Mi baja a norvégokkal Lázár Jánosnak?

Lázár János

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azon háborog, ahogy a norvég pénzt osztják Magyarországon. A norvégok azt mondják, hogy hivatalosan még nem kaptak semmilyen kifogást.

Lázár Jánosban az a látszat alakult ki, mintha Norvégia egypárti demokráciát támogatna Magyarországon: azzal a párttal, amelyik a norvég kormánynak tetszik. A Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a norvég külügyminisztériumba küldött levele szerint ez a párt a parlamenti választásokon 5,2 százalékot szerző LMP, amelynek Lázár János szerint kulcsszerepet szántak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásainak az odaítélésénél.

Lázár János a levelében azt írja, nem tudta szó nélkül hagyni ezt az ügyet, amely szerinte „a teljes együttműködésünk alapját képező bizalmat és alapértékeket kérdőjelezi meg”, ezért személyes egyeztetést kért, hogy megnyugtatóan tudják rendezni az általa felvetett kérdéseket.

Megkerestük a norvég külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, mit szólnak a hangvételű levélhez, de azt a választ kaptuk, hogy csak a magyar sajtóból értesültek arról, hogy Lázár János levele úton van. Mivel még nem érkezett meg, nem ismerik a levél pontos tartalmát, így egyelőre reagálni sem tudnak rá.

Lázár János Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Miniszterelnökség a levél szerint egész pontosan abban látja a problémát, hogy a civil pályázatok támogatásáról döntő civil konzorciumot az Ökotárs Alapítvány vezeti, amely „ezer szállal kötődik az LMP-hez”.

Lázár János levelét Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség helyettes államtitkára az MTI-nek úgy értelmezte, hogy azt kérik a norvég kormánytól, hogy a magyar kormánnyal konzultálva döntsön az NCTA pénzeinek az elosztásáról. Csepreghy annak ellenére fogalmazott így, hogy a Norvég Alap magyar nyelvű honlapján nemzeti kapcsolattartóként még mindig a tavaly decemberben megszűnt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, igazoló hatóságként pedig a Magyar Államkincstár szerepel. Vagyis – legalábbis az NFÜ megszűnéséig – a kormánynak is volt rálátása a Norvég Alap támogatásaira.

Szerettük volna megtudni, hogy milyen lépéseket vár a magyar kormány Norvégiától ebben az ügyben, de a Miniszterelnökségtől azt a választ kaptuk, hogy a témával kapcsolatban a kedden megjelent MTI-hír a mérvadó, amely tartalmaz minden aktuális információt a helyzetről.

Az MTI-hír szerint Csepreghy Nándor azt mondta, figyelembe veszik természetesen a norvég fél elvárásait, de szeretnék, ha nem politikához vagy politikai pártokhoz köthető szervezetek lennének a pénzosztó szervezetek Magyarországon, hanem olyan közintézmények, amelyek valóban rendelkeznek társadalmi, választói legitimitással. Csepreghy szerint ugyanis közérdek, hogy a fejlesztési források felhasználása állami gondozásban, állami garanciák mentén történjen.

A Norvég Civil Támogatási Alapot (NCTA) jelenleg működtető konzorciumot a támogatók nyílt, kétfordulós pályázat keretében választották ki 2012-ben. A folyamatban a magyar kormányzati félnek is konzultációs joga volt, és küldhetett megfigyelőket a bíráló bizottságok üléseire, így első kézből tájékozódhattak a támogatások odaítéléséről – mondta az Origónak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Hozzátette: mivel az NCTA prioritásai között szerepel a civil kontroll és a társadalmi érdekérvényesítés megerősítése is, előfordulhat, hogy a kormánnyal szemben kritikus szervezetek is támogatásban részesülnek.

Arra a kérdésre, hogy a kormány részéről korábban is megfogalmaztak-e aggályokat a támogatások szétosztása miatt, Móra Veronika azt mondta, közvetlen formában nem kaptak kritikát. Csak a Heti Válasznak az első pályázati felhívás eredményhirdetése után megjelent tavalyi cikkeit tudta felidézni, mint az aggály megfogalmazását. A hetilap akkori írásának az volt a lényege, amit Lázár János mostani levele is kifogásol: hogy az NCTA pénzeit szétosztó civil konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány több szállal kötődik az LMP-hez.

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint „elfogadhatatlan, hogy ez egy politikai párthoz kötődő civil szervezet által történjen, amely azt hangoztatja magáról, hogy civil, miközben - akár az LMP korábbi jelöltjeit vagy szervezetben dolgozó szakembereit nézzük - az Ökotárs Alapítvány nem az”. Az Ökotárs Alapítvány viszont azt állítja, hogy soha, semmilyen formában nem támogatta sem az LMP-t, sem más pártot vagy párt közeli szervezetet, közhasznú szervezetként ugyanis ezt nem tehetik, és nem is akarják ezt tenni.

Magánügynek tartják ugyanakkor azt, hogy az Ökotárs Alapítvány munkájában részt vevő magánszemélyek bármilyen formában közösséget vállalnak-e bármely politikai irányzattal. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a Heti Válasz és a Magyar Nemzet is jó néhány évvel ezelőtti politikai szerepvállalásokat és kapcsolatokat vett elő, újabbakat ugyanis nem is találhattak. Az alapítvány szerint még az NCTA lebonyolításának megkezdése előtt minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármilyen módon politikaiként lenne értelmezhető.

Mit csinál a Norvég Alap?

Az Európai Unión kívüli Norvégia tulajdonképpen a Norvég Civil Támogatási Alappal vesz részt az Európai Gazdasági Térségben. Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alapot 1994-ben hozták létre azzal az indoklással, hogy szükség van a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére. Az EU 2004-es és 2007-es bővítése ugyanis 20 százalékkal megnövelte ugyan az unió lakosságát, de csak 5 százalékot tett hozzá a GDP-hez. Az alap céljai között szerepel a civil társadalom fejlesztése, kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra, a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a szegénység elleni fellépésre, valamint a nemek között egyenlőségre.

Jelenleg 16 országban 150 programot támogatnak, a pénz döntő többségét a fogadó államok uniós támogatási intézményrendszere osztja szét. A Civil Alap esetében azonban civil szervezetek osztják szét a pénzt, a norvég kormány ugyanis előírja, hogy az államtól független legyen ez a folyamat.

2009 és 2014 között a EGT/Norvég Civil Támogatási Alap összesen 1,798 milliárd euró támogatást osztott szét a 16 fogadó ország között. A támogatások legnagyobb kedvezményezettje Lengyelország 578,1 millió euróval, a második helyezett Románia ez alatt az időszak alatt 306 millió euróhoz jut. Magyarország a 153,3 millió eurós támogatásával a középmezőnyben van, Csehország után a negyedik helyen.

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alapból az EGT-re eső részt Izland, Liechtenstein és Norvégia közösen finanszírozza, a nagyságuknak és a gazdaságuknak megfelelő mértékben. A támogatások nagyságáról és a szétosztásáról is a három donor ország dönt az EU-val közösen. A 2009-2014-es időszakra előirányozott 993 millió eurós támogatásnak Norvégia a 95,8, Izland a 3, Liechtenstein az 1,2 százalékát állja. A Norvég Alap támogatásait teljes mértékben Norvégia állja, ez alatt az időszak alatt 804 millió eurót osztanak szét.

A jelenleg támogatott szervezetek között van az NCTA honlapja szerint a többi között a Menhely Alapítvány, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Születésház Közhasznú Egyesület.