A 2,7 jobbról nagyobb, mint balról

Vágólapra másolva!
Ami a jobboldalról elstartoló gazdaságnak és egyre nagyobb növekedési ütemnek látszik, az balról stagnálás és fenntarthatatlan látszatnövekedés. A választásokhoz közeledve egyre fontosabb megmagyarázni a gazdasági tényszámokat. Fordított szereposztásban még egész másként látták a pártok.
Vágólapra másolva!

"A magyar gazdaság köszöni szépen jól van, minden mutatóban jobban teljesít mint korábban" – mondta pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután nyilvánosságra hozta a KSH a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatot.

A negyedik negyedévben 2,7 százalékkal volt magasabb a gazdasági teljesítmény, mint egy évvel korábban. Ez a negyedéves adat hét éve a legmagasabb bővülési ütem. A 2013-as egész éves növekedés 1,2 százalék lett, ami némileg magasabb, mint a várt 1 százalékos szám. A választásokhoz közeledve a politikusoknak egyre fontosabb, hogy a tényszámokat a saját szájuk íze szerint tálalják.

Varga Mihály szerint idén 2 százalékos lehet a növekedés, de hozzátette azt is, hogy ez egy konzervatív becslés, mert a piacon ennél magasabb GDP-bővülést várnak. A kormány egyelőre mégsem változtat az előrejelzésén.

Elstartolástól Patyomkinig

A hírt a kormány mellett Fidesz külön is kommentálta. Hoppál Péter, a párt szóvivője szerint a kiváló gazdasági eredmények mögött a magyar emberek munkája áll. "A magyar gazdaság a 2010-es csődszéli állapotából kiemelkedett, 2013-tól elstartolt, és egy folyamatosan emelkedő pályára állt" - mondta Hoppál Péter, megjegyezve, hogy a tavalyi év végére a piaci várakozásokat is jóval meghaladó eredményeket produkált az ország gazdasága.

Az MSZP nevében Katona Tamás, a pénzügyminisztérium volt államtitkára azt írta közleményében, hogy nincs ok örömre a GDP miatt. Szerinte a valóság az, hogy a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében is csak a 2011-es szinten tudott teljesíteni, és ez is csak a Fidesz-kormánytól független körülmények miatt tudott teljesülni. Katona szerint a jó időjárás, az uniós forrásokból épülő beruházások és a „baloldali kormányok által hazánkba hozott autógyárak” miatt nőtt csak a gazdaság.

Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa pedig „Patyomkin-gazdaságpolitikának” nevezte az eredeményeket. Szerinte a kedvezőnek látszó folyamat nem fenntartható. „A GDP-növekedés önmagában keveset jelent, az emberek saját bőrükön érzik, hogy a valós munkahelyek száma nem nőtt” – írta.

Hat évvel ezelőtt...

2008 második negyedévében hasonlóan alakult a gazdasági pálya, mint most. 2007-ben több negyedévben visszaesett a gazdaság, majd növekedésbe fordult, 2008 második negyedévében pedig a 2013 utolsó negyedévéhez hasonló mértékű, 2,4 százalékos volt a bővülés - igaz a KSH 2,2 százalékos bővülést közölte először, majd a részletes adatok ismertetésekor korrigáltak 2,4 százalékra.

Csakhogy akkor az MSZP kormányzott, a Fidesz pedig ellenzékben volt. Budai Bernadett akkori szocialista kormányszóvivő a GDP-adatot akkor trendfordulónak nevezte, és azt mondta, hogy "az egyensúlyteremtés legnehezebb szakaszán túl vagyunk". A 2013-as Varga Mihályra kísértetiesen hasonlító módon azt mondta Budai Bernadett, hogy a 2,2 százalékos adat az elemzők által várt értéknél is jóval magasabb.

"A kormányszóvivő valószínűleg nem ebben az országban él" - reagált Cser-Palkovics András, a Fidesz akkori helyettes szóvivője. Azt mondta, hogy a trendforduló igaz, de csak annyiban, hogy Magyarország sorsa egyre rosszabbra fordul.

Infláció

A GDP mellett megjelent a januári inflációs adat is, amely szerint januárban éppen akkora volt az árszínvonal, mint egy évvel korábban, vagyis az infláció 0 százalékos volt.

Hoppál Péter erről azt mondta, a nullaszázalékos éves inflációs adat üzenete az, hogy immár megéri dolgozni az embereknek, hiszen a fizetésüket nemcsak a magas adó, hanem a magas infláció sem viszi el, nem teszi értéktelenné, ahogyan az a Gyurcsány-korszakban történt.

Katona Tamás szerint azonban a reálbérek nem érik el a 2011-es szintet sem. Scheiring Gábor pedig azt írta, az infláció mesterséges és fenntarthatatlanul alacsony. Szerinte a nullaszázalékos infláció a hatósági árcsökkentések eredménye (így a rezsicsökkentésé), ami csak arra jó, hogy újabb indokot adjon a jegybanknak, hogy folytassa a „gyenge forint politikáját”.