A kölcsönös bizalom hiányzik leginkább az EU-ból

Jürgen Habermas német filozófus előadása az ELTE ÁJK hatos előadójában.

Európai kérdésekben érzékenyebb nemzeti médiákat, kölcsönös bizalmat, az európai bankszektor átszervezését tartaná kívánatosnak az egyik legelismertebb kortárs filozófus, akivel még Barroso is foglalkozik. Jürgen Habermas budapesti előadásán a csilláron is lógtak.

Melyik az az esemény, amit a Facebookon szerveznek, 1500-an igazolnak vissza, és az ELTE jogi karának legnagyobb előadójában rendeznek? Nem egyetemfoglalás, és még csak nem is gólyabál, hanem egy idős filozófus előadása, amely az Európai Unióról szól.

Jürgen Habermas volt az Egyetem téri épület vendége, és már a kezdés előtt egy órával is hosszú sor kígyózott a teremhez vezető lépcsőn.

– Szia, merre van a VII-es előadó? – kérdeztem egy egyetemista lányt.
– Nem tudom, hogy megmondjam-e, mert akkor még többen lesznek – jött a válasz.

A kezdés előtt egy órával már vagy százan vártak az előadó előtt Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ha ez még nem lenne elég az előadás körüli felfokozott érdeklődés érzékeltetésére, akkor tegyük hozzá, hogy az egészet élőben streamelték az interneten (a videó később teljes hosszában elérhető lesz), Habermas pedig pénteken még egyszer elmondja mai beszédét a Millenárison.

Jürgen Habermas 84 éves, a kritikai társadalomtudományok alapjait lefektető frankfurti iskola egyik utolsó tagja, aki az 1968-as diákmozgalmak idején vált a fiatalok egyik idoljává. Tudományos munkássága ma már nem olyan jelentős, mint volt néhány évtizeddel ezelőtt, közéleti szerepe viszont még ma is figyelemre méltó. Néhány hónappal ezelőtt egy európai integrációs kérdéseket feszegető előadására José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője is nyilvánosan reagált, sőt az európai uniós megújulást célzó projektjébe a filozófus gondolatait is beépítette.

Négyszázan fértek be a terembe az előadásra, akik kint maradtak, egy másik előadóban videón nézhették a beszédet Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A VII-es előadót 99 százalékban fiatalok töltötték meg, a VIP-padok névre szóló ülőhelyein pedig olyan közéleti szereplők ültek, mint Heller Ágnes filozófus, Andor László, az Európai Unió munkaügyi és szociális biztosa, valamint Schiffer András, az LMP társelnöke.

Távolabb került Németország és Magyarország

Habermas "Európai polgárok és európai népek" címmel tartott előadást, azonban előtte kitért a magyar politikai helyzetre is. Megjegyezte, hogy 1989 óta harmadszor jár Magyarországon, és úgy látja, hogy Németország és Magyarország az elmúlt években távolabb került egymástól. Felidézte, hogy a rendszerváltás után a mesés Nyugat képéből szinte csak a reklámok jöttek át ebbe a térségbe, miközben új szociális egyenlőtlenségek keletkeztek. Ez azért is volt, mert az "európai országok nem voltak szolidárisak egymással", mondta.

Szerinte Európa többi részén riadalmat keltett, hogy egy "átlagos, demokratikus választást fülkeforradalomnak neveznek", valamint hogy a kormányváltást rezsimváltássá mélyítették. Egyik-másik gondolkodót idézve figyelmeztetett, hogy a demokratikus folyamatok a viszonylag új EU-s tagállamokban vissza is fordulhatnak. "Ott van például Románia, majdnem puccsot hajtottak végre, valamint ott van Magyarország, ahol a nemzeti populista miniszterelnök 2010 óta egyre inkább kiüresíti a jogállamot, és arra törekszik, hogy irányított demokráciát hozzon létre" – mondta.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ezután hozzátette, hogy nincs meg ahhoz a kompetenciája, hogy kívülről értékelje a magyar helyzetet, "csak elgondolkodtam vegyes érzelmeimen", jegyezte meg, majd egy személyes jellegű kitérőt is tartott. "Hogyan történhet meg, hogy egy jelentős filozófusnőt nehéz politikai életsors után életének kilencedik évtizedében meghurcolnak a nyilvánosság és az igazságszolgáltatás előtt? Ezt nem tudtam volna elképzelni Magyarországról" – mondta utalva az első sorban ülő Heller Ágnesre.

"Csak nyitottnak kellene lenni"

"De a mai előadásom témája az EU" – zárta le bevezetőjét. Az előadás kérdése az volt, hogyan lehetne jól működővé tenni az uniót. Habermas szerint ehhez három feltételnek kell teljesülnie, és ezek egyelőre nincsenek meg elégségesen. Szükség van:

• közös politikai nyilvánosságra
• közös politikai kulturális térre
• bizonyos mértékű kölcsönös bizalomra, a mindenkori másik fél perspektívájának figyelembevételére

Habermas szerint ebből kettőt könnyen lehetne teljesíteni. Az uniós útlevél révén egyrészt megvalósult a nyelv feletti közösség, "ahhoz, hogy ezt tartalommal töltsük meg, nemzetek feletti nyilvánosságra van szükség. Ehhez nem kellenek új csatornák, hanem megadhatja a nemzeti vezérmédiák összessége", mondta. Ez szerinte úgy nézne ki a gyakorlatban, hogy a nemzeti médiák beszámolnak az uniót és más nemzeteket érintő fontos kérdésekről. "Csak nyitottnak kellene lenniük" – összegezte. A második feltétel szerinte akkor teljesülhetne, ha tiszteletben tartanák, és betartatnák a liberális-demokratikus alapjogokat.

Habermas a rendezvény végén észrevette Heller Ágnest, akivel ölelkezve üdvözölték egymást Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ami viszont nagyon hiányzik szerinte, az a kölcsönös bizalom. Ez akkor forgácsolódott például jelentősen, amikor az "EU valutaközösségének tagállamai kíméletlenek voltak egymással a 2008-as válság menedzselése során, ami a csekély meglévő bizalmat is aláásta".

Nemzetek fölötti közösség

Habermas szerint az EU akkor működhetne jól, ha két lépcsőben átszerveznék az EU döntéshozói működését. Egyrészt be kellene tagolni a miniszterek tanácsát az Európai Bizottságba, másrészt az Európai Parlamentet törvényhozási jogkörrel kellene felruházni.

A legfontosabb szerinte, hogy nemzetek fölött sikerüljön összekapcsolni az európai nemzetállamokat. A kérdés, hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy a nemzetek szuverenitása ne sérüljön. Szerinte ez nehéz egy olyan környezetben, ahol "az államok háta mögött összeköti az embereket a digitális technológia és a globális gazdaság". A nemzetállamok érzik, hogy csökken a politikai cselekvőképességük, "a hiányzó nemzetállami játékteret csak nemzetek felettivel lehetne kiegyenlíteni", hangzott egyik tételmondata, amit azzal támasztott alá, hogy az országok annyira összetettekké váltak, hogy alapvető problémáikat már nem tudják nemzeti szinten kezelni.

Schiffer Andrást is érdekelte az előadás Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A helyi politikusok mégis a nemzetállami keretekbe kapaszkodnak, azok pozíciójának megerősítésével próbálják visszaszerezni az irányítást a társadalmak fölött. Az európai politikában ma inkább védekező pozícióból érvelnek az EU integrációjának folytatására, pedig szerinte csak a közös politikai akarat hiányzik, az európai népek már megvannak hozzá. De arra is szükség van, hogy az EB betartassa a csatlakozási szerződésben szereplő alapjogokat. "Túl sok dolgot hagytak rá a nemzetek jogalkotására" – mondta.

Andor László írását idézve pedig amellett érvelt, hogy az Angela Merkel német kancellár által kezdeményezett – és sok tagállamon keresztülment – versenyképesség-növelő politika kontraproduktív volt, mert nem voltak hasonlóak a feltételek ahhoz, hogy tisztességes verseny alakuljon ki.