Börtönbe küldik a koporsórabló ügyvédet

Koporsós Flick Koporsós Flick itélethirdetés.
Három magyar lenyulta egy osztrák koporsóját.
Koporsós Flick itélethirdetés. Három magyar lenyulta egy osztrák koporsóját.
Vágólapra másolva!
A néhai osztrák milliárdos, Karl Friedrich Flick holttestének elrablása, majd a család zsarolása miatt több évre börtönbe küldött a bíróság egy ügyvédet, és egy Grizzly névre keresztelt lakatost. A "buta futárt", aki elhitte, hogy csak egy örökösödési vita miatt kell elhozni a koporsót a temetőből, felmentették.
Vágólapra másolva!

Több év után pénteki ítéletében pontot tett a Fővárosi Törvényszék az utóbbi évek egyik legkacifántosabb büntetőügyének végére. Első fokon 2 év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte azt az ügyvédet, akinek megbízásából a vádirat szerint 2008 novemberében egy ausztriai temetőből kiásták és Magyarországra hozták a néhai osztrák milliárdos, Karl Friedrich Flick koporsóját. A másodrendű vádlottat három évre küldte börtönbe a bíróság, a harmadrendű vádlottat, N. Zoltánt viszont felmentette. Az ítélet nem jogerős.

A jogász végzettségű Sz. Barnabás a vádirat szerint 2008-ban megbízta F. Lászlót és N. Zoltánt, valamint négy másik embert, hogy pénzért lopják el és hozzák Magyarországra egy ausztriai temetőből Flick holttestét. F. és N. 2008 novemberében kiásta a koporsót, majd a IX. kerületi, Lónyai utcai egyik borozó elé szállította. A koporsót kezdetben egy budapesti bérház pincéjében, később a belső és külső koporsót külön-külön különböző helyeken rejtegették. A rejtekhelyről az ügyvéd tudott.

A koporsó ellopása után pár hónappal - nem tudni, hogy kicsoda - álnéven angolul faxot küldött Flick özvegyének, ezeket összesen 41 darab postai levél és e-mail követte. Mindegyikben 6 millió eurót kért a holttestért, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg, megrongálja vagy megsemmisíti a koporsót.
A család e-mailben 100 ezer eurót ajánlott fel a levélírónak, ha megkapják azt a fiolát, amelyet a temetéskor a koporsóba tettek. A pénzátadást az ügyvéd szervezte meg, a pénzt F. László vette át. Flick családja ezután további 100 ezer eurót ajánlott azért, ha a külső fakoporsóból egy virágmintás kendőt is megkapnak, az ezért járó pénzt azonban már N. Zoltán vette át. A feladata az volt, hogy adja át a 100 ezer eurót F-nek, ám időközben észrevette, hogy a család által megbízott magánnyomozók a Moszkva téren követik, ezért hazament, és inkább az őt követő nyomozóknak adta át a pénzt. Ez után a magánnyomozók megkeresték az ügyvédet, aki megmutatta, hogy hol a két koporsó, és feljelentést tettek.

A harmadrendű vádlottat, N. Zoltánt felmentette a bíróság. Fotó: Bácsi Róbert László - Origo

Flick holttestét 2009 végén találták meg magyar magánnyomozók Budapesten, majd visszavitték Ausztriába, és a család újra eltemette. Az ügyészség bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettével vádolta a vádlottakat mint társtetteseket.

A pénteki tárgyalás nagy részét a több órás ügyészi perbeszéd és a védői beszédek tették ki. Az ügyész vádbeszédét annak alátámasztására építette fel, hogy a harmadrendű vádlott első vallomásában mondott igazat, a később – közjegyző előtt tett nyilatkozata, ami szerint Sz. Barnabás ügyvédnek semmi köze az egész zsarolási ügyhöz – nem valós.

Szerinte N. Zoltán az elejétől kezdve az eredeti vallomásához tartotta magát, és az ügyvéddel történt szembesítéskor sem került ellentmondásba. Az ügyész szerint Sz. Barnabás őrizetbe vételekor rendkívül részletes vallomást tett, olyan momentumokat említett meg, amiről a másik két gyanúsított egy szót sem ejtett. A vádhatóság szerint ez is azt támasztja alá, hogy Sz.Barnabásnak jóval mélyebb szerepe volt a koporsó elrablásában, majd utána az osztrák család zsarolásában, mint amit állít, hogy csak segíteni akart a holttest visszajuttatásában.

Ügyvédi pályafutása legkülönlegesebb ügyének nevezte Sz. Barnabás védője az eljárást. Részletes védőbeszédében kitért rá, hogy szerinte milyen hiányosságai voltak a nyomozásnak, a vád pedig gyakorlatilag teljesen egy beteg ember, - N. Zoltán - vallomására épül. A bíróságnak mérlegelnie kéne, hogy a védencét egy átdolgozott nap után, hajnali egy órakor kezdték kihallgatni. Szerinte az osztrák milliomosnak a múltja miatt elég sok haragosa lehetett a világon, akiknek lett volna motivációjuk elrabolni a holttestét, és a háttérben mindeközben zajlott egy örökösödési vita is.

A másik két vádlott ügyvédje is védence felmentését kérte. N. Zoltán védője szerint N. „nem százas”, „ő volt a buta futár, és ez így volt jó mindenkinek”. Szerinte védencét kihasználták, és belerángatták ebbe az egészbe. N.-nek mindössze 83-as az IQ-ja, enyhítő körülményként pedig azt hozta fel, hogy védence vallomása nélkül az egész bűntényre nem derült volna fény, talán még a mai napig sem lenne meg Flick holtteste.

Az utolsó szó jogán mind a három vádlott a felmentését kérte. N. Zoltán többek között azzal érvelt, hogy ő semmit nem tudott a zsarolásról, csak elhozta a koporsót, mert azt kérték tőle.

Az ítélet indoklása szerint a zsarolás és az emberrablás ma már egyre gyakrabban előforduló bűncselekmény, az azonban nem sűrűn történik meg, hogy egy két éve elhunyt holttestet raboljanak el. Mikó Gergely bíró ezután levezette, hogy a törvényszék szerint hogyan történtek az események, ez szinte pontosan megegyezett a vádiratban foglaltakkal.

A két elítélt legkorábban a büntetési tétel háromnegyedének letelte után kerülhet feltételesen szabadlábra. Az előzetesben töltött időt beszámítják a büntetésükbe. Ezen kívül ki kell fizetniük 27 millió forintos kártérítést az osztrák családnak, valamint fejenként 670 ezer bűnügyi költséget is kiszabtak rájuk.

Az ügyet még 2012-ben kezdték el tárgyalni, de felmerült, hogy a vádlottak bűnszövetségben elkövetett, emberi test tiltott felhasználásának bűntettét is elkövethették, a per átkerült a Fővárosi Törvényszékhez. Pénteki ítéletében a törvényszék ez utóbbi tényállást nem tartotta megalapozottnak.

Hitler fegyvegyárosa

Az iparmágnás Flick családi vállalatbirodalmának alapjait apja, Friedrich Flick, Adolf Hitler egykori fegyvergyárosa rakta le. Az idősebb Flicket bűnösnek találták, és hét év börtönre ítélték a második világháborús német bűnösök ügyében ítélkező nürnbergi perekben, mivel gyáraiban a munkaerő felét ingyen dolgozó foglyok tették ki.

Halála után Friedrich Karl Flick vette át a düsseldorfi konszern irányítását, amelyet hatalmassá fejlesztett. A hozzá tartozó cégek a páncélozott járművektől, a papírtörölközőn keresztül a fürdőkádig számtalan árucikket gyártottak. A nagyiparos azonban egész életében elutasította, hogy kárpótlást fizessen az apja által megkárosított embereknek. Flick az 1990-es években települt át Ausztriába, elsősorban adózási szempontok miatt.