Orbán mondja ki a végső szót a német emlékműről

Vágólapra másolva!
A zsidó kerekasztal résztvevői nem kaptak konkrét válaszokat Lázár Jánostól, bár felmerült Szakály Sándor menesztésének a lehetősége, és az is, hogy nem lesz Sorsok Háza, ha az nem tetszik mindenkinek. A zsidóság most Orbán Viktor reakciójára vár, addig viszont okafogyottá vált a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése.
Vágólapra másolva!

"Érzelmektől nem mentes vita" volt csütörtökön a zsidó közösségi kerekasztal résztvevői és a kormány között - derült ki Lázár János és zsidó vezetők elmondásából. Lázár a két és fél órás megbeszélést követően sajtótájékoztatót tartott, amelyen nem árult el részleteket, csak, hogy mely kérdésekben egyeztettek. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a kormány és a magyarországi zsidóság között jelenleg három kérdésben van vita:

  • Szakály Sándor
  • A Sorsok Háza
  • A német megszállás emlékműve

Lázár szerint az ő mandátuma csupán arra szólt, hogy meghallgassa a kormányt ért kritikákat, majd tolmácsolja azokat Orbán Viktor felé. A miniszterelnök jövő héten fog dönteni, várhatóan úgy, hogy azzal "ne növelje a feszültséget az országban" - mondta Lázár, aki szerint a kormány álláspontja továbbra is az, hogy a holokauszt emlékév során együtt hajtson fejet a kormány és a zsidóság az áldozatok emléke előtt.

Éppen ezért szerinte a Sorsok Házának csak akkor van értelme, ha annak tartalmával maximálisan egyetért a zsidóság, ellenkező esetben inkább nem hozzák létre az intézményt. A német megszállás emlékművéről azt mondta, hogy talán félreérthetőek voltak a szándékaik, hiszen ők nem akarják levenni a felelősséget az aktívan vagy passzívan közreműködő magyarokról a magyarországi zsidóság deportálásával kapcsolatban.

A beszélgetésen résztvevők szerint Lázár azt mondta, hogy a kormány nem ért egyet Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatójának korábbi nyilatkozatával, amely szerint a magyarországi zsidók deportálása 1941-ben inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető. Lázár viszont nem nyilvánított egyértelmű véleményt, úgy fogalmazott, hogy ez egy történészi vita, amit a szakmának kell lejátszania - mondta lapunknak Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke. Lázár azt akarja, hogy minden történelmi tény kerüljön nyilvánosságra, és ha azok nem támasztják alá Szakály nyilatkozatát, akkor annak következményei lesznek az igazgatóra nézve - mondta Kirschner, akinek szavait a beszélgetés egy másik résztvevője is megerősítette.

Az emlékmű kérdésében Lázár nem foglalt állást, hanem a döntést feljebb tolta a miniszterelnökhöz, mondta Kirschner. "Főleg ebben a kérdésben érzelmileg túlfűtött vélemények hangzottak el, mindenki hozott személyes és családi példát". Mint mondta, felmerült egy olyan javaslat is, hogy az emlékmű felállítását tolják el 2015-re, és akkor nem a német megszállásnak, hanem a második világháború lezárásának állítson emléket, de sem erre, sem több más felvetésre nem kaptak választ.

Az egyetlen kérdés, amiben az államtitkár szuverén véleményt megfogalmazott, az a Sorsok Háza volt. A beszélgetés résztvevőiben az a benyomás alakult ki, hogy Lázár ebben el akarja érni, hogy kialakuljon egy olyan felállás, ami a zsidóságnak is maximálisan tetszik. Ezért a zsidó vezetők szerint van esély arra, hogy a Sorsok Házát vezető Schmidt Mária mellett felálljon egy tanácsadó bizottság.

A résztvevők szerint a kormány egyértelműen időhúzásra játszik. "Ez az egész csak arra jó, hogy minél későbbre tolják az esetleges bojkottot" - mondta egyikük, aki szerint a választási év miatt szerencsétlen időpontban van a holokauszt emlékév is. "Nem kell összeveszni a zsidókkal, de a választást is meg kell nyerni" - összegezte egy zsidó vezető az álláspontját a kormány vélt motivációiról. Tény, hogy mivel most nem kaptak válaszokat, és várhatóan Orbán Viktor is csak jövő héten fog megnyilvánulni, a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlésen kevés esély van rá, hogy a tervezett napirendnek megfelelően döntsenek a zsidó közösségek és a kormány viszonyáról. Arról, hogy a Mazsigisz valóra váltja-e az elmúlt hetekben lebegtetett fenyegetését, amely szerint kiszállnak a Holokauszt Emlékév kormányzati programjaiból, ha a három vitás kérdés legalább egyikében nem enged a kormány a zsidóság akaratának.