Lázasan keresik Orbán titkát külföldön

Vágólapra másolva!
Orbán Viktor minden lehetőséget megragadott, hogy kiteljesítse a hatalmát, és a választók ezt hagyták is neki. A külföldi lapok a Fidesz sikerének a titkát próbálják megfejteni: a rezsicsökkentés vagy a bankok megszorongatása mellett legalább ilyen fontos a külföldi sajtó szerint, hogy az iránymutatást váró, mélyen megosztott magyarok Orbán ideológiai irányítására támaszkodnak.
Vágólapra másolva!

A magyarok újabb négy évet adtak Orbán Viktornak, a szélsőjobboldali Jobbik pedig erős politikai erővé lépett elő – írja a Telegraph. A brit lap megemlíti, hogy Orbánnak komoly vitái voltak az EU-val és a külföldi befektetőkkel is, különösen a bankokat és az energiacégeket sújtó különadók miatt. Sok magyar azonban a nemzeti érdekek bajnokát látja benne, és nagyra értékeli, hogy a miniszterelnöksége idején csökkent a rezsi.

A brit lap szerint a Jobbik szereplése érdekes abból a szempontból is, hogy a többi európai nacionalista jobboldali párt miként szerepel majd a májusi európai parlamenti választásokon. A Telegraph megjegyzi, hogy a Jobbik sokakat sokkolt, amikor négy évvel ezelőtt bejutott a parlamentbe.

A Reutersnek egy amerikai szakértő, Cas Mudde azt mondta, a Jobbik várhatóan az egyik legerősebb szélsőjobboldali párt lesz Európában, ami szerinte azért is megdöbbentő, mert egyúttal az egyik legextrémebb szélsőjobboldali párt is.

Az üzleti szektor arra számít, hogy Orbán folytatja a külföldi energiacégek megadóztatását és a bankszektor egy részének az államosítását. A kiszámíthatatlannak tartott gazdaságpolitika ugyanakkor tovább gyengítheti a forintot, különösen, ha az Orbán közeli szövetségese által irányított jegybank tovább csökkenti az amúgy is rekordon álló alapkamatot, ráadásul mindezt egy ideges világpiaci környezetben. Timothy Ash, a Standard Bank vezető közgazdásza a Reutersnek azt mondta, a nagybefektetők nem szeretik a gyakori gazdaságpolitikai irányváltásokat, különösen az adók terén, és ez jellemző volt Orbán elmúlt négy évére.

Az újabb kétharmaddal kedvére módosítgathatja tovább az alkotmányt Orbán Viktor – írja a Spiegel (bár egyelőre nem biztos, hogy össze is jön a kétharmad). A demokrácia és piacpolitika szempontjából kérdéses törvényekkel az Orbán-kormány az elmúlt négy évben is aggodalmat váltott ki az EU-ban a lap szerint, amely a médiatörvényt említi, valamint azt, hogy a jegybank már nem független a kormányzattól, és az alkotmány is megköti a későbbi kormányok kezét az adó- és nyugdíjpolitika terén.

Siker öt pontban

A Zeit című német lap öt pontban gyűjtötte össze a Fidesz választási sikerének az okait. A lap szerint Orbán Viktor minden lehetőséget megragadott, hogy kiteljesítse a hatalmát, és a választók ezt hagyták neki: az autokratikus tendenciák ellenére Orbán ismét megnyerte a választást. Orbán ügyesen használta ki a magyarok nemzeti érzéseit: állampolgárságot adott a határon túl élő magyaroknak, és alkalomadtán diplomáciai konfliktusokba is bonyolódott a szomszédos országokkal. A Fidesz győzelmének egy másik okát a Zeit abban látja, hogy Orbán elhitette a magyarok többségével, hogy erős államférfi, és a szavazóknak tetszik a Nyugaton sokat vitatott orbáni politika, mint ahogyan az is, hogy a miniszterelnök nem hagyja, hogy az EU vagy az Egyesült Államok mondja meg, hogy mit tegyen. Még úgy is, hogy a lap szerint ez mind inkább az ország elszigetelődéséhez vezet. Orbán erre a keleti nyitással válaszolt, Magyarország új piacokat és partnereket keresett Ázsiában, ráadásul olyan országokkal, amelyekkel az EU nem szívesen áll kapcsolatban.

A siker harmadik oka a lap szerint Orbán Viktor bankok ellen indított harca. A miniszterelnök a magyar háztartások nyomorúságos helyzetét a bankok számlájára írja, és ügyesen kihasználta a lakosság ellenszenvét a pénzügyi intézményekkel szemben. A recesszió vége is Orbán kezére játszott a Zeit szerint. A magyar gazdaság hét éve nem látott mértékben nőtt, a munkanélküliek száma folyamatosan csökken, a kormány pedig azzal büszkélkedik, hogy az elmúlt négy évben 200 ezer munkahelyet teremtett.

Orbán győzelmében végül szerepet játszott a gyenge ellenzék is, amely még mindig nem heverte ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. Néhány hónappal ezelőtt összefogtak ugyan az baloldali ellenzéki pártok, de a pártvezetők között még így is nyílt konfliktusok vannak, és az újabb botrányok sem kerülték el a szocialistákat – utal a Zeit a Simon-ügyre.

A Reuters szerint a mostani választáson újabb mélypontot ért el a baloldal, miután 2010-ben elvesztette a hatalmat. A cikk hozzáteszi, hogy a magyarok egy része attól tart, hogy hiteles ellenzék nélkül Orbán kezében túl sok hatalom összpontosul. A Reuters megjegyzi azt is, hogy Mesterházy Attila nem volt hajlandó gratulálni Orbánnak, arra hivatkozva, hogy a Fidesz a választási rendszer tisztességtelen átalakításának eredményeként nyert.

Keletről jön a pénz

A Süddeutsche Zeitungban megjelent kommentár szerint Orbán Viktor csak akkor kér Európából, ha az a hasznára válik. A lap megjegyzi, hogy a Magyarországon győzelmet arató nemzeti konzervatív populizmus nem új keletű Közép-Európában, a lengyelek a Kaczynski testvérekkel, a szlovákok Robert Ficóval, a csehek pedig Václav Klausszal már túlestek ezen. A lap szerint az eltévelyedésnek ez a fázisa azonban szinte minden új uniós tagállamban véget ért – legkésőbb a nemzetközi pénzügyi válság kitörésekor, és a radikalizálódás helyett a konszolidációt, az európai partnerekkel való együttműködést választották.

A lap szerint az iránymutatást váró, mélyen megosztott magyarok Orbán ideológiai irányítására támaszkodnak, ő viszont a hatalomkoncentrációval letette egy hosszú távú egypártrendszer alapjait. Aki nincs vele, az ellene van, és Magyarország ellen is, a politikai ellenfeleit így démonizálja és ignorálja – írja a lap.

Az újság szerint Orbán megszólalásai eközben olyanok, mint Vlagyimir Putyin megnyilvánulásai: valaha nagyok voltunk, ismét nagyok leszünk. Budapest demonstratívan kereste is Putyin közelségét: Oroszországból jön az atom és a pénz, nem jön viszont a kritika.

Könnyű győzelem, nehéz feladat

A Der Standard című osztrák lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót Orbán baloldali párjának nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában "putyinizálódás" figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nemcsak Magyarországon érezhető, számos országban "repedés" keletkezett a demokráciában, főleg Kelet-Európában - véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig javítani és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és "tovább provokál" - teszi hozzá a kommentárjában Thomas Mayer.

A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. "Ha lakosság számára nem sikerült visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti - írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok önkényes törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: "Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik" - írja az osztrák lap.