Kivilágítatlan akadálypályára küldi a Fidesz a kicsiket

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. július 6-án

2010-hez képest teljesen megváltozott a választási rendszer, ráadásul feleannyi képviselő jut csak be a parlamentbe az idén, mint akkor. A kis pártoknak ugrás lesz a sötétbe április hatodika, sok olyan tényező hatását lehetetlen előre látni, ami az új rendszerben már sorsdöntő lehet, saját mérésekre viszont nincs pénzük. Egy biztos: az új számolási szabályok miatt hasonló eredménnyel rosszabbul járnak, mint 2010-ben. 

Négy évvel ezelőtt elég erősnek számított volna Csarnó Ákos egri LMP-s politikus pozíciója, aki most kilencedik a párt országos listáján. Magabiztosan jutott volna a parlamentbe - mint ahogy az akkor kilencedik Ertsey Katalin -, most azonban inkább csak kirakatszerep juthat neki az áprilisi választásokon. A parlamentbe bekerülése még akkor is óriási eredmény lenne, ha az LMP hozná az akkori 7 százalék körüli eredményét.

Mindez jól mutatja, hogy mennyire megváltoztak a választási szabályok 2010-hez képest. 386 képviselő helyett csak 199-ből áll majd a parlament. Közülük 106 jut be egyéni körzetből, arányában több, mint korábban. A maradék 93 helyért megy majd a listás küzdelem. Ráadásul máshogy számolják át listás szavazattá az egyéniben leadott, de ott nem hasznosuló voksokat is, ami szintén a nagyobbaknak kedvezhet.

Mindezek eredményeképp egy öt százalék körüli párt, amely egyéni körzetben sehol nem esélyes győzelemre, 5-6, esetleg 7 helyet szerezhet, magyarázta László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ezzel a képviselői mandátumok körülbelül három százalékát hozhatja el. (Hogy a különböző részvételi adatokkal és szavazati arányokkal hány széket kaphatnak a pártok, azt itt próbálhatja ki.)

A közvélemény-kutatásokban 3 százalék körülire, a Századvég legutóbbi mérésében viszont már az 5 százalékos bejutási küszöbre mért LMP mindenesetre bízik az ennél jobb eredményben, és 8 mandátummal számol, mondta az Origónak Meszerics Tamás közpolitikai ügyvivő. Egyéni választókerületet szinte bizonyosan nem nyernek, mindenki a listáról kerül majd be, tette hozzá. Az LMP listájáról itt írtunk. Mindezt a jelenlegi országos közvélemény-kutatásokra alapozza a párt, saját mérésük nincsen, csak kisebb mintás, egyéni választókerület méretű területekre vonatkozó becsléseik.

Az LMP azt reméli, hogy az átlagos szavazónál fiatalabb, iskolázottabb szimpatizánsaik könnyen megértik a szavazatmegosztás fontosságát, vagyis azt, hogy az egyéniben egy esélyesebb, más párti jelöltre behúzott iksztől függetlenül érdemes lehet listán a kedvenc pártra szavazni, hogy bejuttassák a parlamentbe. "Úgy számolunk, hogy jelentős különbség lesz a listás és az egyéni LMP-s szavazati arányok között a listás javára", mondta Meszerics.

Egy szakterület már kevés

Ettől még persze tény, hogy ha bejutnak is, a 6-8 képviselővel nem feltétlen tudnak majd óriási erőt képviselni. Ezt Meszerics is elismeri. Mint mondta, nehézséget okozhat például, hogy kevés számú képviselőt kell majd sok bizottságba delegálni. Éppen ezért igyekeztek a listára olyan politikusokat tenni, akik nem egyetlen szakterület szakértői, tette hozzá.

Az LMP-nek kulcsfontosságú lehet az is, hogy hány jelentéktelen minipárt próbál meg szavazatokat elszipkázni a választóktól, mondta a választási szakértő. Ennek a jelenségnek egyrészt könnyen kárvallottja lehet a párt, mivel ugyanazokra a kiábrándult szavazókra is hajt, mint a kicsik. Másrészt viszont, ha bejut az LMP, akkor jól jön nekik, hogy apró pártok is szereznek pár százalékot. Ezek a szavazatok ugyanis mind elvesznek, és csak a bejutó pártokra leadott voksok hasznosulnak. Így az LMP szavazatait kevesebb érvényes szavazathoz kell viszonyítani, ami akár egy-két plusz listás mandátumot is eredményezhet, hívta fel a figyelmet László Róbert. Hozzátette, hogy 1990-ben még majdnem 16 százalékot szedtek össze a nem bejutó pártok, az utolsó két választáson 3-4 százalékot.

Meszerics azt mondja, ezzel kapcsolatosan megvárják a kopogtatócédula-gyűjtés helyére lépő új képviselő-jelölési rendszer első hetének eredményeit. Itt az a nagy változás a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak egy pártnak adhatjuk majd az egyetlen kopogtatócédulát, hanem akár 50 párt jelöltjének indulását is támogathatjuk az aláírásunkkal. "Ha az első adatokból az derül ki, hogy sokaknak aláírnak majd az emberek, akkor valóban több apró párt is indul majd, és kalkulálhatunk ilyen hatással is" - mondta Meszerics.

Az LMP egyébként úgy számol, hogy a részvételi arányokra kell majd nekik a legjobban odafigyelniük, azon múlhat a legtöbb. Az viszont már szintén meglepetés lesz, hogy melyik irányba. Még maga a párt is két részre oszlik ebben a kérdésben, van aki szerint a nagy részvétel lesz a jó, mert akkor a kevésbé mozgósítható LMP-sek is mennek szavazni, mások azt mondják, hogy épp a kis érdeklődés jöhet jól egy kis pártnak.

A Jobbik az egyéni jelöltjeiben hisz

Egészen más dolgokat vesz számításba a Jobbik, amikor a mandátumokat számolgatja. A párt legalább tucatnyi körzetet, főként északkelet-magyarországiakat háromesélyesnek vél, mondta az Origónak Dúró Dóra, a párt politikusa. Hogy ebből hányat tudnak valóban megnyerni, azt nem lehet előre látni, de "készülnek egyéni győzelmekkel".

A Jobbiknak sincsenek saját közvélemény-kutatásai, sőt ők elmondásuk szerint még a nagy kutatók eredményeit sem figyelik, mert "2010-ben még egy héttel a választások előtt is öt százalékkal alámértek" a tényleges Jobbik-eredményeknek, mondta Dúró Dóra.

Mit ér egy 2010-es eredmény most?

A Jobbik 2010-ben a 16 százalékos eredményével 47 politikust küldhetett a parlamentbe. Ezzel a képviselők 12 százaléka ült náluk. Most a mandátumkalkulátor szerint hasonló támogatottsággal 17 helyük lenne, ezzel 8 százalékos arányban lenne jobbikos a parlament.

A biztos szavazóknál 11-15 százalékot mérő közvélemény-kutatások helyett a párt így a 2010-es eredményekre és a saját szervezeti erősödésére alapoz, valamit arra, hogy reményeik szerint a földügyek felkarolásával Nyugat-Magyarországon is szereztek támogatókat, "négyéves munkával megismertettük a választókkal, hogy nem csak a cigánybűnözésről szól a Jobbik programja", említi a csak a Jobbik által használt, kriminalisztikában és a jogban egyébként nem létező fogalmat. Így abban bíznak, hogy nem lesz akkora különbség terület szerint az eredményeikben, mint 2010-ben, nem nyílik olyan szélesre a "kelet-nyugat olló", nagyobb lesz az összesített támogatottságuk.

Hogy hány képviselőjük lesz, azt Dúró Dóra nem akarta felbecsülni, mindenesetre a listán 56. helyen lévő 56-os elítélt, Murányi Levente pozíciója saját bevallásuk szerint is csak szimbolikus, ugyanakkor a 19. helyen lévő Egyed Zsoltnál még számolnak azzal, hogy ha egyéniben megnyeri a körzetét, akkor a listán a helyére léphet majd valaki.

A párt a választási rendszer változásában is igyekszik a pozitívumot meglátni: Dúró arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyfordulós rendszerben jobb eredményt érhetnek el, mint a korábbi kétfordulósban, most ugyanis nem érvényesül a 2. forduló "győzteshez húzó" pszichológiája, amikor mindenki szeretne a nyertes mellé szavazni, érvelt.

A kérdésre, hogy hogyan fogadták a baloldali összefogás hírét, amivel például a parlamenti küszöb környékén billegő DK-ra leadott szavazatok sem vesznek kárba, Dúró azt mondta, nem feltétlenül biztos, hogy ez nagyon vonzó a baloldali szavazóknak. "Gyurcsány Ferenc az egyik legkevésbé elfogadott politikus a kutatások szerint, az Együtt-PM és a Liberális párt pedig szervezetileg gyakorlatilag nem létezik, úgyhogy nem tartunk attól, hogy ez gyengítené a Jobbik eredményét" - mondta. A párt úgy számol, náluk nem lesz jellemző a "listás áthúzás", szerintük minden egyéni jelöltjük beágyazott és ismert helyben, mondta Dúró Dóra.