Azért kéne tanulni, hogy ne kelljen, mint szar a fűben, lapulni

A Roma Oktatási Alap programjának bemutató előadása. Roma Oktatási Alap Roma
A Roma Oktatási Alap programjának bemutató előadása.
Vágólapra másolva!
Roma fiatalok rappelnek a tanulás fontosságáról. Keményen odamondanak, hogy felhívják a kortársak figyelmét, nincs más lehetőségük a kitörésre. Szerintük senkiről sem szabad lemondani, mert akár két év csavargás után is vissza lehet találni az iskolapadba. 
Vágólapra másolva!

Az elméd legyen éles, ne a pengéd, szól annak a dalnak az egyik sora, amit roma fiatalok adnak elő roma fiataloknak, és amit a Telepy Károly Általános Iskola egyik termében mutattak be csütörtökön. A Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund – REF) támogatásával készült, a tanulás fontosságáról szóló számban sorjáznak a hasonló odamondások:

  • Aki hülye, az is marad, önmagát tartja a létminimum alatt
  • Aki egy sort se tud olvasni, hogyan fog olvasni a sorok között?
  • Ciki, ha valaki csak gengszterrapeket tud fejből, verseket nem
  • A társadalmi problémákra a megoldás: okozz az embereknek pozitív csalódást
A Roma Oktatási Alap programjának bemutató előadása. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A mondanivalóhoz az előadók a saját tapasztalataikból merítettek, zömük ugyanis már bekerült a felsőoktatásba. Az egyik szereplő, a színésznek tanuló, húszéves Balogh Veronika szerint neki szerencséje van, mert "azt az utat, amit ma sok cigány gyereknek végig kell járnia" már megtette az apja, lényegében helyette: "egyetemi előadásokra járt Miskolcon, amikor nem is volt hallgatói jogviszonya". A lány azt mondja, az apját nem tudták támogatni ő szülei, de mindig is felhívták a figyelmét a tanulás fontosságára.

Horváth Kristóf színész, a dal egyik előadója a Roma Oktatási Alap programjának bemutató előadásán. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Hozzá hasonlóan a 19 éves Lakatos Renátó is önerőből döntött úgy, hogy inkább a könyvekre fekszik, mint a gyúrópadra. A szülei nyolc általánost végeztek, apja fizikai munkás, anyja háztartásbeli, ő pedig érettségi előtt áll, és szeretne tovább tanulni, de még nem tudja, hogy mit. Két évig kimaradt az iskolából, "voltak félreértések, csavargások, barátok, de aztán elegem lett ebből, és megjött az eszem" – mesélte sokat sejtető mosollyal.

Varga György és Lakatos Renátó. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Lakatos a Ferencvárosi Tanodába jelentkezett, ott bekerült a mentorprogramba. "Nagyon sokat köszönhetek nekik." Szerinte egy roma fiatalról sem szabad lemondani, mert "mindig van remény, nekem is évekig mondták, hogy tanulni kellene, de nem hittem el, csak később".

És ha már magát rávette a tanulásra, akkor nem volt rest meggyőzni egyik barátját, a 16 éves Varga Györgyöt, aki az ő hatására kezdett el komolyabban foglalkozni a tanulással, bár már a szülei is ebbe az irányba próbálták terelni. Vargának már elég konkrét elképzelése van a jövőről, rendészetet akar tanulni, mert már van a családban egy rendőr.

A fiúk szerint nem könnyű hatni a kortársaikra, "sokukkal nehéz szót érteni, 80 százalékuk nem csinál semmit, otthon is ezt látják". Romaként kétszer olyan fontos a tanulás, mint nem romaként, mert eleve hátrányból indulunk. "Ha nincs tudásunk, akkor biztosan le fogunk morzsolódni, és marad a fizikai munka" – mondták.

Balogh Veronika az előadás előtti beállás közben. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A bemutatón részt vettek az intézmény diákjai is, akik nagy tapssal fogadták a számot, egy tízéves korú fiú úgy értékelte, hogy nagyon "szép és jó volt, mostantól erősebben fog tanulni". A 15 éves Vidák Róbert viszont egyelőre kevéssé lelkes, de legalább őt is megérintette valami az üzenetből. "Nem sokat foglalkozom a tanulással, mert lusta vagyok, inkább sportolok, bokszolok, az jobban megy" - mondta. "Elhiszem, hogy tanulni kellene, ismerek egy diplomás embert, ő is ezt mondja, és tanárok is. Hat is rám, csak nem úgy, ahogy kellene" – sajnálkozott a kilencedikes fiú, aki egyelőre nem tudja, hogy mi lesz belőle.

Szerinte ma az a legfontosabb, hogy "angolul tudjon az ember, és kimehessen külföldre, mert itthon kevés a lehetőség, főleg cigányként". Magyarországon egy roma fiatal kétszer nagyobb eséllyel esik ki idő előtt az oktatási rendszerből, mint egy nem roma. "Jelenleg a magyar cigányok csupán 1-2 százaléka végez a felsőoktatásban" – mondta Oláh Nikolett, a REF munkatársa. Ez elég alacsony arány, arról nem is beszélve, hogy sokan a munkaadók oldaláról tapasztalható hátrányos megkülönböztetés miatt nem tudnak elhelyezkedni, tehát még egy diploma sem jelent biztos kitörést a romáknak. "Ilyen mélységig nem tudunk most foglalkozni a problémával, de ha már sok gyerek kedvet kap a tanuláshoz, akkor megérte."