Vona Gábort ki akarják tiltani Romániából

Oroszlány, 2014. március 6. Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédet mond Oroszlányban pártja kampányrendezvényén 2014. március 6-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A román miniszterelnök, Victor Ponta és a román államfő, Traian Basescu azon vetélkedik, hogy ki intézkedjen Vona Gábor Romániából való kitiltásáról a hétfői autonómiatüntetés miatt.

Már szerdán elkezdődhet az eljárás arról, hogy Vona Gábort nem kívánatos személlyé nyilvánítsák, ha Traian Basescu államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium kezdeményezését - jelentette ki szerdán Victor Ponta román miniszterelnök a román kormányülés végén. Basescu a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt kérte a Jobbik tagjainak kitiltását Romániából.

Ponta a kormányülés elején azt mondta, nem lehet megtiltani egy párt tagjainak, akik európai állampolgárok, hogy belépjenek Romániába, mert a határnál nem kérhetik el tőlük a párttagságukat igazoló iratokat. Egy személynek viszont igen, így Basescu megtilthatja Vona Gábornak, hogy belépjen Romániába.

Vona Gábort kitilthatják Romániából Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az ezt szabályozó törvény előírja, hogy hasonló esetben a belügyminisztérium a bukaresti táblabírósági ügyészséghez nyújt be keresetet, ez utóbbi kijelöl egy ügyészt, amely a bukaresti táblabírósághoz fordul a kormány kérésével, így a bíróságnak kell eldöntenie, hogy indokolt-e vagy sem egy személy nemkívánatossá nyilvánítása. A jogszabály szerint olyan személyek ellen kérhető ez az eljárás, akik Románia nemzeti biztonságát vagy a közrendet veszélyeztető tevékenységet folytatnak, vagy ennek alapos gyanúja merül fel.

Victor Ponta szerint Basescunak információi voltak a belügyminisztérium előkészületeiről, és "le akarta fölözni" a politikai hasznot, ezért szólította fel a kormányt és a parlamentet már kedden, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket.

Basescu lépése után a Jobbik sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy a román államfő célja nyilvánvalóan az, hogy elterelje a figyelmet a Jobbik tüntetése céljáról, a székelység autonómiaküzdelméről, valamint arról, hogy Románia európai uniós tagállamként nem biztosítja az önrendelkezés lehetőségét egy több százezres, egy tömbben élő nemzeti közösség számára.