Megpecsételi az ősfák sorsát a városligeti átépítés

platán, városliget
Melegfelvonulás a Városligettől az Alkotmány utcáig.
Vágólapra másolva!
Több vitatott részletet megváltoztattak a Liget Budapest projekt megvalósítási tervein, de a ligetért aggódók nem nyugodtak meg. Aggasztja őket az épületek 40 méteres legmagasabb pontjára vonatkozó megjegyzés, a park történelmi képének eltűnése, és az, hogy miként viselik majd el az ősfák, hogy az építkezések megbolygatják a talajvízviszonyokat.
Vágólapra másolva!

A jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd a városligeti park zöldfelülete a területre vonatkozó Városligeti Építési Szabályzat tervezete szerint – tudatta a múlt hét elején Baán László miniszteri biztos és Tarlós István főpolgármester. A Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria beljebb épül majd, mint tervezték, és nem a park területén húzzák fel az eredetileg a Királydomb helyére tervezett Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpontot.

Az új tervezetben előírják a meglévő faállomány fokozott védelmét, és a zöldterület folyamatos rehabilitációját, valamint a Városligeti tó vízfelületének helyreállítását úgy, hogy a Vajdahunyadvár újra körbecsónakázható legyen. Megszüntetnék az átmenő forgalmat a Kós Károly sétányon, és nem lehetne parkolni a liget területén, hanem csak a park széleire és a volt Vidámpark szélére tervezett parkolóházban és mélygarázsokban.

A rendezési terv. Nagyobb képért kattintson! Forrás: Fővárosi Önkormányzat

A Városligetben az új épületek létrehozása és a zöldterület fejlesztése egyszerre valósul majd meg – írták a múlt keddi közleményben. Az új épületeket a tervek szerint a park szélein, illetve a parkon belül található, lebontandó épületek helyén húznák fel.

Súlyos veszélyeztetésnek minősül

A tervekből azonban kiderül, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az még persze nem biztos, hogy ezt a területet mind kitöltik majd, az épületek tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek meg, amelynek május végén járt le a határideje, és decemberben közlik majd az eredményt. Az is látható, hogy körülbelül három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában.

A liget tervezett átalakításával kapcsolatban elsősorban magáért a közparkért és benne a park karakterét adó idős, értékes faállományért aggódik dr. Szilágyi Kinga, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának egyetemi tanára. Elismerte, hogy vannak jó irányok a tervezetben – például az átmenő forgalom csökkentése –, de veszélyeztetettnek látja a park ökológiai egyensúlyát, ami „elkerülhetetlen egy ilyen jellegű és mértékű beépítésnél”. A park területére tervezett, túlméretezett épületek pedig megbontják a park történetiséget hordozó arculatát, a látogatók által is kedvelt természetélményt.

Öreg platánok a ligetben Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A tájépítész szerint nemcsak a beépítés, az épületek miatti fakivágás aggályos. Sokkal komolyabb problémát jelent, hogy olyan jelentős mértékben módosulnak majd az élőhelyi adottságok a parkban, ”amit az idős, értékes faállomány nem fog kibírni” – mondta az Origónak.

A Városliget körülbelül 6500 fája között sok a platánfa, ezek közül a legöregebbeket közel 200 éve, a park alapítása után telepítették. A platán vízigényes fa, a tájépítész egyetemi tanár szerint „azt szereti, ha a gyökerei beleérnek a talajvízbe”. A mélygarázsok építése, az épületek alapozása miatt megváltozik a talajvíz áramlási rendszere, megsérülhet a talaj felső vízzáró rétege, és a talajvíz mélyebbre szivárog, ami a fák kipusztulásához vezet. Maga az építkezés is jelentős többlet-környezetterhelést okoz, ami ebben az érzékeny ökológiai rendszerben, különös tekintettel az idős növényállomány csekély stressztűrő képességére, súlyos veszélyeztetésnek minősül, vélekedett.

Önmagában is érték

A Városliget megújítása valóban szükséges, teszi hozzá a szakértő, mivel az 1970-es évek óta nem volt átfogó rekonstrukció, ráadásul a mindennapos rekreációs terhelés és a lakossági igények is indokolnák „a történeti értékében unikális, a városi lakosság számára a mindennapi rekreáció helyszíneként és népszerű, nagy látogatottságú rendezvények helyszíneként szolgáló” park felújítását. A tájépítész a park fejlesztésével kapcsolatban a tervektől eltérő irányokat követne. A park funkcionális gazdagítását, tartalmi és arculati megújítását, fiatalokat megcélzó játék- és sportlehetőségeket, rekortán futókört, a tó megújítását, és persze a tervezetben is szereplő néhány fejlesztési elemet: az átmenő forgalom csillapítását, a tömegközlekedés levételét tartja fontosnak. A tervezésnek, a park megújításának szerinte nem az új épületek parki környezeteként kell megvalósulnia, nem a beépítéseket követő, "utólagos" munkálatok formájában. A funkciógazdagító elemeknek illeszkedniük kell a történeti, természeti hangulatot árasztó park struktúrájához, léptékéhez és arculatához. A park, a Városliget önmagában is érték, társadalmi, rekreációs, turisztikai és ökológiai értelemben egyaránt – mondta az Origónak.

Vizsgálnak egy több mint 110 éves platánfát Forrás: MTI/Mohai Balázs

Garay Klára városvédő aktivista örül annak, hogy a módosított tervezet értelmében nem rombolják le a Királydombot – miután az ifjúsági tudás- és élményközpont megépítését elvetették –, de nem nyugodott meg. Aggodalommal töltik el a mélygarázsok – például a Királydomb alatt –, a tervrajzokon szereplő párkánymagasságok, valamint az a megjegyzés, hogy egyes épületek legmagasabb pontja 40 méteres lesz, ami messze túl van a parkokban engedélyezett legfeljebb 7,5 méteren. Szerinte a mostani változtatás csak részletkérdés, nincsenek hatástanulmányok, ráadásul a nemzetközi tervpályázat beadási határideje előtt tíz nappal változtattak a terveken.

A zöldfelület 60-ról 65 százalékra növelése szerinte csak „játék a szavakkal”. A park jelenlegi állapotában ugyanis építészetileg zöldterületnek számít, míg zöldfelület lehet akár egy múzeum kávézóterasza is, ha oda kitesznek pár dézsába állított fát, vagy egy beton gyepráccsal épített parkoló is, sőt a Városligeti tó felületét is zöldfelületnek számolják, ami pedig „soha nem fog oxigént termelni nekünk, legfeljebb bűzt, ha elszaporodik bene az alga”.

A Liget projekt ügyében a következő csütörtökön tart egyeztető tárgyalást a Fővárosi Önkormányzat. Korábban neves szakemberek is zúgolódtak a tervek miatt, erről itt olvashat bővebben.