Mit köszönhetett a Fidesz a kétharmadnak?

Megszavazták az alkotmány 4. módosítását a parlamentben

Hétvégén eldőlt, hogy a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamentben. De vajon mire használta ezt az előző cikulsban? Például teljesítette az egyik legmarkánsabb ígéretét, majd elnököt csinált Schmitt Pálból, alkotmányozott, és még jó ideig módosítgatta a saját maga által írt alaptörvényt. De a mostani kétharmadát is az előzőnek köszönheti.

A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok a szoros küzdelem ellenére és épp csak, de újra megszerezték a kétharmados többséget az országgyűlésben.

A Fidesz-KDNP az előző ciklusban rengeteg mindent köszönhetett a kétharmados többségének. Fontos állami posztokat oszthattak bármiféle párton kívüli egyeztetés nélkül, holott korábban az állami intézmények vezetőinek kinevezésére a hosszú hónapokon, sőt néha éveken át tartó vita volt jellemző. Alkotmányozhattak, sőt, még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy a saját maguk által hozott alaptörvényt módosíthassák többször is. Mire használta a Fidesz a sosem látott parlamenti erőt?

Kettős állampolgárság

A kormánypártok már a ciklus elején zavarba hozták az MSZP-t egy szimbolikus ügy megszavazásával. A Fidesz-KDNP ugyanis a kétharmaddal valóra válthatta az egyik legmarkánsabb ígéretét, és megadhatta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. A törvényt rögtön 2010 májusában elfogadták, a korábbi nagy ellenfél MSZP határozatlanságára pedig jellemző, hogy a frakció nagy része szintén az állampolgárság megadása mellett voksolt, annak ellenére, hogy a 2004-es népszavazáskor még ellene kampányoltak.

Új elnökök

A 2010 nyarán is alkalom nyílt élni a kétharmados többséggel, mégpedig egy kifejezetten fontos kérdésben. Augusztusban ugyanis lejárt Sólyom László köztársasági elnök mandátuma, így júniusban új elnököt kellett választani. Ez Sólyom megválasztásakor, 2005-ben egyáltalán nem volt zökkenőmentes, többször is szavaztak az elnök személyéről, végül pedig az ellenzéki jelölt Sólyom csak a fideszes frakcióvezető Áder János taktikázásának köszönhetően tudott nyerni.

Kétharmados parlamenti frakció Fotó: Mudra László - Origo

Schmitt megválasztása azonban teljesen zökkenőmentes volt, a Fidesznek lényegében semmilyen taktikára nem volt szüksége. Az ellenzéki pártok közül egyedül az MSZP-nek volt annyi képviselője, hogy ellenjelöltet tudott állítani Balogh András személyében, de ő is azt mondta, tudatos vereségre készült. Schmitt 2012-es lemondása után még tisztább volt a helyzet. Miután a Fideszben eldőlt, hogy Áder Jánost indítják a köztársasági elnöki posztért, lényegében biztosra lehetett venni a győzelmét. Akkor már ellenzéki kihívóval sem kellett számolni, az MSZP-nek ugyanis Gyurcsány Ferencék kiválása miatt már nem volt elegendő képviselője egy ellenjelölt állításához.

Korlátozott Alkotmánybíróság

Lázár János akkori fideszes frakcióvezető 2010 októberében állt elő azzal, hogy korlátoznák az Alkotmánybíróság jogkörét. Ezt Lázár azzal indokolta, hogy az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadót, valójában azonban a kormánypártok attól tartottak, és ezt később több kormánypárti képviselő is lenyilatkozta, hogy az AB a kormány gazdaságpolitikájának alapját képző intézkedéseket, például a válságadókat is alkotmányellenesnek találhatja.

Emiatt az AB jogkörét úgy korlátozták, hogy az nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal. Ez a korlátozás pedig az új alkotmányban is benne maradt.

Az új alkotmány

A 2010-es választási kampányban ugyan szó sem volt róla, májusban azonban Orbán Viktor már felvetette, hogy egy kétharmados többséggel rendelkező kormány nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt. Az új alkotmány megszövegezésére majd egy év elment, az alaptörvényt végül 2011 áprilisában fogadta el a parlament.

Az 1949-es, de 1990-ben jelentősen módosított, alapvetően ideiglenesnek szánt korábbi alkotmány nem hiába maradhatott hatályban több mint húsz éven keresztül. A korábbi kormányok alatt ugyanis sohasem volt meg a kellő konszenzus egy új alaptörvény elfogadásához, így az alkotmányozás lényegében szóba sem jöhetett volna kétharmados parlamenti többség nélkül. Főleg, hogy az ellenzéki pártok vehemensen tiltakoztak az új alkotmány ellen. A Jobbik a parlamentben gyakorlatilag árulónak nevezte az alaptörvény elfogadóit, az MSZP elnöke közölte, hogy illegitimnek tartja a törvényt, az LMP frakcióvezetője pedig a demokrácia végét vizionálta a parlamenti vitában.

Többszöri alkotmánymódosítás

A kétharmados többség nem csak az új alkotmány elfogadáskor jött jól, hanem később is, a kormánypártok ugyanis ezután többször is módosították az elfogadásakor még „gránitszilárdságúnak” nevezett alaptörvényt. A parlament összesen ötször módosította a 2012-ben hatályba lépett új alkotmányt, ezek között azonban volt olyan is, ami egy korábbi módosítást módosított újra, az azt ért nemzetközi kritikák miatt.

Az első alkotmánymódosítás az Alaptörvényhez hozott átmeneti rendelkezéseket emelte be az alkotmányba. Ezek a rendelkezések tartalmaztak olyan praktikus dolgokat, mint például a következő önkormányzati választások időpontja, de olyan szimbolikusokat is, mint az MSZP felelőssége a kommunista rendszer bűneiben. Az átmeneti rendelkezéseket azonban formai okokból az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. A kétharmados többség ekkor is jól jött, a kormánypártok ugyanos egyszerűen belefoglalták az alaptörvénybe az átmeneti rendelkezéseket.

A parlament plenáris ülése, ahol elfogadták az Alaptörvény negyedik módosítását. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ez idáig a negyedik alkotmánymódosítás nevezhető a legjelentősebbnek. Ez több, a kormánypártok számára fontos ügyet is beemelt az alkotmányba. Ilyen például a hallgatók röghöz kötése, vagy az a lehetőség, hogy az önkormányzatok megtilthatják a hajléktalanok számára az utcán élést. De ekkor került bele az Alaptörvénybe a Kövér László irányította parlamenti őrség és az a szabály is, hogy se az AB sem a köztársasági elnök nem vizsgálhat tartalmi szempontból alkotmánymódosítást. Ez lényegében a későbbi módosítások számára kövezte ki az utat. Ezt az alkotmánymódosítást még Angela Merkel német kancellár is bírálta, és a kétharmados parlamenti többséggel való felelősségteljesebb bánásmódra hívta fel Áder János államfő figyemét.

Az ötödik alkotmánymódosítás ugyanakkor lényegében egy korrekció volt. A kormánypártoknak ugyanis a nemzetközi kritikák miatt több, korábban alkotmányos szintre emelt szabályt is meg kellett változtatniuk. Törölték például a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét, és enyhítettek a választási kampányszabályokon is, engedélyezve a kampányfilmek vetítését a kereskedelmi tévéknek is.

Kedvező választási rendszer

A sarkaltos törvények megalkotása tulajdonképpen összefügg az új alaptörvénnyel, azoknak a szerepe ugyanis épp az alaptörvényben nem részletezett, de alapvető szabályok meghatározása. Született sarkaltos törvény például az egykulcsos SZJA-ról, az egyházakról (ez alapján néhány előre meghatározott egyház kivételével a vallási közösségeknek újra kérvényezniük kell az egyházként való elismerésüket), vagy az önkormányzatokról (ez rendelkezik például az iskolák állami kézbe vételéről).

A kormánypártok szempontjából azonban a választási, majd a később elfogadott választási eljárási törvénynek lehet a legnagyobb jelentősége. Előbbi írta elő a kisebb, 199 tagú parlamentet, az egyfordulós választási rendszert és azt, hogy a határon túliak is szavazhatnak. Utóbbi pedig a választási szabályok részleteit szabályozta, például ez váltotta le a korábban használatos kopogatócédulás rendszert az ajánlóívesre (ennek köszönhetően egyszerűsödött az országos lista állítás, az idei választáson ezért tudott több jelentéktelen párt is listát állítani).

Semjén Zsolt és Orbán Viktor kézfeltartással szavaz Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Fidesz-KDNP ezeknek a változtatásoknak nem köszönhet kevesebbet, mint az idei választáson elért kétharmadát. A korábbi rendszerben ugyanis ugyanennyi szavazat megszerzése nem eredményezett volna számukra ilyen eredményt. Az általuk bevezetett határon túli szavazatoknak például a 95 százalékát kapták meg.

Új főbíró és ombudsman

A kormánypártok nem csak a köztársasági elnöki pozíciót köszönhetik a kétharmaduknak, az elmúlt négy évben lényegében az összes fontosabb állami posztra a saját jelöltjeiket tudták kinevezni. A korábbi gazdasági miniszter Matolcsy Györgyből jegybankelnök lett, az ORTT-t felváltó Nemzeti Média és Hírközlési hatóság élére a korábbi fideszes ORTT-tag Szalai Annamária került, az Állami Számvevőszék élére pedig a fideszes képviselő Domokos Lászlót nevezték ki.

Az új alkotmánnyal és a sarkalatos törvényekkel a kormánypártok még azt is el tudták érni, hogy olyan fontos közhivatalok vezetőit is leváltsák, akik hivatali idejének kitöltését amúgy törvény garantálta. Így járt például Jóri András adatvédelmi biztos és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is (utóbbit amúgy több mint egy éves egyeztetési hercehurca után sikerült megválasztani főbírónak 2009-ben).

Az új törvények értelmében mindkettőjük hivatala átalakult, ez pedig azzal járt, hogy új parlamenti szavazást kellett kiírni a helyükre, a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok pedig egyszerűen megszavazták a saját jelöltjeiket. Így került a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság élére Jóri helyett Péterfalvi Attila, a kettéosztott Legfelsőbb Bíróságot pedig Darák Péter (Kúria), valamint Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Handó Tünde (OBH) vezette tovább. Az Európai Bíróság egyébként idén április elején mondta ki, hogy Jóri idő előtti leváltása uniós jogot sértett.