A gesztusok mellé párbeszédet is kértek a zsidók

2014.04.27. 21:25

A múlttal való szembenézés volt a fő témája az Élet menetének, ahol többször elhangzott, hogy a résztvevők nem kérnek a belvárosba tervezett megszállási emlékműből, és párbeszédet követelnek a kormánytól. A rendezvényen Kósa Lajos és Rogán Antal is ott volt.

Húszezren vettek részt vasárnap Budapesten az idén 12. alkalommal megtartott Élet menetén. A rendezvény célja, hogy emléket állítson a holokauszt áldozatainak, és kiálljon az antiszemitizmus, rasszizmus, minden fajta elnyomás és gyűlölködés ellen. A felszólalók közül mindenki megemlítette, hogy „megható ennyi embert látni”. A menet elnyúlt a Keleti pályaudvartól a Blaha Lujza térig.

A menet atrocitások nélkül lezajlott, de voltak a rendezvény környékén néhányan, akik zsidózással reagáltak az izraeli zászlók látványára. Az egyik ilyen férfihoz gyorsan odasiettek a rendőrök, igazoltatták, megkérték, hogy menjen el, ő pedig eleget tett a kérésnek. Nagy volt a rendőri készültség, a Szabad sajtó út - Rákóczi út összes mellékutcájában egyenruhások posztoltak.

A meneten részt vett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő és Szanyi Tibor MSZP-s politikus is.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A kormánypárt politikusok részvételére több általunk megszólaltatott demonstráló úgy reagált, hogy örülnek, hogy itt vannak, mert fontos, hogy a vezető politikusok kiálljanak a gyűlölet ellen, ugyanakkor szeretnék, ha nemcsak ilyen gesztusokat tennének feléjük, hanem "meghallanák a nép és a zsidók hangját, akiket mélyen bánt és sért a kormány holokauszt emlékév körüli tevékenysége".

Ez utóbbit Hegedűs Péter egyetemista mondta, aki kipában vonult, elmondása szerint viszont nem zsidó származású. (A zsidó hitközösségek és a kormány konfliktusáról többször beszámoltunk.)

A rendezvény mottója a „párbeszédet!” volt, amivel a résztvevők és a szervezők a kormánynak üzentek, de elhangzott az is, hogy határozottan ellenzik az V. kerületi Szabadság térre tervezett emlékművet, amellyel szerintük meghamisítják a történelmet.

A Keleti pályaudvarnál kialakított színpadon Simon Peresz, Izrael államfőjének videoüzenetét játszották be, és beszélt Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus- és holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete, Éli Rubinstein, a kanadai Élet menete szervezet nemzetközi igazgatója, Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke, Jobst Bittner németországi evangélikus lelkész, a német Élet Menete vezetője, valamint Kardos Péter főrabbi.

200 német azonosított be 600 ezer zsidót

A felszólalók közül többen részletesen beszéltek arról, hogy miért fals a magyarországi holokausztot úgy beállítani, mintha annak a magyarok elszenvedő alanyai lennének, és az egész a nácik műve lett volna.

Az érveik között a következők szerepeltek:

  • Magyarországon 1939 és 1941 között három zsidótörvényt fogadtak el, amelyek egyre szigorúbban korlátozták a zsidó emberek jogait. A zsidótörvények részben német nácik és a Magyarországon erősödő antiszemiták nyomására születtek.
  • Már 1941-ben is deportáltak magyar zsidókat Kamenyec-Podolszkijba, 1944 előtt 63 ezer zsidó halt meg származása miatt haláltáborban, de főleg munkaszolgálaton
  • A magyarországi deportálásokat megszervező Adolf Eichmann és csapata 200 főből állt - beleértve a gépírókat és őröket - ők azonosítottak néhány hónap alatt 600 ezer embert, akiket gettókba tereltek, később pedig deportáltak. Ezt nem lehetett volna megszervezni sok magyar közreműködése nélkül. 
  • Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy sok magyar - elsősorban Budapesten - segített zsidó embereken, bújtatták őket a hatóságok elől, súlyos kockázatot vállalva ezzel magukra nézve.

Kardos Péter főrabbi emlékeztett arra is, hogy a holokausztnak mintegy félmillió roma áldozata volt Európában. Éppen ezért roma középiskolások is csatlakoznak ahhoz a 600 fős magyar küldöttséghez, akik ma éjfélkor Auschwitz-Birkenauba utaznak vonattal, hogy részt vegyenek holnap a haláltáborban tartott nemzetközi Élet menetén, és ezzel – mint Gordon Gábor fogalmazott - "megerősödve egy elszántabb nemzedékként mutassuk, hogy soha többé nem fordulhat elő egy holokauszt"

A felszólalók emellett hangsúlyozták, hogy mennyire fontos ma Magyarországon is a holokausztról való beszéd, a tények megismerése, hiszen „a tragikus múlt tanulságainak levonása nélkül nem lehet olyan jövőt építeni, amelyben nem lehet esélye egy újabb holokausztnak”. Többen beszéltek az Európában egyre erősödő antiszemita pártokról és hangulatról is, Davidson pedig feltette a kérdést, hogy Európában és Magyarországon miért nem tudták még kiirtani az antiszemitizmust és a rasszizmust. Választ azonban nem adott a szónoki kérdésre.

Három éve tudta meg, hogy a nagyapja technikus volt Auschwitzban

Röviden beszélt a német Élet menete egyik tagja, aki három éve tudta meg, hogy a nagyapja technikus volt Auschwitzban, ez pedig annyira sokkoló volt számára, hogy azóta járja Európát, hogy bocsánatot kérjen az őse bűnéért. Mindkét német felszólaló németül beszélt egyébként, ami elég különösnek hatott, főleg a pályaudvar mellett, ahonnan a magyarországi deportálások indultak.

Jobst Bittner, a német Élet menete vezetője arról beszélt, hogy Tübingenből származik, ahol négyszáz éven keresztül üldözték a zsidókat, elsőként nyilvánították zsidómentessé a város egyetemét, ami a náci gépezet több fontos tagját is adta. A város a nyolcvanas években kezdett szembe nézni a múltjával, és ma már ott tartanak, hogy egy megemlékezés alkalmával több ezren sárga csillagot formáltak a város piacán.
Ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet Németországban, ahol bár a 90-es évektől elvileg elég jól működik a múlttal való szembenézés, de Bittner szerint Németország felelőssége nem ér véget a holokauszttal, amíg a túlélők és leszármazottaik "a múlt árnyékában élnek, és szenvednek tőle". Bár Németországban igyekeznek sokat beszélni a holokausztról, Bittner említett egy felmérést, amely szerint a németek 25 százalékának van antiszemita előítélete.