Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"A személyes megtámadtatásban a megtámadottak között szakértőnek számítok" - mondta Lázár János a pénteki Napi Gazdaságban megjelent interjújában. Miközben ő úgy érzi, hogy sokan támadják - ennek az elmúlt hetekben többször is hangot adott -, Magyarországon egyre több olyan csoport van, akik nem alaptalanul érezhetik úgy, hogy őket pedig Lázár János támadja.
A pénteki interjúban például az RTL Klubnak ment neki, és a reklámadó miatt az elmúlt napokban, hetekben kialakult konfliktusból valóságos háborút csinált azzal, hogy a csatornát és a mögöttük álló társaságot a kormánnyal és Magyarországgal szemben álló, ellenséges félnek festette le.
Lázár János már az előző kormányzati ciklusban is Orbán Viktor erős embere volt, akire nagy csatákat bízott a miniszterelnök: még a Fidesz frakcióvezetőjeként ő képviselte a nyilvánosság előtt az Alkotmánybíróság elleni intézkedéseket, és ő indította el a bankok - akkor még konkrétan az Erste bank -, és a devizahitelek elleni harcot is Hódmezővásárhelyről. Lázár legtöbbször a kormány nagy konfliktusait képviseli, de előfordult olyan is, hogy nyilatkozataiban olyan frontokat nyitott - például Csányi Sándor, az OTP vezére ellen -, amelyekben nyilvánosan nem állt mögötte az egész kormány vagy a frakció.
Összegyűjtöttük, kikkel és miért szállt eddig szembe Lázár János, és milyen eredménye lett a harcának.
Az RTL Klub és a kormány között a reklámadó bevezetése miatt romlott meg a viszony. Az új adó bevezetése ellen a teljes magyar média tiltakozott, de az RTL-csoportnak fáj a legjobban, becslések szerint évente 4-4,5 milliárd forint körüli összeget bukhatnak vele. Az új adó bevezetését Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. A reklámadó elfogadása óta az RTL Klub híradója érezhetően kritikusabb lett a kormánnyal. Ezt a kormány sem hagyta szó nélkül, és a Fidesz képviselőcsoportja is úgy gondolta, ideje lenne, ha a kormány megvizsgálná az RTL Klub előző évekbeli gazdálkodását.
A vita legújabb fejezete a pénteken megjelent Lázár-interjú, amelyben azzal vádolta a csatornát, hogy gyarmatnak tekintik Magyarországot, és azt hiszik, hogy ők törvényen felül állnak. Pereket, az adó megemelését és újabb adókat is kilátásba helyezett az interjúban, amiért az RTL Klub "revolverezi a kormányt".
Idén februárban Lázár János bekérette magához a Magyar Reklámszövetséget. A találkozón Lázár az akkor még csak tervezett reklámadó mellett előhozott egy másik témát is: a reklámügynökségeknek járó bónuszok kérdését. Arra volt kíváncsi, mit szólnak a reklámosok a francia és a román gyakorlathoz, azaz a bónuszrendszer megszüntetéséhez.
A magyar piacon a hirdetések általában reklámügynökségeken keresztül jutnak el a hirdetőktől a médiáig (a televíziókig, a plakátcégekig, lapokig, rádiókhoz). A hirdetési felületeket biztosító cégek a náluk elköltött hirdetések után bónuszt, egyfajta utólagos kedvezményt fizetnek a médiaügynökségeknek, így próbálják őket érdekeltté tenni abban, hogy náluk költsék el az ügyfelek pénzét. A Kreatív médiapiaci szaklap elemzése szerint a magyar reklámpiacon a bónuszrendszer megszüntetése a médiacégek érdeke lenne, egy ilyen változtatással akár nyereségesre is fordulhatna egy jelenleg veszteséges média működése.
Míg a reklámadó ötletét a választások után gyorsan megvalósította a kormány, addig a bónuszrendszer eltörléséről a februári egyeztetés óta hivatalosan nem esett szó. A Hvg.hu azonban néhány hete közelebbről meg nem nevezett értesülésre hivatkozva azt írta, hamarosan ez a javaslat is a parlament elé kerülhet.
A hónapok óta tartó konfliktus azzal kezdődött, hogy Lázár Jánosban az a benyomás alakult ki, hogy Norvégia a civil szervezeteknek juttatott támogatásokon keresztül valójában egy pártot, az LMP-t támogatja Magyarországon. Lázár ezért egy levelet küldött a norvég külügyminisztériumba, amelyben a Norvég Civil Támogatási Alap munkáját kritizálta. A norvégok előbb meghökkentek, majd miután Lázár János azt kérte tőlük, hogy állítsák le a civilek támogatását, minden Magyarországra irányuló kifizetést - ami jóval több, mint ami Lázárt zavarta - leállítottak, kivéve azt, amit Lázár kért. A magyar kormány erre válaszul Kehi-ellenőrzést rendelt el a támogatásból részesülő civileknél. A szervezetek közül több bejelentette, hogy minden adatukat nyilvánosságra hozzák, de nem működnek együtt a Kehi-vel. A két ország között közben nőtt a diplomáciai feszültség, mindkét fél bekérette a nagyköveteket. Magyarország 36 milliárd forint támogatást bukhat, ha a kormány nem találja meg a közös hangot Norvégiával. Az Index vasárnap arról írt, hogy a Miniszterelnökség udvarias hangú levélben érdeklődött, milyen feltételek kellenének ahhoz, hogy a Norvég Alap feloldja a források felfüggesztését. A levélben kompromisszumot nem ajánlottak.
Az új kormányzati ciklusban Lázár János felel minden EU-s forrásért. Egyik első intézkedése az volt, hogy az összes budapesti fejlesztési projektet kihúzta a következő időszak tervei közül. A döntést az Index írta meg, mire a Miniszterelnökség azzal érvelt, hogy a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban.
Tarlós István főpolgármester kétségbe vonta, hogy lenne ilyen uniós szabály. Lázár János ezek után személyesen is megnyilatkozott, egy vidéki fórumon arról beszélt, hogy Budapesten a közlekedési infrastruktúra elérte az európai átlagot, így a további fejlesztését az EU nem támogatja. A fejlesztési pénzek elmaradása öt nagy projektet nullázna le időlegesen, többek között a 3-as (kék) metró felújítását. Lázár helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor szerint még nincs végleges döntés, az csak szeptemberre várható, de annyi pénz biztos nem lesz, amennyit a fővárosi közlekedési fejlesztések igényelnek.
Lázár János nem csinál nagy titkot belőle, hogy a pályázatíró cégeket is ellenségének tekinti, a miniszteri meghallgatásain azt mondta, hogy tűzzel-vassal fogja irtani őket. Lázár már tavaly ősszel javaslatot készített arra, hogy zárják ki a pályázatíró cégeket az állami megrendelésekből. A miniszterként az EU-s pénzek elosztását is felügyelő Lázárnak az a célja, hogy az uniós pályázatokból se részesülhessenek a pályázatíró cégek, mert szerinte túl sok pénzt visznek el a pályázati rendszerből, és így az uniós forrásokkal nem a pályázók, hanem a pályázatírók járnak jól.
Magyarország egyik leggazdagabb emberének, az OTP vezérigazgatójának minden nyilvános előzmény nélkül támadt neki Lázár János tavaly tavasszal. Márciusban egy rádióműsorban még névtelenül, de félreérthetetlenül rá utalva "az országot polip módjára behálózó, magyarnak tűnő bankvezetőként" emlegette. Júniusban a 444-nek azt mondta, fenntartja azt a "nagyon találó" hasonlatot, amit Csányi Sándorra használt, illetve arról beszélt, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent.
Csányi Sándor válaszul előbb csak annyit mondott, hogy nem tőle kell félteni a demokráciát, majd egy szűk körű beszélgetésen azt mondta, hogy Lázár Jánost nem ismeri jól, de azt mondják, hogy "nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet is". Lázár ezek után egyszerűen az ország legnagyobb uzsorásának nevezte Csányit. A hónapokig tartó üzengetés azzal zárult, hogy Csányi Sándor bejelentette: büntetőfeljelentést tesz Lázár János ellen, aki válaszul megüzente, hogy kitart állításai mellett, és kész bíróság elé állni. A bíróság a feljelentés nyomán indult eljárást azzal szüntette meg, hogy nem történt bűncselekmény. A szópárbaj okáról, hátteréről csak találgatások jelentek meg a sajtóban.
Az uniós pályázatok informatikai rendszerét működtető céget nem ellenségnek, hanem megszerzendő zsákmánynak tartotta Lázár János, de a tulajdonosai nem akarták adni. Tavaly ősszel kormányhatározat született arról, hogy a cég feladatait 2014-től állami felügyelet alá kell vonni, de a tulajdonosok ezek után is kitartottak, mire váratlan és látványos hatósági ellenőrzések kezdődtek a cégnél és a tulajdonosoknál. Lázár János ugyan állította, hogy nem tudott az adóhatóság akcióiról, államtitkára, Csepreghy Nándor pedig kijelentette „nem hiszünk az ilyen módszerekben”, a cégnél a 444 szerint a kormányzati nyomásgyakorlás eszközének tekintették az akciókat. Hónapokig tartó alkudozás és tárgyalások után az állam végül márciusban megvette a céget. A cég alapítója és volt tulajdonosa az adásvételi szerződés aláírását követő napon meghalt.
Az új kormányzati ciklusban Lázár Jánoshoz kerültek a vidékfejlesztési támogatások is, ő pedig már miniszteri meghallgatásain kijelentette, hogy harcolni fog a nagybirtokok ellen, és a támogatások elosztását felhasználva is az lesz a célja, hogy a nagybirtokok arányát 50 százalékról legfeljebb 20 százalékra csökkentse. Lázárnak az a baja a nagybirtokokkal, hogy szerinte ezeken a birtokokon ipari termelés folyik, úgy, hogy közben kevés embert foglalkoztatnak, ezért a vidéki szegénységért nagy mértékben a nagybirtokok a felelősek. A nagybirtokok elsorvasztása a földalapú támogatási rendszer átalakításával kezdődhet.
