Hasra hízunk, ráadásul egyre jobban

Testalkatkülönbség, átlagmagyar
Vágólapra másolva!
Kevésbé elhízott mint az amerikai, de Európában nem büszkélkedhet sportosságával az átlagos magyar. Megrajzoltuk a magyar átlagférfit.
Vágólapra másolva!

Vallja be, sokszor gondolt ön is kárörömmel a naphosszat tévé előtt ülő, gyorséttermi koszton élő, cukros üdítőket iszogató elhízott amerikaiakra! Főleg olyankor, amikor ezt igazoló kutatásokról olvasott, vagy éppen látta azt az összehasonlító grafikát, amelyet a közelmúltban készített egy amerikai művész az átlagos amerikai férfiról.

Na, akkor most törölje le az arcáról a kaján vigyort, dőljön vissza a tévé elé, és jól markolja meg a kóláspoharat, mert megmutatjuk önnek az átlagmagyart a többiekkel együtt, íme:

Amerikai, japán, holland, francia és magyar átlagemberek Forrás: Origo, Murányi János

Látható, hogy a magyar átlagférfi sem sportosabb az alsógatyás tornasor szereplőinek többségénél, sőt. Egy hajszállal ugyan vékonyabb az amerikainál, de alacsonyabb nála, és nagyobb a pocakja. A képen szereplő magyar férfi testtömegindexe (BMI) 28,4, magassága 174,4 cm, derékbősége pedig 100,7 centiméteres. Ehhez képest például az itt látható amerikai testtömegindexe 29, magassága 176,4 centiméter, derékbősége pedig 99,4 centiméter.

Azért olyan nagyon nem kell megijedni, mivel a képen szereplő külföldieket a 30-39 éves korosztály adatai alapján mintázták, míg a magyar Átlag János megmintázásához felhasznált adatok a 35-64 éves, tehát idősebb korosztályra vonatkoznak, ahol általában kedvezőtlenebbek az adatok.

A testtömegindex

(a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével) egy statisztikai mérőszám, amely az elhízottság megállapítására szolgál. Elsősorban az átlagemberek mérésre alkalmas, sportolóknál torzulhat. Akinek 16-nál alacsonyabb a testtömegindexe, az súlyosan sovány, akinek pedig 40 feletti, az súlyosan elhízott. Normálisnak a 18,5-24,99 közötti értéket tekintik.

Nem elhízott, de túlsúlyos az átlagos magyar férfi

Az eltérés a felmérések különbözőségéből fakad. Magyarországon utoljára négy éve, 2009-ben végzett testméretekre is vonatkozó átfogó felméréseket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2009) során mért adatokat különböző életkor-kategóriák (0-18, 18-34, 35-64 és 65 év feletti) alapján összesítették, amikor tavaly júniusban ismertették a kutatás eredményeit az Orvosi Hetilapban.

Mivel az adatok fentebbi összehasonlítása az eltérő életkor miatt nem pontos (mi is csak a grafika elkészítéséhez használtuk), megnéztük, mit mutatnak idősebb életkorban a legkönnyebben elérhető amerikai adatok, amelyeket tízéves bontásban közölnek. A 40-59 éves amerikaiak átlagos magassága eszerint 176,7 cm, testtömegindexe 29,1, derékbősége pedig 103 centiméteres. Vagyis a hasonló korú magyarokhoz képest (magasság: 174,1 cm, BMI: 28,4, derékbőség: 100,7) inkább elhízottak, de azért ne legyünk olyan nyugodtak.

Forrás: Origo, Murányi János

A magyar kutatásból ugyanis kiderül az is, hogy 25 évvel korábban - amikor utoljára végeztek hasonló, konkrét méréseken alapuló kutatást - a magyar lakosság körében feleannyi volt az elhízott férfiak aránya, mint most. Jelenleg az átlagos magyar férfi nem elhízott (bár túlsúlyosnak tekinthető), viszont a társadalomra vetítve a felmérés adatait kiderül, hogy minden harmadik magyar már elhízott és pocakos.

A nők jó pár kilót letagadnak

A magyarok többsége kismértékben számít elhízottnak, és alig van köztük olyan (száz emberből három), akire érvényes lenne a morbid elhízás kategória. Ez utóbbi 35 feletti testtömeg-indexet takar. A kutatók a tanulmányban jelezték, hogy a 25 BMI feletti értékek nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. Az elhízás mértékétől függően nő a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, anyagcserezavar, egyes daganatos betegségek, mozgásszervi problémák, a mentális kórképek és a halálozás kockázata. Azok, akik pocakot növesztenek, nagyobb eséllyel szembesülnek szívproblémákkal, mint azok, akik fenékre híznak.

Az OÉTI kutatása még egy érdekességre derített fényt, mégpedig arra, hogy az emberek szeretik alulbecsülni saját súlyukat. Sok kutatás ugyanis nem konkrét méréseken, hanem bemondáson alapul. Kiderült, hogy mind a férfiak, mind a nők kisebb értéket adnak meg a valósnál, ha saját testsúlyukat kell megbecsülniük. Előbbiek esetében 4, utóbbiak esetében 10 százalékos különbséget mutattak ki a mérések a valós és vélt testsúly között.

A tanulmány szerzői összehasonlították a magyar adatokat azoknak az európai országoknak az adataival, ahol hasonló módszertant alkalmaztak (hogy ezek pontosan melyek, az nem derül ki a cikkből). Nyolc ilyet találtak, ezek közül Magyarországon fordult elő a leggyakrabban az elhízás.