Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Arányaiban csaknem ugyanannyi baleset jut a félsorompós átjárókra, mint a fénysorompóval ellátott átjárókra, ezért nem lehet kijelenteni, hogy a félsorompóval felszerelés, átalakítás után megszűnnek a balesetek - közölte megkeresésünkre a MÁV zrt. kommunikációs igazgatósága.
A félsorompót is gyakran megkerülik, a lecsukódó rúd alá tolakodva gyakran le is törik az autósok. A vasúti átjárók védelme nem pótolhatja az emberi figyelmet, a közlekedési szabályok alapos ismeretét, és azok betartását.
Ahogy megírtuk, a Dombóvárról a Déli pályaudvarra közlekedő személyvonat összeütközött az Alba Volán autóbuszával Nagylók állomásnál, a vasúti átjáróban. A buszsofőr az ütközéskor kirepült a szélvédőn, a helyszínen meghalt. A buszon a vezetőn kívül senki sem utazot. A vonaton körülbelül hetvenen voltak, senki sem sérült meg.
A MÁV információi szerint a fénysorompó működött, a közúti forgalmat tiltotta, de a hatósági vizsgálat feladata a nagylóki baleset okának pontos megállapítása. Annak nincs jelentősége a MÁV szerint, hogy belátható volt-e vasúti átjáró, hiszen a fénysorompó tiltó jelzésekor nem hajthat be a közúti közlekedők.
A fénysorompó a vasúti jelzővel összefüggésben működik, tehát ha nem üzemelt volna, akkor a vonatok legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedtek volna.
A nagylóki vasúti átjáró egy bekötő úton helyezkedik el, a hasonló adottságú kereszteződéseket egyvágányú pályán általában fénysorompó védi. A MÁV 2007-ig visszamenőleg átnézte az nagylóki átjáró történetét, itt azóta nem történt baleset.
A 8-10 évenként bekövetkezett nagyobb súlyú, a nagylókihoz hasonló balesetek után a MÁV - egyéb hatóságokkal együttműködve - felméri, majd igyekszik biztonságosabbá alakítani a kockázatos vasúti átjárókat.
A MÁV területén 238 teljes (mechanikus) csapórudas sorompó, 902 félcsapórúddal kiegészített fénysorompó és 1350 fénysorompó üzemel.
Az átjárók biztonságát és megfelelőségét a megyei kormányhivatalok és a MÁV rendszeresen felülvizsgálják. A nagylóki útátjáró nem számít kiemelten kockázatosnak.
A MÁV adatai szerint az elmúlt 5 évben a balesetek 99 százalékát a gépjárművezetők okozták és nem az infrastruktúra hiányosságai.
Az elmúlt évek fejlesztései, ellenőrzései, a technológiai utasítások szigorú betartása, a fegyelem növelése mind azt bizonyítja, hogy egyre kevesebb tragédiával végződő baleset fordul elő. Ha a közúton közlekedők betartják a vasúti útátjárók vonatkozó KRESZ előírásokat, akkor baleset nem következhet be.
Már több éve „Érj haza biztonságban!" szlogennel a MÁV Zrt. a rendőrséggel közösen baleset-megelőzési kampánynapokat tart évente több alkalommal is, az autósok, gyalogosok, kerékpárosok figyelmét hívják fel az áthaladás szabályaira.
A törvényi szigorításoknak és a kampánynak is köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent az útátjárós balesetek száma.
A kampányon kívül a vasúttársaság korszerű jelzőberendezések kiépítésével támogatja a biztonságos közlekedést a vasút-közút találkozásoknál. Az Új Széchenyi Tervből közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, a MÁV-nak előirányzott uniós forrású 12,5 milliárd forintból csaknem 900 milliót fordít a sorompóprogram első ütemére. A keretből augusztus közepéig több mint 40 átjárót szerelt fel félsorompóval és LED optikával.
A 2012-2015 között zajló programban összesen 180 vasúti átjáróban hajtanak végre biztonságot javító beavatkozásokat: fél- és fénysorompók szerelnek fel, korszerűsítik a vonatérzékelési rendszereket, kamerákat helyeznek el az átjárókban elkövetett szabálysértések figyelésére, diagnosztikai és monitoring berendezések, valamint videós pályafelügyeleti rendszert építenek ki.
A sorompóprogram idén ősztől folytatódik további 126 helyszínen. Ennek kivitelezésére majdnem kétmilliárd forint áll rendelkezésre a KözOP programból.
Nem csak az átjárók, hanem a vasúti pályák közlekedésbiztonságának javítására is törekszik a vasúttársaság. Hamarosan kezdődhet a járműdiagnosztikai és monitoring berendezések telepítése is.
Ennek folyamán például ún. hőnfutás jelző berendezéseket, kerékterhelés-mérőket, felsővezetéki áramszedők állapotának ellenőrzése szolgáló érzékelőket és túlméretes rakományokat jelző berendezéseket építenek ki.
A több mint négymilliárd forintos beruházásnak köszönhetően nagyobb valószínűséggel megelőzhetők lesznek az akár komoly jármű- és pályakárokat okozó meghibásodások, balesetek.
Ezen kívül egy videós, lézer-optikai pályafelügyeleti rendszer és az ehhez szükséges mérőkocsi kialakításának közbeszerzése is zajlik.
A vonat az erősebb
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás és a vezetés közbeni telefonálás okozza. Gyakori, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül, mielőtt behajtanának az átjáróba, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok, akik anélkül haladnak át a kereszteződéseken, hogy körülnéznének.
Érdemes tudni, hogy a vonatok általános fékútja sokkal nagyobb, mint egy gépjárműé. A két fém - a kerekek és a sínek - súrlódási együtthatója lényegesen kisebb, mint a közúton a gumi és az útburkolat súrlódási tényezője. A vasúti szerelvények tömege ráadásul sokkal nagyobb (egy személyszállító vonat szerelvénye 200-400 tonna, tehervonaté lehet akár 2500 tonna is), ebből adódóan a vonat fékútja többszöröse egy személygépkocsiénak. A vonatok általános (garantált) fékútja vészfékezéssel 1000 méter is lehet, egy 120 km/h sebességgel közlekedő vonat megálláshoz szerencsés körülmények között 500-600 méter sükséges.
A KRESZ ide vonatkozó szabályai szerint az útátjárón történő biztonságos áthaladásért kizárólag a közúti jármű vezetője a felelős. Ha a közúton közlekedők betartják a vasúti útátjárókra vonatkozó KRESZ előírásokat, akkor baleset nem következhet be ilyen esetekben sem.
