Most már nyugodtan üthetik egymást a baloldaliak

Az európai parlamenti választás a baloldali vezetők számára nem elsősorban a brüsszeli mandátumokról, hanem a pártjaik jövőjéről szól. Mivel az MSZP, az Együtt–PM és a DK most külön indul, május 25-én kiderül, mekkora a támogatottságuk egyenként a baloldali pártoknak. Az MSZP a Jobbik előretörésével riogat, az Együtt–PM az MSZP- és Gyurcsány-ellenes baloldaliakban bízik, a DK pedig azt reméli, hogy Gyurcsány feltüzeli a törzsszavazókat. Eközben persze a végsőkig harcolnak egymás szavazóiért.

Bajnai Gordon lemond a parlamenti mandátumáról, és tisztújítást tervez. Mesterházy Attila fejében meg sem fordul a lemondás, és a pozitívumokat keresi. Gyurcsány Ferenc később értékel, és minél gyorsabban elindítja a következő kampányát.

Az elmúlt napokban a három baloldali pártvezető háromféleképpen reagált a vasárnapi súlyos vereségre. Ezek a reakciók azonban nem elsősorban az eredmény értékeléséről szólnak, hanem arról, hogy mindhárman saját stratégiával igyekeznek minél jobb eredményt elérni a májusi európai parlamenti választásokon.

MSZP-s, Együtt–PM-es és DK-s politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekből kiderült, hogy mindegyik pártban úgy látják, az EP-választás számukra nem egyszerűen a megszerzett mandátumok számáról szól. Mivel a baloldali pártok a parlamenti választással ellentétben ezúttal nem közös, hanem külön listán indulnak, érdekük, hogy akár a másik kárán is minél több szavazatot szerezzenek.

"Az EP-választás a baloldalnak lesz vízválasztó, feketén-fehéren látszani fog, ki mennyit tett ebbe a 26 százalékba"

– mondta például egy MSZP-s politikus. Nem vitatta, hogy alacsonyabb lesz a részvétel, a Fidesz és a Jobbik is máshogy mozgósít majd, mégis szerinte a következő időszakban hivatkozási alap lesz mindhárom párt számára az EP-választás eredménye, és az önkormányzati választások alkupozícióját is meghatározza. Ezt a másik két pártban is így látják, így mindenki önálló stratégiával próbál minél jobban megerősödni május 25-ig. Sorra vettük, hogyan készül a három baloldali párt az újabb megmérettetésre.

Együtt–PM: az önkritikában bíznak

Az Együtt–PM-ben úgy látják, hogy sok baloldali szavazót szerezhetnek akkor, ha a párt őszintén szembenéz azzal, hogy hiba volt korábban az elveik nagy részét feladni, "jelentős arcvesztést szenvedni" azzal, hogy összeálltak Gyurcsánnyal, és belementek Mesterházy miniszterelnök-jelöltségébe. Ennek a szembenézésnek az első állomása volt, hogy az Együtt és a PM elnöksége is felajánlotta a lemondását, és tisztújítást rendelt el a pártokban.

Bajnai, Mesterházy és Gyurcsány itt még az összefogást jeleníti meg Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A választáson indult baloldali összefogás három vezető pártjának elnökei közül Bajnai Gordon volt, aki a legönkritikusabb hangon beszél ("nem értettük meg Magyarországot"), és szerdán azt is bejelentette, hogy nem megy a parlamentbe, átadja a mandátumát. Mindez azonban Együtt–PM-esekkel folytatott beszélgetéseink alapján egyáltalán nem azt jelenti, hogy Bajnai kiszáll a politikából. Szerintük nem véletlenül mondta, hogy

"nem hagyja cserben a mozgalmat".

Bajnai vezeti valószínűleg majd az EP-listát (bár nem megy Brüsszelbe), és úgy számol, hogy egy jó EP-választási szereplés után megerősödve megválasztják újra az Együtt–PM élére, és az elmúlt két évhez hasonlóan nem parlamenti képviselőként szerepel majd. Bajnai többek szerint azért adja át a mandátumát, mert nem látja értelmét, hogy független képviselőként gombot nyomogasson, és hétfőnként sajtótájékoztatón reagáljon az aktuális fideszes javaslatokra.

Több Együtt–PM-es szerint már az jó EP-szereplést jelent, ha a párt képviselőt tud küldeni Brüsszelbe, vagyis öt százalék fölött szavaznak rá a választók, de néhányan a 10 százalékos szereplést sem tartják elképzelhetetlennek. Az Együtt–PM-esek arra számítanak, hogy sok olyan szavazó is elmegy a kedvükért, akiket április 6-án eltántorított tőlük az MSZP-vel és DK-val közös lista. Egy Együtt–PM-es szerint az is számít, hogy az egyes városokban hogyan szerepel a párt, hiszen ha Budapesten megközelítik az MSZP-t, a szocialisták biztos nem tudják közös főpolgármester-jelöltként elfogadtatni Horváth Csabát.

MSZP: a jobbikos riogatásban bíznak

Az MSZP azért van nehéz helyzetben, mert többek szerint az MSZP-ben alaposan ki kellene tárgyalni a vereség okait, szembe kellene nézni a vidéki bázisok elvesztésével, ám ugyanezek a szocialista politikusok a háttérbeszélgetésekben mindig hozzáteszik, hogy ez nagyon veszélyes lenne az EP-kampány előtt. Az MSZP-sek ugyanis attól félnek, hogy ha a párton belül kiéleződnek a konfliktusok, a baloldali választók elfordulnak a párttól, és esélyük sem lesz leelőzni a Jobbikot. Több szocialista arról a veszélyről beszélt, hogy az Együtt–PM és a DK annyi szavazatot vesz el a most megszerezett 26 százalékból, hogy a Jobbik simán maga mögé utasítja a szocialistákat.

Éppen ezért több szocialista szerint a szombati választmányon biztosan nem követelik a tagok tömegesen Mesterházy lemondását. Az MSZP-s EP-kampány egyik fontos eleme pedig a Jobbik támadása lesz, illetve az az üzenet, hogy "a baloldal közös érdeke, hogy megakadályozza a Jobbik további előretörését, és nem szabad elvesztegetni a szavazatokat a kisebb pártokra" – mondta egy, a kampányra rálátó MSZP-s. Ez a kommunikációs irány már látható is több MSZP-s EP-képviselőnél. Szanyi Tibor listavezető a héten

"nagyon határozott, acélos, antifasiszta" kampányt ígért,

a második helyen álló Ujhelyi István pedig az ATV-ben azt üzente a választóknak: "Ha nem a szocialistákra szavaznak, Magyarországon először az újkori demokráciánk történetében második helyezett lesz a Jobbik. (...) Ha szétforgácsolódnak a szavazataink, azt a térképet nézhetjük, amely nemcsak narancssárga lesz, hanem az ország egy részében befeketedik."

Sajtótájékoztató a választások éjszakáján Fotó: Hajdú D. András - Origo

Néhány MSZP-s azt mondta, hogy Mesterházynak több okból is fontos a jó szereplés: egyrészt jobb pozícióból tud alkudozni az önkormányzati helyekért a többi párttal, másrészt néhány MSZP-s nem tartotta kizártnak, hogy egy nagy bukás (harmadik hely a Jobbik után, alig előzi meg az MSZP a DK-t és az Együtt–PM-et) után akkora lehet a belső lázadás, hogy kénytelenek lesznek tisztújító kongresszust tartani.

DK: Gyurcsányban bíznak

A Demokratikus Koalíció vezetőit alaposan meglepte a választási eredmény, mert mindannyian arra számítottak, hogy simán tudnak frakciót alakítani. A DK-sok ugyanakkor május 25. előtt nem kezdik hosszan vizsgálni a kudarc okait, hanem minden erejüket a kampányra fordítják. Egy DK-s szerint ugyanis mindenki látja, hogy a párt csak úgy tud előretörni a baloldalon, ha most minél jobb eredményt érnek el.

Több DK-s szerint a minimális elvárás, hogy a DK is küldjön képviselőt az Európai Parlamentbe, de volt, aki nem tartotta kizártnak, hogy az Együtt–PM-et is leelőzik, és akár 10 százalékig is eljutnak. Ezt az eredményt ez a DK-s politikus azért tartja elérhetőnek, mert az EP-választásokon általában alacsony a részvétel, és a DK szavazói a felmérések szerint átlagon felül aktívak.

A DK ebben a kampányban Gyurcsányt helyezi teljesen a középpontba. A lista vezetője is Gyurcsány lesz, bár bejelentette, hogy nem készül Brüsszelbe, és a DK rögtön vasárnap meg is tartja a kampánynyitóját Budapesten, ahol Gyurcsány lesz a vezérszónok. A DK azt reméli, hogy egy jó szerepléssel nekik is nagy beleszólásuk lesz, hogyan osszák el a jelölti pozíciókat az önkormányzati választások előtt.