érkező európai biztost támogatnunk ezek után?" – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Viviane Redingre, az alapjogokért felelős uniós biztosra gondolt, aki többször is élesen bírálta a magyar kormányt.

Ezt az érvet amúgy Juncker kikérte magának. „Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv" – mondta a Euronews kérdésére.

Orbán ugyanakkor egy másik érvet is hangoztatott, amely nem is Juncker ellen, hanem Juncker jelölésének módja ellen szól. Az idén májusi európai parlamenti választás az első, amelyre már a 2009-ben kötött lisszaboni szerződés feltételei vonatkoznak, ez pedig kimondja, hogy a bizottsági elnököt a tagországok állam-, illetve kormányfői jelölik, minősített többséggel, "az EP-választások eredményének figyelembevételével". Ez utóbbi kikötés új, korábban ugyanis a kormányfőkből álló Európai Tanács a parlamenttől függetlenül állított jelöltet. Az új rendszerrel a kormányfőknek az EP-választáson győztes párt jelöltjét kell bizottsági elnöknek javasolniuk. A legnagyobb frakció a májusi választás során a néppárté lett, az ő jelöltjük pedig Juncker (igaz, a néppárt nem minden tagja értett egyet a jelölésével, a Fidesz például a francia ellenjelöltet támogatta).

Egy, a héten folytatott háttérbeszélgetésen már ez utóbbit, a választás módja elleni kifogásokat hangsúlyozta egy kormányzati forrásunk. "Orbán Viktor az Európai Tanácsban Juncker jelölésének módja ellen, és nem Juncker személye ellen foglal állást" – mondta. Szerinte "amióta világ a világ", az ET jelölte az EB elnökét, az új csúcsjelölti rendszerrel viszont kiveszik ezt a hatáskört az ET kezéből, a magyar kormány szerint pedig ez az új rendszer nincs benne a szerződésben, és nem is lett rendesen kimunkálva.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban magát Junckert kritizálta, és nem csak a jelölésének a módját, a forrásunk azt mondta, hogy a miniszterelnök Hír TV-ben tett nyilatkozata egy pár nappal korábbi, az osztrák Der Standardban megjelent Juncker-interjú után történt, amelyben Juncker Orbánt is bírálta. Ebben az interjúban Juncker – egy Orbánt és Berlusconit említő kérdésre válaszul – arról beszélt, hogy nem ugyanolyan lelkesedéssel képvisel minden néppárti tagot, egy másik válaszában pedig méltatta Reding luxemburgi EU-biztos Magyarországot bíráló felszólalásait. A forrás nem cáfolta azt a híresztelést, miszerint az interjúk után Juncker és Orbán találkozott, és kibeszélték az ott elhangzottakat. „Felelős vezetőkről van szó” – mondta a forrás, hozzátéve, hogy Juncker esetleges bizottsági elnöksége esetén az EB és Magyarország között nem lesz emiatt feszültség.

Orbán Viktor már közvetlenül a választás után kritizálta az új jelölési rendszert, szerinte az uniós intézmények próbálnak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab. "Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem" – mondta.