Lépcsőházakba menekülnek a szocialisták a fideszes szigor elől

Az MSZP plakátja a 2010-es országgyűlési választások után

Az eddigi választásokhoz képest kevesebb lesz a politikai reklám a 2014-es kampányban, a kormánytöbbség ugyanis több ponton is jelentősen szűkítette a pártok hirdetési lehetőségeit. A baloldalon már felvetették, hogy hiába lesz pénzük, ha nem lesz felület, ahol elköltsék. A Fidesz azt mondja, nem politikai okok miatt korlátozták a reklámfelületeket.

Ebben a kampányban attól biztosan nem kell tartanunk, hogy körülöttünk mindent elborítanak a plakátok, hogy jelöltek képei lepik el az utcákat, hidakat, parkokat, és hogy a kedvenc tévésorozatunkat sem tudjuk megnézni anélkül, hogy párthirdetésbe botlanánk.

A Fidesz a választási törvény átszabásával, illetve több rendelettel is alaposan megváltoztatta a politikai hirdetési szabályokat. Így egyrészt nem kell attól tartanunk, hogy mindenhonnan politikusok fotói néznek majd le ránk, másrészt minden pártnak megnehezítették, hogy eljuttassa üzeneteit a választókhoz.

"Majd legfeljebb léggömbökről lógatjuk le a plakátokat, bár lehet, hogy akkor azt is betiltaná a Fidesz" – kommentálta egy MSZP-s képviselő a főváros múlt szerdán elfogadott új plakátrendeletét, amely megtiltja, hogy a választási kampányban Budapesten a Duna-hidakra, az aluljárókra, a szobrokra és az emlékművekre, fákra választási plakátokat ragasszanak. A fővárosi rendelet emellett kerületekre lebontva 26 oldalon keresztül sorolja azokat a közterületeket, ahol tilos lesz a plakát elhelyezése.

Nem akarják elcsúfítani

Több megkérdezett ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy ezzel a fideszes képviselők szavazataival elfogadott rendelettel a kormánytöbbség tovább szűkíti a pártok lehetőségeit, hogy szabadon hirdessenek. A mostani szabályt ugyanis megelőzte egy idei rendeletmódosítás, amely kimondja, hogy villanyoszlopokra, telefonpóznákra, az úthoz tartozó műtárgyakra nem helyezhető reklámtábla.

A kampány során így gyakorlatilag csak az óriásposztereken, hirdetőoszlopokon és esetleg a választásokra direkt kikészített hirdetőhelyeken, úgynevezett kalodákon találkozhatunk majd választási plakátokkal. Baloldali politikusok szerint a korlátozás váratlan helyzetbe hozta őket. "Alig lesz felületünk, ahol elköltsük a pénzt" – fogalmazott egy MSZP-s kampányban részt vevő politikus. Igaz, azt egyetlen baloldali forrásunk sem árulta el, hogy eddig hány plakáthelyet sikerült lefoglalni, és ez mennyivel kevesebb, mint 2010-ben vagy 2006-ban volt.

Fideszes képviselők tagadták az Origónak, hogy a korlátozások mögött egységes politikai szándék húzódna. A múlt heti fővárosi rendeletet azzal magyarázták: egyszerűen ronda látványt nyújt, ha a fákat, szobrokat összeragasztják szórólapokkal. Szerintük visszatérő probléma az is, hogy a plakátokat a választások után hosszú ideig nem szedik le azok, aki kiragasztották őket. A kormánypárti képviselők szerint ráadásul az ehhez hasonló vitákat korábban már lefolytatták az ellenzékkel, amikor például az összes közúti reklámot betiltották közlekedésbiztonsági okokból.

Bár a kormánypárti képviselők szerint a különböző korlátozások nem függnek össze, az a Fidesz malmára hajthatja a vizet, hogy a kevesebb reklám nyugodtabb kampányt eredményezhet.

A kiszervezett reklám

A baloldali pártok szerint a rendelkezésre álló felületet az is szűkíti, hogy több kerületben és településen a köztéri hirdetésekről olyan reklámcégekkel kellene egyezkedniük, amelyek a Fidesz egyik befolyásos gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajosnak az érdekeltségébe tartoznak (Euro Publicity, a Publimont és a Mahír Cityposter Kft.).

Ennek előzménye, hogy az elmúlt években több önkormányzat is kiszervezte a közterületi reklámozást egy külsős cégnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az önkormányzat helyett egy kiválasztott cég szedi be az óriásplakátok, a hirdetőoszlopok, a reklámtáblák után járó közterület-használati díjat. Cserébe a cég évente egy előre megszabott fix összeget fizet a településnek. Az önkormányzatok azzal érveltek a kiszervezés mellett, hogy nem akarnak az illegális hirdetőtáblák eltávolításával pepecselni, illetve fix bevételre van szükségük.

Kevesebb lesz a plakát a mostani kampányban Fotó: Hajdú D. András - Origo

Az elmúlt években a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek a fővárosban többek között a II., a III., V., XI., XII., XXII kerülettel szerződtek. De nem csak a fideszes vezetésű kerületek szervezték ki a reklámozást, így tett az MSZP-s vezetésű XIX. kerület is. Kispest még 2008-ban kötött 2013 júniusáig tartó szerződést a Publimont elődjével, a reklámcég 2009-ben került Simicskáék érdekeltségébe.

Az Origo információi szerint a baloldali Összefogás szeretné elkerülni, hogy "egy Simicska-céggel üzleteljen", az Együtt-PM-nél például elvi döntés van arról, hogy semmilyen reklámhelyet nem vásárolnak ezektől a vállalkozásoktól. Így a baloldali pártoknak nincsenek tapasztalataik arról, hogyan kezelné őket egy Simicska érdekeltségébe tartozó cég, és esetleg mennyit kérne az MSZP-től, az Együtt-PM-től vagy a DK-tól egy óriásposzterért. A kormánypárti képviselők erre reagálva azt felelték: ha az ellenzék politikai okokra hivatkozva nem kap felületet valahol, akkor nyíltan álljanak elő a részletekkel.

A közmédia nem ad plusz időt

Több politikus nemcsak a plakátok visszaszorítását tekinti "erős korlátozásnak", hanem azt is, hogy a médiában is visszaszorulnak majd a párthirdetések. Az új választási eljárási törvény ugyanis megszabja, hogy a tévékben és rádiókban nem lehet hirdetést vásárolni, a hirdetési időt minden párt egyenlő arányban kapja, és ingyen.

A közszolgálati médiumok például minden országos listát vagy nemzetiségi listát állító párt hirdetését kötelesek közzétenni, egymást követően, minden listára ugyanannyi időt szánva. A törvény szerint 470 perc reklámidőt kell szánni a pártok és 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire. Több ellenzéki politikustól úgy tudjuk, hogy hétfőn találkoztak az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) illetékeseivel, akik közölték, hogy a reklámokat az MTV-n, a Duna TV-n és a Kossuth Rádióban sugározzák majd egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban. További hirdetéseket senki nem vásárolhat.

A pártok a kereskedelmi tévés és rádiós reklámokkal sem tudják kompenzálni a dolgot, mert tőlük sem vásárolhatnak reklámidőt. Ha egy tévé vagy rádió úgy dönt, hogy hajlandó politikai hirdetést sugározni, azt február 15-ig be kell jelentenie a Nemzeti Választási Bizottságnál, a hirdetésekért nem kérhet pénzt, és minden párt reklámját azonos időben, egymás után kell leadnia. Kérdés, lesz-e olyan médium, amely így ingyen átengedi a műsor-, illetve reklámidejét.

A pártok így csak a nyomatott sajtóban és az internetes oldalakon vásárolhatnak hirdetést, de itt is előre megszabott áron, alkudni tehát nem lehet, és a reklámköltéseket a sajtótermékeknek el kell küldeniük az Állami Számvevőszék részére is. Ugyanez a szigorú átláthatóság az óriásposzterekre, köztéri hirdetésekre nem vonatkozik, az ilyen felülettel rendelkező cégeknek tehát nem kell elszámolniuk, mennyiért adták el a felületeket.

Marad a vadplakát és a lépcsőház

"Korábban sem a harminc másodperces tévészpotokon dőltek el a választások" – mondta a témáról egy fideszes képviselő. Szerinte a politikai hírműsorokat, híreket továbbra sem korlátozza senki. A képviselő szerint, ha nem korlátoztak volna ezeket a költéseket, akkor az ellenzék azt kifogásolta volna, hogy a Fidesznek kormánypártként több a pénze, ezért többet tud költeni.

Az ellenzéki pártok politikusai persze nem este kétségbe a megváltozott szabályok miatt. "Marad a Facebook, a kitelepülés, a fórumozás, a szórólapozás, a vadplakátozás és a bóklászás a lépcsőházban, mindenkihez be fogunk csöngetni" – vázolta egy MSZP-s röviden a kampánystratégiát.

A baloldali pártok információnk szerint döntöttek arról, hogy az MSZP elsősorban a köztéri hirdetésekért, óriásplakátokért, az Együtt-PM a szórólapokért, a DK a telefonos kampányért lesz felelős a következő hetekben. Emellett a három párt aktivistái már szervezik a közös kitelepüléseket a főbb tereken, forgalmasabb csomópontokon és a piacok mellett.