Amikor megjelennek, az olyan, mintha beborulna az ég

Mórahalom
Vágólapra másolva!
2013 áprilisa óta Mórahalmon külön önkormányzati rendészet felügyel a román vendégmunkásokra. A csoport feladatát a polgármester egy hangfelvételen a  vendégmunkások „kordában tartásaként” írta le, és beszélt arról is, hogy a településen igyekeznek akadályozni az integrációt. Utánajártunk, hogyan néz ki a valóságban a munkások kordában tartása, és voltaképpen mi bajuk van velük a helyieknek.
Vágólapra másolva!

„Ezzel nem lehet mit csinálni. A gazdáknak kell a napszámos, de helyben nincs elég. Logikus, hogy behozzák a románokat, mert ők olcsón túrják a földet. Engem nem zavarnak, csak hagyjanak békén, meg ne nagyon legyenek ott, ahol én. Ennyi” – foglalta össze egy enyhén ittasnak tűnő, középkorú férfi a román vendégmunkásokról alkotott véleményét a mórahalmi buszpályaudvar várójában. A kezében lévő üvegből néha kortyolva, morózusan magyarázta, hogy bár ő alkalomadtán szívesen elmegy napszámba, rajta kívül nem sokan vannak ezzel így Mórahalmon.

Fóliasátrak Mórahalom határában Fotó: Bácsi Róbert - Origo

„A románokat meg fel lehet bérelni tízesével is. Aztán ezek a gazdák nem foglalkoznak azzal, hogy a munkásaik bemennek a bisztróba, nem fogyasztanak, csak köpködnek, szemetelnek meg hangoskodnak. Tisztelet a kivételnek, persze, mert olyan is van, csak nem sok.”

Az integrációt kimondottan üldözik

Bár a Duna–Tisza közi homokhátság sok településén hasonlóak a problémák, Mórahalommal az utóbbi hetekben kiemelten foglalkoztak a hírek, mert április elején Tatár Gábor, az LMP térségi képviselője egy olyan hangfelvételt töltött fel a Youtube-ra, amelyen – Tatár állítása szerint – a mórahalmi polgármester, a fideszes Nógrádi Zoltán magyaráz a városban felállított önkormányzati rendészetről.

A hangfelvételen beszélő férfi elmondja, hogy a rendészetnél nem regisztrált munkavállalókat próbálják távol tartani a városközpont közterületeitől, hogy üldözik az integrációt, és igyekeznek akadályozni a vendégmunkások letelepedését, vagy hogy a családjukat is magukkal hozzák Magyarországra. "Nem igazán szeretjük őket, amikor hétvégén, este a szórakozóhelyeken, különböző kulturális programok közelében megjelennek. Most lehet itt persze személyi szabadság korlátozásáról szót ejteni, de ezzel a fajta liberális megközelítéssel nem foglalkozunk” – hallható a felvételen, amelyből az is kiderül, hogy a gazdáknak díjat kell fizetniük ahhoz, hogy bekerüljenek a rendszerbe, ezzel elérik, hogy a rendészet „kordában tartsa” munkavállalóikat, és hogy a rendészeten kívül más hatóságok ne zaklassák a napszámosaikat.

Két közteres, két mezőőr

A polgármester azt mondta a felvételről, hogy az a beszélgetésből önkényesen kivágott részek csak az ő lejáratását szolgálják. Nyilatkozni azonban nem akart az Origónak, így kijelentéseivel nem tudtuk szembesíteni. Battancs Erika, az önkormányzati rendészet vezetője viszont beszélt az általa vezetett szervről.

A mórahalmi városháza Fotó: Bácsi Róbert - Origo

Elmondása szerint a rendőrségtől függetlenül, az önkormányzaton belül működő csoport munkájának „csak nagyon kis szeletét teszi ki a vendégmunkások felügyelete”, a nap nagyobb részében tipikus közterület-felügyelőként dolgoznak. A csoportot a vezetőn kívül két közteres és két mezőőr alkotja, és Battancs Erika szerint nem csak vendégmunkásokat igazoltatnak, azt mondta, több magyarral van dolguk, mint amennyi románnal. Battancs Erika a gazdák díjfizetési kötelezettségét is tagadta, ő önkéntes befizetésről beszélt. Tájékoztatása szerint 2013-ban ebből 344 ezer forint jött össze, a pénzt pedig teljes egészében a város közbiztonsági programjainak finanszírozására fordították.

Nem vagyok én rabszolgatartó

„Semmi komoly nincs, csak regisztrálni kell a munkásainkat. A rendészet csak azokra harap, akik nincsenek regisztrálva, mert azok lehetnek feketén dolgozók vagy munkanélküliek is” – mondta egy mórahalmi gazdálkodó. „Gondolom, azért a regisztráltakat is figyelik, mert velük is lehetnek súrlódások. Volt már olyan, hogy engem kértek a mórahalmi emberek, hogy ne engedjem be hétvégente a munkásaimat a városba, de hát ki vagyok én ehhez? Ha menni akarnak, menjenek, nem vagyok rabszolgatartó.”

Arról, hogy milyen körülmények között élnek a munkásai, már kevésbé szívesen beszélt. „Nézze, nem ötcsillagos szállodában laknak, meg hát végül is én nem szívesen laknék olyan helyeken. De az hülyeség, amit Pesten beszélnek, hogy itt embertelen körülmények vannak.

Mórahalmi tanya Fotó: Bácsi Róbert - Origo

Mint amikor beborul

Pedig tényleg sok külföldi napszámos jön a környékre, a Mórahalomtól néhány kilométerre lévő Zákányszéken a megkérdezettek mindegyike 500 és 600 környékére tette a nyaranta a 2600 fős faluba érkező vendégmunkások számát. Azt mondták, Zákányszéken a szállásadás is gyakoribb, mint Mórahalmon, több vendégmunkás úgy dolgozik mórahalmi gazdák földjein, hogy a szállása Zákányszéken van.

„Amikor valahol megjelennek, rendezvényen vagy csak így este a kocsmában, akkor olyan, mintha beborulna az ég” – mondta egy fiatal férfi a Zákányszék központjában lévő pizzériában. „Ahogy vége a munkának földeken, azonnal megjelennek a városközpontban a padokon, a kocsmákban, lényegében mindenhol. Mórahalom központjában ez valamiért nem ennyire durva.”

Régen minden jobb volt

Az általunk megkérdezett helyeik többnyire negatívan nyilatkoztak a román munkavállalókról, és bár úgy tűnik, véleménye mindenkinek van, Mórahalmon kevesen voltak, akik bármilyen konkrét atrocitásról be tudtak volna számolni. „A románok kinn vannak inkább a földeken, általában ott is laknak. Hétvégén, fizetéskor bejönnek a városba, van egy bisztró, aminek a hátsó helyiségébe járnak, de én abba a bisztróba pont nem járok, szóval nem is találkozom vendégmunkással” – szólt az egyik válasz, és általában hasonló mondatokat hallottunk a legtöbb megkérdezettől.

Romos tanya Mórahalom határában. Az elmondások alapján a vendégmunkások akár ilyen házakba is beköltöznek. Fotó: Bácsi Róbert - Origo

Az ellenszenv oka valószínűleg a múltban keresendő, 2012 októberében Mórahalmon egy tanya jómódú tulajdonosával végzett két vendégmunkás, egy vascsővel és egy ekevassal. Ezután a Jobbik tüntetést szervezett a településen. Nógrádi pedig ekkor hívta össze a gazdákat, és hozta létre az önkormányzati rendészetet.

„Én is dolgoztattam vendégmunkásokkal, amikor ’89 után elkezdtek jönni, akkor értelmesek voltak, rendben volt minden. De ami most van, az már nekem nagyon nem tetszik” – ecsetelte a zákányszéki kocsmában egy korábbi gazdálkodó. „Amikor elkezdték hozni a rokonokat, akkor kezdődtek a bajok. Mert látja, például az egyik, hogy sok krumpli van valamelyik tanyán, ő nem nyúl hozzá, viszont szól az unokatestvérének, és az meg ellopja.