Mit tettek értünk a magyar EP-képviselők?

európai parlament ep képviselő aktivitás
Az Európai Parlament által közreadott kép az Európai Parlament plenáris üléséről Strasbourgban 2014. február 27-én.
Vágólapra másolva!
A többségük kevésszer szavazott és kérdezett, viszont pár fontosabb dokumentum elkészítésében meghatározó szerepük volt a magyar képviselőknek Brüsszelben. A Fidesz hatalmas delegációjának sokkal könnyebb volt érvényesülnie, az MSZP pedig leginkább a kormány ekézésére büszke. A zsíros pozíciókkal azonban mindenkit haza lehetett csábítani az Európai Parlamentből. A vasárnapi választás előtt megnéztük, mihez kezdtek a magyar képviselők az elmúlt öt évben az EP-mandátumukkal.
Vágólapra másolva!

A havi bruttó fizetés nyolcezer euró. Ehhez jön havi négyezer euró juttatás az irodai felszerelésekre, plusz utazási költségtérítés, business osztályú repülőjegy, és 304 eurós napidíj. Ráadásul még saját személyzet is válogatható egy külön erre a célra biztosított keretből, amelynek összege 21 ezer euró.

Ezek az illetmények 766, öt évre megválasztott Európai Parlamenti képviselőt illetnek meg. Közöttük a most véget érő ciklusban 22 magyar képviselő foglalt helyet, 14-et a Fidesz-KDNP, négyet az MSZP, hármat a Jobbik, egyet pedig az MDF delegált. A vasárnapi választás előtt utánajártunk, hogy mihez kezdtek a mandátumukkal az előző öt évben, milyen eredményeket értek el, és milyen ügyek fűződnek a nevükhöz.

Egy kérdés kontra 1494 kérdés

Egy-egy képviselő aktivitása rengeteg tényezőből tevődik össze, ezek közül pedig csak néhányat lehet objektívan mérni. A Votewatch nevű oldalon például meg lehet nézni azt, hogy ki hányszor szavazott, hány indítványt tett, vagy hányszor szólalt fel a parlamentben. Ezek beszédes adatok, de mindenképpen tudni kell az értelmezésükhöz, hogy a képviselőknek nem mindig van alkalmuk azt csinálni, amit szeretnének. Abban például, hogy ki milyen jelentéseknek válik a felelősévé, szava van az európai pártfrakciónak, amelyben a képviselők ülnek.

A Votewatch statisztikái szerint a magyarok az alacsony aktivitású képviselők közé tartoztak az elmúlt öt évben. A név szerint szavazásokon való részvétel tekintetében a 28 tagállamból 22. helyen végeztek 80 százalékos aránnyal. Azaz a magyarok 10 szavazásból átlagosan kettőt kihagytak.

A legtöbbet hiányzó képviselők Szegedi Csanád és Bokros Lajos voltak, ők mindketten csak a szavazások közel 60 százalékán vettek részt (mindez csak a név szerinti szavazásokra vonatkozik, a kézfeltartással történő szavazásokra nincsen statisztika). De még ezzel az eredménnyel is toronymagasan a lista sereghajtói előtt végeztek. A legkevesebb szavazáson részt vevő EP-képviselő az angol eurószkeptikus Godfrey Bloom volt. Ő csak a szavazások 23 százalékán fejezte ki az álláspontját.

Deutsch Tamás és Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselők szavaznak az Európai Néppárt (EPP) dublini kongresszusán. Forrás: MTI/Az Európai Néppárt/-

A legaktívabb magyar képviselők a fideszes Schöpflin György és Őry Csaba, valamint a szocialista Göncz Kinga voltak. Ők szinte mindig megjelentek a szavazásokon, de a magyar delegációnak hat másik tagja is 90 százalékos megjelenési aránnyal szavazott.

Két olyan magyar van, aki az öt év alatt 50-nél többször kérdezett (szóban vagy írásban), vagy csatlakozott kérdésfeltevéshez a parlamentben, az egyik Göncz Kinga, a másik a fideszes Kósa Ádám. Utóbbi 78 kérdéssel vezet a magyarok között, a nemzetközi élbolynak azonban a közelében sincs. Azt a portugál Diogo Feio vezeti 1494 kérdéssel. A magyar sereghajtó Bokros Lajos és Morvai Krisztina. Előbbi két, utóbbi mindössze egy kérdést tett fel az öt év alatt az EP-ben.

Mivel egy képviselő csatlakozhat is egy kérdésfeltevéshez, a valódi aktivitásra jobban rámutat a parlamenti felszólalás (legkevesebb egy percben). A magyarok közül a legtöbbet a mostani fideszes listavezető, Pelczné Gáll Ildikó beszélt, összesen 405 alkalommal. A legkevesebbet pedig Bokros Lajos, összesen 40 alkalommal.

Romastratégia, rendőrakadémia

A legjelentősebb ügy, amiben központi szerep jutott egy magyar képviselőnek, az európai romastratégia megalkotása volt. Az Európai Uniónak ez az első, romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiája. A stratégiához az Európai Bizottság és a Tanács is készített egy jelentést, legelőször azonban az EP foglakozott a témával, a végül nagy többséggel megszavazott jelentésnek pedig a fideszes Járóka Lívia volt az előadója.

Az Európai Romastratégia a 2011-es magyar EU-elnökségnek is az egyik kiemelt témája volt, csakúgy mint az úgynevezett Duna-stratégia. Ennek a célja, hogy határokon átívelő fejlesztési programokkal segítse a folyó menti fejlesztéseket. Ezt 2011 áprilisában fogadta el az EP, a javaslat egyik szerzője pedig Deutsch Tamás volt.

Jellemző az EP-re, hogy látványos eredményeket viszonylag nehéz találni, a parlamentnek ugyanis alapból kevesebb konkrét ügyre van befolyása, mint a tagországi parlamenteknek, ráadásul egy-egy döntés meghozatalában a választókat képviselő EP-nek csak részben van szerepe, mellette a a tagállami kormányokat képviselő Tanács és az Unió érdekeit képviselő Bizottság is dolgozik az ügyeken. Az elmúlt öt év legkézzelfoghatóbb eredménye az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) Budapestre költözésének megszavazása volt. A CEPOL az Európai Unió egyik ügynöksége. Feladata, hogy a vezető beosztású rendőrtisztek képzését végző tagországi főiskolák, egyetemek munkáját összehangolja, és segítse a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést. Eddig Londonban volt a központ, de a britek jelezték, hogy tovább már nem tudnak helyet biztosítani neki. A Budapestre költöztetésről a fideszes Gál Kinga terjesztett be javaslatot.

Surján László, az Európai Parlament magyar alelnöke Forrás: MTI/Európai Parlament/Genevieve Engel

A 2010-es uniós költségvetés jelentéstevője a fideszes Surján László volt, és ezzel ő lett az első olyan kelet-európai képviselő, akit ezzel a feladattal bíztak meg. Gyürk András az európai acélipar jövőjéről nyújtott be egy jelentést, Áder János pedig még 2010-ben Tőkés Lászlóval közösen nyújtott be egy határozatot a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmáról - nyilvánvalóan összefüggésben a verespataki üggyel -, amelyet az EP megszavazott.

Az öt év alatt kétszer is magyarországi képviselőt választottak az EP alelnökének, először Schmitt Pált még 2009-ben, majd később Surján Lászlót, a köztes időben pedig Tőkés László is alelnök volt. A magyarok ezenkívül öt bizottsági alelnöki tagsággal rendelkeznek, három fideszes és két szocialista képviselő visel ilyen posztot.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője a parlament plenáris ülésén Forrás: MTI/Európai Parlament/Christian Creutz

A jobbikos Kovács Béla a szorosan vett EP-munka mellett is aktív volt: elkezdett szervezni egy, az európai radikális pártokat tömörítő szervezetet, az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amelynek a célja, hogy saját frakciója legyen az EP-ben. Ehhez 25 tag kellene, most 9-en vannak. Annyit viszont már most elértek, hogy európai pártként kezeljék őket, így támogatást is kapnak, ez tavaly 726 ezer eurót tett ki.

Az aktivitás és a munkabírás megítélésénél persze azt is számításba kell venni, hogy nem mindegy, benne van-e valamelyik EP-frakcióban a képviselő, ha igen, az mekkora, illetve hányan ülnek ott ugyanabból a magyarországi pártból. Az Európai Néppárt nevű nagy európai pártcsaládhoz csatlakozó 14 fideszes jóval több ügyben tudja magát észrevétetni, mint a három, függetlenként dolgozó jobbikos.

A külföldi megítélést formálták

Megkértük az EP-be 2009-ben bejutott, és a mostani választáson is induló pártokat, a Fidesz-KDNP-t, az MSZP-t és a Jobbikot, hogy írják le nekünk, milyen ügyekben vettek részt tevékenyen a képviselőik, és szerintük milyen sikereket értek el az elmúlt öt évben. A Jobbik nem válaszolt, a Fidesz és az MSZP viszont többoldalas beszámolót küldött az EP-tevékenységükről.

A legkitüntetettebb helyen mindkét pártnál az Orbán-kormány tevékenységének külföldi megítélése végzett, ezt mindkét párt a saját sikerének könyvelte el, csak ellenkező előjellel. A Fidesz arra volt a legbüszkébb, hogy szerintük a néppárti magyar képviselők az évek alatt „eredményesen hárították el a hazánk elleni alaptalan politikai és gazdasági támadásokat”. Ezzel szemben az MSZP épphogy azt emelte ki, hogy számos alkalommal is eredményesen hívták fel a figyelmet „a magyarországi jogállamiságot veszélyeztető Fidesz-kormányzati lépésekre”. Hangsúlyozták, hogy három, a magyar kormány tevékenységét bíráló európai parlamenti állásfoglalást is elfogadott az EP az elmúlt években. Háromban Tabajdi Csaba, kettőben pedig Göncz Kinga is társszerző volt.

A Fidesz felemlegette a következő uniós költségvetésben Magyarországot megillető pénzösszeget is, amely jóval magasabb lett a vártnál. Ez azonban inkább a tagállamok közötti politikai csatározások, illetve a magyar kormány érdeme, mint az EP-képviselőké. Emellett az előzőleg felsoroltak közül is megemlítettek több ügyet, de volt, hogy azzal méltatták egyik képviselőjüket, Schöpflin Györgyöt, hogy a nemzetközi sajtótermékekben védelmébe vette Magyarországot.

Az MSZP arról írt, hogy több bizottsági alelnöki posztot tudtak megszerezni, mint amennyi a képviselőik száma alapján járt volna nekik, valamint arról, mennyire aktívak voltak az európai szocialista frakcióban, ami egyszer még Budapesten is tartott kihelyezett ülést, az MSZP elnöksége pedig elment egyszer Brüsszelbe.

Visszahívások és hazajövetelek

Az évek során azonban több képviselő is otthagyta az EP-t, minden esetben azért, mert a pártjuk befolyásos magyarországi pozíciót ajánlott fel nekik. 2010-ben hárman is lemondtak az EP-képviselőségről. Schmitt Pál a magyar parlament házelnöki posztjáért hagyta ott az EP-t, Győri Enikő EU-ügyi államtitkári posztot kapott a második Orbán-kormányban, a jobbikos Balczó Zoltán pedig parlamenti alelnök lett. 2012-ben Áder János mondott le a képviselőségről, hogy Schmitt Pált váltsa az államfői poszton.

Két másik politikus viszont annak ellenére sem hagyta ott az EP-t, hogy az őket delegáló pártok ezt követelték. Bokros Lajost már a ciklus elején, a 2010-es magyar országgyűlési választások után felszólította az MDF, hogy adja vissza a mandátumát. Az MDF vezetése ugyanis a választások után teljesen átalakult, a Dávid Ibolyát váltó új vezetőség pedig már nem volt megelégedve Bokros személyével. Ő azonban nem volt hajlandó lemondani, még akkor sem, amikor az idővel a JESZ nevet felvevő MDF aktivistái napokon keresztül tiltakoztak a budapesti háza előtt, még egy lakókocsit is odaállítottak.

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő egy felszólalót hallgat Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A jobbikos Szegedi Csanádnak szintén konfliktusa támadt a pártjával, miután kiderült, hogy zsidó származású, és ezt a Jobbik szerint el akarta titkolni. A párt felszólította Szegedit, hogy adja vissza EP-mandátumát, a képviselő azonban csak a pártból lépett ki, és maradt az Európai Parlamentben.