Átmegyünk akkor is, ha belehalunk

Gárdony, 2014. július 18. Vonat halad el az agárdi vasúti átjáró lezárt sorompója mellett 2014. július 18-án, ahol a MÁV Zrt. és rendőrség közös baleset-megelőzési kampánynapot tartott. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem jelent komoly visszatartó erőt a fénysorompó – ez derül ki a MÁV statisztikáiból: hét év alatt 791 balesetet regisztráltak a vasúti átkelőkben, és több mint a felük működő jelzőlámpa mellett történt. A hagyományos csapórudas sorompók lassúak, de megállítják a szabálytalankodó autósokat – viszont évtizedek óta nem gyártanak már ilyet. Lehet, hogy kellene.

Havonta jön hír egy újabb, vasúti átkelőben történt gázolásról, a balesetek közel negyede pedig tragédiával, egy vagy több személy halálával végződik. Június végén a Sopron melletti Kópházán történt halálos kimenetelű ütközés: egy személyautó a működő fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott fel a sínekre, vesztére. A Sopron felé tartó intercity 300 méteren tolta maga előtt az autót, majd egy kertbe lökte. A sofőrt már nem lehetett megmenteni, holttestét tűzoltók vágták ki a roncsból.

Rendszeresek a balesetek

Szinte minden évben van itt kisebb-nagyobb baleset – mondja Grubics Ferenc kópházai polgármester az ütközés helyszínéről: tavaly egy osztrák házaspár autóját gázolta el a vonat a Béke utcai átkelőben. Az utóbbi öt évben összesen három halálos kimenetelű, két sérüléssel járó baleset, és néhány koccanás történt – a helyi jelzőlámpa működik, csak éppen nem figyelnek rá. A polgármester már egyeztetett a GYSEV Zrt.-vel, hogy egészítsék ki félsorompókkal a meglévő berendezést. Úgy tudja, egy év múlva már biztonságosabb lehet az átkelő.

Mint Grubics Ferenc felidézte, 25 évvel ezelőtt még csapórudas, teljes fémsorompó állt az átkelőben – sokáig nem is történt ott baleset. A berendezést a vasúti megállóhely személyzete irányította, amikor azonban elvitték onnan a vasutasokat, leszerelték a sorompót, és jelzőlámpa került a helyére.

Gyorsabb a vonatnál?

A kópházai baleset arra is rámutat, hogy egy lámpa önmagában kevés a tragédia megakadályozásához: a sofőrök és járókelők egy része gyorsabbnak hiszi magát a vonatnál, esetleg telefonál, zenét hallgat útközben, és észre sem veszi a piros jelzést – a nemtörődömség okozza az átkelőben történő balesetek 99 százalékát. Ez pedig felveti a kérdést: valóban az emberek egyéni belátására kell bízni a biztonságos közlekedést? Elég felnőtt ahhoz a magyar társadalom, hogy magától is betartsa a szabályokat, vagy jól jönne a masszív korlát, legalább a vonatsínek előtt?

Vasúti átjáróban ütközött egy személygépkocsi és egy motorvonat Kecskemét közelében 2014. június 12-én. Nem éri meg versenyezni. Forrás: MTI/Donka Ferenc

Piros, de nem veszik komolyan

Kíváncsiak voltunk, hogy a fénysorompó hogyan teljesít a baleseti statisztikák szerint, mennyire hatékony más berendezésekhez – így a lámpás félsorompókhoz vagy a régi típusú, csapórudas sorompókhoz – képest. Megkérdeztük a MÁV sajtóosztályát. Válaszként hét év részletes adatait kaptuk meg.

A levél megerősítette, ami úgyis sejthető volt – a fényjelzést nem veszik eléggé komolyan: 2005–2012 között a fénysorompós átjárókban 426, a félsorompóval biztosított helyszíneken 167, a teljes csapórudas sorompók mellett 7, a nem biztosított átjárókban pedig 198 baleset történt.

Nem véletlenül piros. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Vagyis, a lámpás átkelőkhöz képest még ott is feleannyi baleset történik, ahol semmi nem figyelmeztet a közeledő vonatra. Ez persze magyarázható azzal, hogy félreeső, kevésbé forgalmas átkelőkről van szó, de szempont lehet az is, hogy a sofőrök figyelmesebbek, ha teljesen magukra kell hagyatkozniuk.

Ezen nem mennek át

Az összesítés nyertese – hét év alatt hét balesettel – egyértelműen a régi, de hatékony csapórudas sorompó. A súlyos fémszerkezet a teherautóknak is megálljt parancsol, nem úgy, mint félkarú társa, amiből évente ezer darabot törnek le a figyelmetlen vagy a szabályokkal nem törődő autósok, konvojban haladó kamionok.

Teljes fémsorompóból mára csak 250 maradt országszerte. A MÁV leveléből kiderült, évtizedek óta nem telepítenek ilyen típust, mivel emberi irányítása miatt lassúbb, mint a modern automata berendezések, és tovább feltartja a forgalmat. (Automata irányításnál félsorompót alkalmaznak, mert így egy esetleges műszaki hiba nem zárja el teljesen az átjárót.)

Helyettük inkább lámpás félsorompókat (900 darab) és fénysorompókat (1350 darab) helyeznek ki – ezek viszont meglehetősen drágák: egy lámpa telepítése 60-70 millió forintba kerül, és további 15-16 milliós plusz, ha félsorompóval is kiegészítik. Ehhez jön még a karbantartás és hibaelhárítás költsége, ami évente 500 ezer és 2 millió forint között váltakozhat a problémák nagyságától függően.

Munkát is adna

Mint a statisztika mutatja, biztonságosabb lenne újra elkezdeni a csapórudas sorompók használatát. A MÁV pontos adatokat nem tudott közölni a berendezés áráról, hiszen rég leálltak a típus gyártásával. Szerintük egy új teljes sorompó 20 millióba kerülhet, de működtetéséhez 3-4 sorompóőr munkájára van szükség, akiknek külön őrházat kell építeni.

Az építkezés költsége (saját becslés alapján) maximum 10 millióval emelheti a tétet – a MÁV pedig úgy számol, hogy az őrök fizetése, a ház és a sorompó fenntartása valamivel több mint 10 millió forintos többletet jelent évente.

Bár biztos adatok nincsenek, a fentiek alapján egy darab teljes fémsorompó telepítése és működtetése hozzávetőleg két-három év alatt kerülne annyiba, mint amennyit egyetlen automata fénysorompóra szánnak. A baleseteket ez alatt a minimumra csökkentené a masszív fémkorlát, ami átkelőnként egyúttal három-négy új munkahelyet teremtene.

Van miből fejleszteni

Pénz lenne a fejlesztésre, hiszen a MÁV jelenleg is rengeteget költ már meglévő biztonsági berendezések korszerűsítésére: 2012–2015 között (egy EU-s támogatású projekt keretében) 5 milliárd forintból modernizálnak közel 300 vasúti átkelőhelyet – új félsorompókat helyeznek ki, javítják a lámpák láthatóságát, és kamerarendszert építenek, hogy figyeljék a szabálysértéseket, sorompótöréseket. Csapórudas sorompók felállítása viszont nem szerepel a társaság tervei között.

Tehervonat és személyautó ütközése. Életekbe kerülhet a figyelmetlenség. Forrás: MTI/Noszlopy N. Miklós

Hiába volt lámpa

Hibás vagy csak figyelmen kívül hagyott fénysorompók mellett történtek az eddigi legsúlyosabb vasúti átkelős balesetek is Magyarországon.

2003 májusában Siófokon egy német turistabusz hajtott át a vasúti átkelőn – a fénysorompó pirosan villogott, a sofőr azonban nem törődött vele. A 100 kilométer/órás sebességgel közelítő személyvonat vezetője 300 méterrel az átkelő előtt már hiába próbálkozott gyorsfékezéssel: a vonat szabályosan kettéhasította a buszt, egy darabját még 300 méteren tolta maga előtt – eközben két vagon is kisiklott. A katasztrófa során a turistajárat 38 utasából 33-an meghaltak, mindnyájan német állampolgárok.

Keresztek emlékeztetnek a 11 évvel ezelőtti tragédiára Siófokon a Tisztviselőtelepnél. Fotó: Tevan Imre - Origo

Szintén emlékezetes az 1993-as pörbölyi tragédia – ekkor egy Bátaszékre tartó iskolabuszt ütött el a vonat: a katasztrófában 11 gyerek és a busz vezetője is életét vesztette.

A baleset idején már két hete nem működött a kérdéses vasúti átkelő fénysorompója, mert kilopták belőle az akkumulátort –a „meghibásodásról" a MÁV is tudott, írásban figyelmeztették a vonalon közlekedő mozdonyvezetőket, hogy az átjárón csak 15 kilométer/órás sebességgel kelhetnek át.

Az iskolabuszt elgázoló vezető tisztában volt a figyelmeztetéssel, mégis 78 kilométer/órával haladt az átkelő felé, és a sínek felé kanyarodó busz láttán sem lassított – csak kürtölt néhányat figyelmeztetésként, majd a vonat változatlan sebességgel ütközött a busszal.

Drága a fénysorompó, olykor mégis szerelnek újat a még működő régi mellé Fotó: Tevan Imre - Origo