Csúszásban levő tanárok gyötrik felmérőkkel a gyerekeket

Sok a dolgozat az iskolákban, nagy nyomás nehezedik a gyerekekre
A pupil concentrates in a classroom at the Europeen school of Strasbourg, eastern France, on September 4, 2012, after the start of the new school year. AFP PHOTO/FREDERICK FLORIN
Vágólapra másolva!
Egy másodikos gyerek remegve indul el az iskolába, egy másik a szombati foci helyett inkább hazamenne, és leülne az ágya szélére. A tanítás utolsó heteiben, amikor a témazárók egymást érik, sok kisiskolás produkálja ezeket a tüneteket. Miért kell ennyi dolgozatot írni év végén, mit tehetnének a pedagógusok, és számít-e valamit a beígért ajándék mobil?
Vágólapra másolva!

"Anyu, én ma felmondok" – mondta hétfő reggel az iskolába menet a nyolcéves Jánoska. Két hete minden napra jut legalább egy dolgozat, édesanyja szerint már a végkimerülés határán van a gyerek. "Kétórás nyelvtandolgozat, egyórás tollbamondás, majd másnap kétórás olvasás - ez volt a múlt hét. De ez a hét sem lesz jobb: környezet- és mateknagydolgozat, pluszban még egy röpdolgozat is matekból" – sorolja a másodikos gyerek anyukája az elmúlt két hét iskolai számonkéréseit.

A gyereken szerinte látszik, hogy iszonyatosan fáradt: az otthoni tanulás alatt egyre gyakrabban nem tudja olyan kérdésekre a választ, amikkel korábban nem volt problémája. A hétvégén pedig egy sportnapról is haza akart menni a kisfiú, mert a futkosás helyett inkább "szeretett volna leülni az ágya szélére".

Nemcsak Jánoska édesanyja tapasztalja, hogy a nyári iskolaszünethez közeledve sűrűsödnek a gyerekek feladatai, de valaki szerint ez teljesen elfogadható így. "Nagyjából kétnaponta íratnak velük valamilyen dolgozatot, viszont év közben elég nyugis volt a tempó, ezért annyira nem zavar, hogy most kicsit több van" – mondta két másodikos kislány édesapja.

Viktort viszont zavarja, neki két ötödikes és egy másodikos lánya van, egyikük pedig egyik este már elsírta magát, hogy nem bírja tovább. "Minden napra jut valami, négyig a napköziben ülnek és nem érnek a házi feladatuk végére, tehát otthon még folytatniuk kell, plusz tanulni a másnapi dolgozatra" – mesélte az apa, aki szerint az is hozzájárul a fáradtságukhoz, hogy edzésre is járnak, és az iskola is két tannyelvű.

"Mit tudok nekik mondani? Fel a fejjel, már csak két hét van hátra, utána pihenhetnek. A nagyobbnak az ötösért még beígértem egy mobilt is, de azt egyébként is kapott volna, mert az osztályában már mindenkinek van, elég kényelmetlen, hogy csak nekik nincs".

Egy gyógypedagógus szerint elfogadhatatlan, hogy a gyerekekkel több órán át dolgozatokat írattatnak. A gyerekek figyelmének fejlődése ugyanis 5-7 éves korban nagyjából 15 perc, míg a 7 és 10 év közötti gyerekeknél is mindössze 20 perc. "Ezek az adatok a folyamatos, aktív figyelemre vonatkoznak. Tehát a két óra az brutális túlzás a figyelem fenntartására" - mondta.

Szerinte a felmérőknél, dolgozatoknál is szükséges lenne figyelembe venni, hogy inkább legyen progresszív, vagyis egyre nehezedő feladatok jöjjenek, hogy a gyermek a felmérő elején ne veszítse el motivációját és az összes energiáját, és tudja folytatni a feladatokat.

Remegve megy iskolába

A napi több témazáró, dolgozat és felelés természetesen sok stresszt okoz a gyerekeknek. Hogy konkrétabban ez mit jelent, az nagyon sok mindentől függ - mondta Féderer Sára iskolapszichológus.

  • életkortól (más egy elsősnek megírni két témazárót egy nap, mint egy tizenegyedikesnek),
  • iskolatípustól (mekkora a teljesítménynyomás, milyen az iskola és az adott pedagógusok hozzáállása a jegyekhez, teljesítményhez)
  • a gyerek tanulmányi eredményétől (egy jó tanulónak valószínűleg könnyebb akadály ez, mint egy olyannak, akinek amúgy is gondjai vannak a teljesítménnyel, és még az órán részt venni is stresszes)
  • a szülő hozzáállásától (amikor a szülő otthon emiatt nagyon felháborodik, a gyereknek nehéz ezzel kibékülnie, még ha amúgy neki nem is akkora gond ez)

Szerinte önmagában az iskolától eléggé fáradtak a gyerekek, mert sok órájuk van, és sokszor a tanulóidő, játékidő is szabályozott, a kötelező délutáni bent tartózkodás miatt folyamatosan kontrollált, mikor mit kell csinálni, kevés idő van játékra, feltöltődésre. "Önmagában a reggeli kelés, iskolába menés, 6-9 óra fókuszált figyelem, majd a délutáni tanulás, leckeírás és különórák meg edzések annyit kivesznek a gyerekekből, hogy még erre néhány témazáró tényleg sok" - érvelt Féderer Sára.

Azt támogatná, hogy a szülők szóljanak a pedagógusoknak, ha úgy gondolják, hogy túl nagy a terhelés. Viszont jó valamilyen módon a realitás talaján maradni, hiszen az év vége mindenképpen szól témazárókról, jegyszerzésről, utolsó felelésekről, a jegyek lezárása előtt ez óhatatlan. De nem mindegy, hogy mekkora gyerekeket hány darab és milyen jellegű témazáróval és milyen körítéssel terhelnek. "Amikor a másodikos gyerek remegve megy az iskolába, mert aznap három témazárót ír, és úgy képeződik le benne, hogy most ezen az élete fog múlni, az baj" – tette hozzá.

Kicsit több játék engedélyezett

"Ez egy nagyon régi meccs, amióta az eszemet tudom, az év végén mindig több volt a feladat az iskolákban" – mondta Vajda Zsuzsa gyermekpszichológus, aki a "szörnyűséges versenyszellemet" okolja az év végi hajtásért, aminek egy részéről szerinte pont maguk a szülők tehetnek.

"Szinte verekedés tör ki a népszerű, kemény iskolákba való bejutásért, utána meg jön a panaszkodás, hogy miket követelnek a gyerektől" - mondta. Tudja, hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének, ezért íratja két tannyelvű iskolába és különórákra, de azt nem kalkulálják bele, hogy egy-egy húzósabb időszakban, mint például az év vége, ez pluszterheket rak majd a gyerekre.

Csúszás miatt hajrá

Azt a szülők, a szakemberek és maguk a tanárok is elismerték, hogy a pedagógusok nem tehetik meg, hogy nem íratnak témazárókat a tanév végén. Sokszor az év végi nagy hajrában kell sok tananyagot leadni, és a csúszás miatt tényleg minden az utolsó percre marad. Bár a pedagógusok feladata év elején kidolgozni egy tanítási tervet, az azonban csak irányadó, a lefolyását nem tudják előre megmondani.

Sok tanár ott csúszik el, hogy nem számol azzal, hogy lehetnek esetleges órakimaradások, vagy hogy nem tud úgy haladni az adott gyerekcsoporttal, ahogy tervezte. Vannak, akik az év vége előtt pár héttel jönnek rá, hogy vannak olyan tantárgyak, amelyekből csak három jegyük van a gyerekeknek, és akkor indul a nagy hajrá, hogy normálisan le tudják osztályozni.

Vajda Zsuzsa szerint a legideálisabb az lenne, ha év közben próbálnák meg úgy elosztani a számonkéréseket, hogy ne maradjon év végére ennyi minden. A tanárok között pedig már egy minimális egyeztetés is nagy segítség lenne: ha egyeztetnék, hogy ki melyik nap írat, akkor könnyen el lehetne kerülni, hogy egy napra akár több dolgozat is jusson.

Ezt erősíti meg egy vidéki iskola harmadikos tanítónője, aki szerint áprilisban vannak utojára "beszámítható állapotban" a gyerekek, éppen ezért ő azt tervezi, hogy a következő tanévben ekkor íratja meg az év végi záródolgozatot, utána már csak azoknak kell írniuk, akik javítani szeretnének. "Ilyenkor év végén már be sem írom a rossz jegyeket a naplóba, semmi értelme. A szülőknek írok pár sort az üzenő füzetbe, hogy tudjanak róla, hogyan sikerült a dolgozat, de a naplóba nem kerül be az eredmény" - mondta.

Nincsenek előírások a darabszámra

Pontos számok nincsenek arra vonatkozólag, hogy hány dolgozatot kell íratnia a pedagógusnak egy adott tantárgyból egy félév alatt. A kerettantervek csak azt rögzítik, hogy a tananyagot a gyerekeken folyamatosan számon kell kérni, a témaköröket pedig témazáróval lezárni. Az iskola pedagógiai programja és annak részeként a helyi tanterv szabályozza, hogy a tanuló tanulmányainak értékelése-minősítése milyen módon és milyen gyakorisággal történjen egy adott iskolában - írta válaszában a köznevelésért felelős államtitkárság. Az, hogy hány jegye van egy diáknak az adott tantárgyból, függ az iskola helyi tantervétől és az adott pedagógus és az intézményvezető értékelés iránti elkötelezettségétől. Az államtitkárság szerint egy heti két tanórás tantárgy esetében leggyakrabban tanulónként és félévente 4 - 5 osztályzat lehet, egy heti egyórás tárgy, például ének esetében ennél kevesebb, félévente kettő osztályzat.