Sosem lesz már olyan a magyar föld, mint régen

2014-től érvényes agrártámogatások, földtörvény, harc a földekért, traktor
Mindenki traktort vagy kombájnt akar
Vágólapra másolva!
Május 1-jén lép életbe az új földtörvény. A jogszabály miatt rengeteg bírálat érte a kormányt, elfogadása még a fideszes frakcióban is törést okozott. Ami nem is véletlen, hiszen óriási jelentősége van. Nem csak azt befolyásolja, hogy kik szerezhetik meg a mindannyiunk életére befolyással levő magyar termőföldeket, de lényegében azt is megszabják, hogy kinek jut ebből a ritkaságnak számító kincsből. Miért olyan fontos a földtörvény, miért kapott olyan sok bírálatot, és mi lesz a magyar földdel holnaptól?
Vágólapra másolva!

Miért kell az új földtörvény?

Az 1994-ben elfogadott, termőföldről szóló törvény megtiltotta, hogy külföldiek az országban termőföldet vagy védett természeti területet szerezzenek meg. Magyarország azonban az Európai Unióba való belépésekor kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt a tiltást legkésőbb 10 éven belül megszünteti. Mivel 2014. május 1-jén lesz 10 éves Magyarország EU-tagsága, a külföldiek földvásárlásának moratóriuma 2014. április 30-án lejár.

Ezért van szükség egy olyan új földtörvényre, amely más EU-tagállamok állampolgárainak a magyar állampolgárokkal azonos jogokat biztosít termőföldvásárlás terén, mégis megakadályozza azt, hogy magyar termőföld túl nagy százalékban kerüljön külföldiek kezére, vagy hogy kedvezőtlen birtokstruktúra jöjjön létre.

Miért fél mindenki attól, hogy külföldieké lesz a föld?

Azért, mert a magyar termőföld ára és bérleti díjai jóval az EU fejlettebb országainak átlaga alatt vannak. Mivel az Európai Unióban a tőke szabad áramlása alapelv, a földvásárlás pedig tőkebefektetés, egyik ország sem emelhet akadályokat külföldiek földvásárlása elé. Magyarország tehát termőföldpiaca teljes megnyitása esetén kiszolgáltatottá válna a gazdagabb nyugati gazdák és cégek előtt. A kormányzó és az ellenzéki pártok pedig – kommunikáció tekintetében legalábbis – egyetértenek abban, hogy ezt mindenképp el kell kerülni. Az új alkotmány is a nemzet közös örökségének tekinti a magyar termőföldet, az alaptörvény ezt tartalmazó cikkével szemben pedig senkinek nem volt kifogása.

A magyar pártok közül eddig az LMP próbált Brüsszelben is harcolni az EU-s kötelezettség ellen, az Európai Zöld Párt többi tagjával azt szeretnék elérni, hogy a termőföld az egész unióban kikerüljön a tőke szabad áramlásának szabálya alól.

És miért olyan nagy szám ez a magyar föld?

Alapvetően a világ majd minden országa próbál törekedni arra, hogy termőföldje saját állampolgárainak kezében maradjon, mert a termőföld is erőforrásnak számít. Magyarország mezőgazdasági adottságai pedig nemzetközi összehasonlításban is átlag felettiek. A kedvező éghajlat miatt majdnem minden mérsékelt égövi növény termeszthető, az öntözés – egyelőre – viszonylag könnyen megoldható, a termőföld pedig jó minőségű, ráadásul arányaiban még sok is van belőle.

A KSH szerint 2010-ben az ország teljes területének 62,2 százaléka volt mezőgazdasági terület, ez nagyjából 5,8 millió hektárt jelent. A mezőgazdasági területek aránya még Franciaországban sem ennyire magas, ott csak 53,3 százalék, az EU-s átlag 2010-ben 43 százalék körül volt.

Mi változik az új földtörvénnyel?

Az új földtörvényt szokás az utóbbi évek egyik legfontosabb jogszabályának nevezni, és ez nem is túlzás: a földvásárlás szinte minden elemét gyökeresen átalakítja. A legfontosabb változás, hogy míg eddig minden magyar állampolgár vásárolhatott termőföldet, május 1-je után csak annak a magyar vagy más EU-s állampolgárnak lehet 1 hektárnál nagyobb földje, aki a magyar hatóságoknál földművesként van regisztrálva. Földműves a törvény szerint az lehet, akinek szakirányú végzettsége van, vagy legalább három éve gazdálkodik Magyarországon önállóan vagy szövetkezet tagjaként.

Újdonság az is, hogy a földművesek – néhány kivételtől eltekintve – csak a székhelyük vagy telephelyük szerinti település 20 kilométeres körzetében szerezhetnek földet. Az új földtörvény azt is kimondja, hogy egy földműves földtulajdona sem lehet nagyobb 300 hektárnál, földbérlete pedig 1200 hektárnál. Ez alól csak a vetőmagüzemek és az állattartó telepek képeznek kivételt, nekik 1800 hektárjuk lehet.

A földvásárlásokat, bérleteket és cseréket egy új szerv, a települési földbizottság ellenőrzi. A földbizottságok tagjait a településen gazdálkodó földművesek választják maguk közül, és a testület akár meg is vétózhatja a neki nem tetsző birtokügyleteket. A törvény felsorolja azt is, hogy kiknek mikor van elővásárlási joguk a szabad földekre. Ezek a felsorolások elsősorban a kínált területtel szomszédos vagy ahhoz közeli gazdálkodóknak, a családi gazdaságoknak és a fiatal földműveseknek kedveznek.

Akkor miért mondják mégis, hogy rossz a törvény?

Bár a Fidesz és a kormány vezető politikusai több fórumon méltatták az új földtörvényt, a szabályozás már a parlamenti elfogadása előtt is szakmai és politikai vitákat gerjesztett, Ángyán József pedig többek közt emiatt döntött úgy, nemcsak a kormányzati pozíciójáról mond le, de a Fidesz-frakciót is elhagyja. A parlamentben minden ellenzéki párt azzal támadta a földtörvényt, hogy a külföldiek földvásárlását nem szabályozza megfelelően, a kis- és a családi gazdaságok védelmének nem szentel elegendő figyelmet, és hogy kiskapukat hagy a kormányzó pártszövetséget támogató magyar nagybirtokosoknak.

Jobbik

A földtörvényt végül 2013 nyarán a Jobbik képviselőinek „Hazaárulók!” bekiabálásai között fogadta el a parlament. A Jobbiknak a legjobban az fájt, hogy a törvény egyenlő jogokat biztosít a földszerzésben az Európai Unió más államainak polgárai számára: ha őket Magyarországon földművesként regisztrálják, ugyanúgy vehetnek termőföldet, mint a magyar állampolgárok.

MSZP

Az MSZP-s Gőgös Zoltán inkább azzal támadta a jogszabályt, hogy mivel csak homályos utalások találhatók benne a földbizottságok tagjaira nézve, a szervek jó eséllyel csak a Fidesz-közeli gazdálkodóknak juttatnak majd földeket. Gőgös a Népszavának azt mondta, hogy a lehetséges vevők körének leszűkítése miatt zuhanni fog a magyar termőföld ára, ezzel még nagyobb teret kapnak a spekulánsok. Szerinte az állattenyésztést tönkreteheti az 1800 hektáros birtokmaximum, ez a méret ugyanis nem elegendő még 1000 szarvasmarha ellátásához sem. Ugyanez a szabály okozhatja a Mezőhegyesi Ménesbirtok vesztét is, hiszen ez a birtok is sokkal nagyobb most a megengedettnél, és 1800 hektáron nem lehet biztonságosan hibridkukorica-vetőmagot termelni.

LMP

Az LMP elsősorban azt kifogásolja, hogy szerintük a törvény nem védi a kisbirtokokat és a családi gazdaságokat, sőt a birtokmaximumok kijátszhatóságával még kedvez is a nagybirtokoknak. Éppen ezért az LMP kidolgozott a földtörvényhez egy egységes módosítóindítványt, amelyet kedden be is nyújtottak a parlamenthez. Ebben előírnák, hogy az azonos tulajdonosi körhöz tartozó cégek és az egy háztartásban élő hozzátartozók földjeit birtokmaximum szempontjából egybe kell számolni, hiszen Ángyán József jelentései szerint a nagybirtokosok épp azzal játsszák ki a birtokmaximumot, hogy a földeket a rokonaikra vagy általuk tulajdonolt cégekre íratják.

A módosítóban az LMP eltörölné azt is, hogy a törvény a helyben lakókkal nagyjából azonos elbánásban részesíti az adott földterülettől legfeljebb 20 kilométerre lakó gazdákat a helybéliekkel, és háromról öt évre emelné a helyi gazdálkodói minősítés eléréséhez szükséges mezőgazdasági tevékenység időtartamát is. A földek elővásárlási jogát tekintve a minél kisebb birtokokkal rendelkező gazdáknak kedvezne az LMP-s módosító, a földbizottságokba pedig csak olyan gazdákat ültetne, akik földjeinek legalább 60 százaléka az adott településen van, minden földbizottságba tenne legalább egy 50 hektárnál kisebb birtokon gazdálkodó kisbirtokost, és nem engedné, hogy a földbizottsági tagok több mint harmada 300 hektárnál nagyobb terület felett rendelkező gazda legyen.

Mi történik most?

Az LMP már a választások után egy héttel aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a földtörvény május 1-jei teljes hatálybalépése előtt rendkívüli ülésen vitassa meg a parlament a szabályozás esetleges következményeit, azonban nem sikerült összegyűjteniük az ehhez szükséges 78 képviselői aláírást. A Demokratikus Koalíció egyik tagja sem írta alá az íveket, mert az LMP a Jobbik aláírásait is gyűjtötte, és a Jobbikból és az MSZP-ből is csak nagyjából a frakciók fele adta a nevét a kezdeményezéshez.

Rendkívüli házbizottsági ülés összehívását azonban sikerült kiharcolnia az LMP-nek, Kövér László házelnök kedden délutánra hívta össze a frakciók képviselőit. Ők elvben dönthettek volna úgy, hogy a parlamentet is összehívják, de ez végül nem történt meg. Az ülés után a jobbikos Balczó Zoltán azt mondta az MTI-nek, hogy pártja támogatta volna a parlament összehívását, a plenáris ülésen pedig a földtörvény hatálybalépésének elhalasztását kérték volna a kormánytól. A fideszes Gulyás Gergely szerint azonban nem indokolt a földtörvény módosítása, és különben sem lehetett volna jogszerűen összehívni a parlamentet ilyen rövid idő alatt.

Az LMP kiadott egy közleményt, ebben azt írták, folytatják a harcot, és a májusban megalakuló új országgyűlés elé is beviszik a módosítójukat.