Orbán gratulált Szeged szocialista polgármesterének

Szeged, 2014. február 6. Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) és Wolfgang Sander, az ELI-DC igazgatója (elöl b) elhelyezik a több mint 60 milliárd forintos költséggel épülő szegedi lézerközpont alapkövét 2014. február 6-án. Mögöttük Botka László polgármester (MSZP), Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, valamint B. Nagy László és Bohács Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselői (b-j).

A miniszterelnök a szegedi lézerközpont ünnepélyes alapkőletételekor dicsérte Botka Lászlót.

A Fidesz és az MSZP közti fagyos viszony ellenére Orbán Viktor ünnepi beszédében gratulált Botka Lászlónak, Szeged szocialista polgármesterének a város által elért eredményekhez. Mint mondta, a kormány átvállalta az önkormányzat mintegy 25 milliárd forintnyi adósságát, hat és fél év alatt pedig 293,4 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett, illetve érkezik a csongrádi megyeszékhelyre.

A kormányfő gesztusa azért is figyelemre méltó, mert a szocialista párt legutóbbi nagygyűlésén – amelyen Mesterházy Attila pártelnök évértékelő beszédet mondott – Botka László sem fukarkodott a Fidesz bírálatával. Mint mondta, a Fidesz nem erős csak erőszakos, ezért nem szabad tőle félni. Ezzel azoknak akar üzenni, akik esetleg félnek a kormánypárttól, és ezért nem merik támogatni a változást.

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) és Wolfgang Sander, az ELI-DC igazgatója (elöl b) elhelyezik a több mint 60 milliárd forintos költséggel épülő szegedi lézerközpont alapkövét. Mögöttük Botka László polgármester (MSZP), Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, valamint B. Nagy László és Bohács Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselői (b-j) Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Botka László az MTI-hez most eljuttatott közleményében ezt írja: „Bár a Fidesz-kormány késlekedése miatt kétéves csúszással, de végre elkezdődött a lézerközpont építése, amely új fejezetet nyithat Szeged életében.” Emlékzetet arra, hogy az Európai Unió lézerközpontra kiírt pályázatát a Bajnai-kormány idején, 2009-ben, neves nyugat-európai nagyvárosokat maga mögött hagyva nyerte meg Szeged. A kormány biztosította az előkészítéshez szükséges forrást, ám ennek folyósítását a 2010-ben hivatalba lépő kabinet leállította. Ezután csaknem két évig kormányzati nyilatkozatok sora vonta kétségbe a fejlesztés szükségességét, az EU viszont ragaszkodott a beruházás megvalósításához, amit végül a kormány is elfogadott - írta az MSZP országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus.

Orbán Viktor beszédében azt javasolta, hogy létre kell hozni a tudományos kutatóközpontok egész hálózatát, és Magyarország nemcsak termelési, hanem majd kutatás-fejlesztési központtá is válhat. A kormányfő emlékeztetett rá, a közelmúltban készült el az akadémia természettudományi kutatóközpontja és a CERN adatközpontja.

„A kutatóközpont szimbolikus helyszínre, egy volt szovjet laktanya helyére épül. Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének intézménye állhat majd" – közölte a kormányfő.

A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-, ötezer embernek is munkát adó szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 85 százaléka uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a központban további speciális paraméterekkel rendelkező kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható.

A 24400 négyzetméter alapterületű kutatóközpont jól megközelíthető helyszínen az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel a városközponttól 5 kilométerre található 16 hektáros területen építik föl. A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor speciális műszaki feltételeknek kellett megfelelni, elsősorban a rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem tekintetében.

A tudományos nagyberuházás célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.