Támadnak a hódok a Kisalföldön

Rengeteg kárt okoznak. Egy hódcsalád akár egy félhektárnyi friss ültetésű nyárfást is képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.

Egyre több kárt okoznak a hódok a Kisalföldön. Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja elmondta, hogy a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat. A körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is, különösen, ha ferdén dőlve a szomszéd fák koronájába akadnak.

Egy hódcsalád akár egy félhektárnyi friss ültetésű nyárfást is képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.

A Hanságban az okoz problémát, hogy a számtalan szűkebb vízelvezető csatorna némelyikében a hódok által épített kisebb gátak jelentősen, akár a tizedére képesek csökkenteni a lefolyó víz mennyiségét. A hódok üregei miatt rendszeresen süllyednek meg a csatornák partján kialakított utak is, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy bármelyik, traktornál kisebb kerekű jármű elakad bennük. A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást - jelezte az erdőgazdaság munkatársa.

A nyolcvanas évek közepén telepítettek a rágcsáló által túlnépesedett Nyugat-Németországból Ausztriába eurázsiai hódokat, majd az állatok a határ menti térségből, a vizek mentén érkeztek Magyarországra. Először 1991-92-ben észlelték az erdészek a hódok rágásának nyomait, ám az állat jelenlétét hosszú ideig titkolták a nagyközönség elől, nehogy a turistainvázió megzavarja a kontinensszerte védett, veszélyeztetett faj egyedeinek életét. Később a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.

Az évtized elején 7-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is.