Orbán Viktor semmi máshoz nem ragaszkodik ennyire

Polgár? Elmúltnyolcév? Rezsiharc? Fontos jelszavak, de nyomába sem érhetnek az örök győztesnek, annak, aminek az előző választások óta bérelt helye van a legfontosabb nemzeti ügyek között Orbán Viktornál. Persze nem csoda a kiemelt szerep, ha az államadósság elleni háború, a gazdaság, a versenyképesség, és még ki tudja mi is csak ettől függ a kormányfő szerint. Így vette át az uralmat minden más felett a munka és a termelés szentsége Orbán Viktornál.

Férfiszabó, tetőfedő, fodrász. Az emelvény felé fordított egyszerű sárga székek háttámláján olvasható, a hallgatóságot elirányító kiírások aligha voltak megszokottak egy olyan rendezvényen, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg, ráadásul egy gyorsan letudott kötelező formalitásnak semmiképp sem mondható tízperces beszéddel.

A Szakma sztár VI. nevet viselő, idén áprilisi országos szakmunkásversenyre persze nem véletlenül keveredett el a kormányfő, a megjelenés nyilvánvalóan az ügy politikai fontosságát tükrözte. Csupán egyetlen olyan téma van ugyanis, amely a 2010-es választási programtól egészen mostanáig folyamatosan hangsúlyos szerepet kap Orbán Viktor kommunikációjában, ez pedig a munka, és a munkaalapú gazdaság. Az Origo a miniszterelnök beszédeiből, interjúiból és az MTI hírarchívumából feltérképezte, hogyan változott a kormányfő hozzáállása a témához, és milyen gyakorlati lépéseket tett, hogy megvalósuljanak az általa legfontosabbnak nevezett ügyben a szándékai.

"A most darabjaira tört világban úgy tartották, hogy értékteremtés és munka nélkül is lehet gyarapodni. Úgy tartották, hogy lehet pénzből munka nélkül is pénzt csinálni. Úgy tartották, hogy spekulációra, vagyis valódi értéket nélkülöző alapokra is fel lehet építeni egy ország, sőt egy egész világ gazdaságát."
Orbán Viktor, 2010. ősz, a kormány első száz napját összegző beszéd

Munka, otthon, család, egészség és rend, így szólt az öt alapérték még a választások előtt, és a sokat sulykolt "egymillió új munkahely" szlogen is beleégett mindenki agyába. Ezek közül hármat, az otthon, egészség és rend közvetlen felbukkanását ma már kis túlzással nagyítóval kell keresnünk a miniszterelnöki nyilatkozatokban. A negyedik téma, a család tartja magát, főleg, hogy megérkezett mellé a kereszténység és az imádság. A munka viszont több mint három és fél év múltán is sztár maradt, cikkünk szerdai írásakor is ez volt a legfrissebb cím a honlapján lévő interjúk között.

Termelés, termelés, termelés

Rögtön a ciklus legelején érkezett a kormány gazdasági akcióterve. "Magyarországnak a termelő kapitalizmusra kell koncentrálnia, ami a munkát helyezi középpontba, és értéket hoz létre, és vissza kell szorítania a spekulatív kapitalizmust, amelyben valaki úgy keres pénzt, hogy másoknak kárt okoz" - mondta Orbán a Parlamentben. Ennek fényében jött az első néhány, munkavállalóknak is fontos intézkedés: az egykulcsos adó, valamint az adójóváírás kivezetése.

Az ellenzék emiatt ekkoriban folyamatosan támadta Orbánt, mondván, mindez a jómódúaknak kedvez, miközben a legkisebb jövedelműek az adójóváírás kivezetése miatt kevesebbet keresnek. Ráadásul a hatásra ráerősítve 2011-ben a munkavállalói és munkáltatói járulékot is megemelte a kormányzat. A veszélyeket aztán ő maga is érzékelte, és megpróbálta rákényszeríteni a cégeket, hogy a dolgozóik nettó fizetését semmiképp se csökkentsék, Rogán Antal vezetésével ezt ellenőrző "bérkommandó" is alakult. Közben több, a közszféra számára kedvezőtlen döntés is született: korlátozták a sztrájkjogot, bevezették az indoklás nélküli elbocsátást.

"Az államadóssággal és a munkanélküliséggel zajló háborút komolyan kell venni, mert ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot. Ezt a háborút egyetlen módon lehet megnyerni: a munka megbecsülésének helyreállításával, beleértve a kétkezi, fizikai munkát is."
Orbán Viktor, 2011. nyár, Kötcse

Orbán Viktor szinte a kormányra kerülésétől kezdve a takarékszövetkezetek államosítása miatti mosolyszünetig érezhetően egyetértett Demján Sándor nagyvállalkozóval. Demján sokszor fejtette ki, hogy a magyar gazdaságnak fizikai munkásokra van szüksége. Erről beszélt például már 2010 szeptemberében egy gazdasági fórumon, "a felemelkedéshez 1,5 millió termelő emberre van szükség", majd 2011 májusában a Gazdasági Fordulat című rendezvényen: "az a társadalom, amely nem termel, nem tud fejlődni, ehhez pedig fizikai munkások kellenek, és a fizikai munka tisztelete szükséges."

Később egy Orbánnal közös egyeztetésen még azt is bejelentette Demján, hogy arra kérte a kormányt: a termelésben részt vevő fizikai munkások társadalmi megbecsülése érdekében legyen társadalmi kitüntetési rendszer számukra, szűk egy éve pedig egy konferencián kavart port a felszólalása, amely szerint nem lenne szabad olyan tudósokat képezni, "akik például a bogarak életét kutatják", csak azt szabad kutatni, ami mögött van termelési háttér, különben Kínának végezzük el a kutatást.

Orbán Viktor a Bosch miskolci gyáravatóján Fotó: Mudra László - Origo

Demján és a nagy cégek óhaja látszik visszaköszönni egyébként az oktatási rendszer támogatásának átalakításában is. A felsőoktatásban a jogász- és közgazdászképzés fizetőssé alakításának terveiben, a csökkenő keretszámokban, ugyanakkor a műszaki, természettudományos szakok kapuinak szélesre tárásában, valamint a szakképzési rendszer szabályainak módosításaiban.

A munkásvédelem a kormány dolga

A leginkább azonban az új munka törvénykönyvén (Mtk.) lett érezhető, hogy Orbán a foglalkoztatottság növelését, a versenyképességet, a munkaerőpiac rugalmassá tételét inkább a munkaadók kedvezőbb helyzetbe hozásával képzeli el, semmint a munkavállalók jogainak erősítésével.

Az új jogszabály szerint már nem jár védettség például a gyesről visszatérő kismamának, táppénzen lévő dolgozónak, változtak a különböző műszak- és bérpótlékok, több szabadság fölött rendelkezik a munkaadó, amely egyébként negatív irányban is eltérhet a kollektív szerződéstől. Gyengült a szakszervezetek pozíciója is. "A jogszabály a tőkéseknek készül", mondta az akkor még tervezetként létező törvényről az ellenzék.

"Magyarországnak Európa egyik termelési központjává kell válnia, ami akkor valósulhat meg, ha az emberek úgy érzik, hogy van értelme dolgozni. Erre az arányos adórendszer sarkallja majd őket."
Orbán Viktor, 2011. ősz, Metropol napilap, interjú

Orbán a törvény parlamenti záróvitájában mindezekre úgy válaszolt, hogy a munkásvédelem kérdésében valóban eltérnek a vélemények, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.

Ugyanekkor, de az Mtk.-tól függetlenül 2011 tavaszán felére csökkentették a táppénz összegének felső határát, és harmadára, 90 napra az álláskeresési támogatás idejét, a kormányzati álláspont szerint ezzel ösztönözve a visszatérést a munka világába. 2012 őszén pedig nagyszabású munkahelyvédelmi akcióterv érkezett: járulékkedvezményekkel próbálták ösztönözni a munkaadókat, hogy foglalkoztassanak fiatalokat, időseket, munkanélkülieket és kisgyermekeseket. A program sikere nem mérhető pontosan, de számításaink szerint csak az 55 év felettiek jártak vele kifejezetten jól.

Erkölcsi kötelesség

A dolgozók életének átalakítása mellett párhuzamosan Orbán elkezdte kiépíteni a közmunka rendszerét is. Már 2011 januárjában, az Új Széchenyi-terv bemutatásakor hangsúlyozta, hogy nem lehet majd kimenekülni a munkaerőpiacról, állami segélyekben, juttatásokban bízva. "Mindenkit meg kell hívni és benn kell tartani a piacon", mondta. Akkori országértékelőjében még keményebben fogalmazott. Azt mondta, nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. "Ha másból nem, hát tyúklopásból."

A közmunka rendszerét a szociális ágazatból kiemelve, rendészeti feladatként Pintér Sándor kezébe adta. 2012-ben 200 ezren, idén a tervek szerint összesen már 300 ezren dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig a sokat vitatott rendszerben. A cél a teljes foglalkoztatottság, tavaly nyáron a kormányfő már azt nyilatkozta, hogy "a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani, nem kapsz szociális segélyt, ha egyébként fizikailag munkaképes vagy, viszont mindenki számára van elérhető közmunka".

"A kormány csak azokat a beruházásokat támogatja, amelyek eredményeként új munkahelyek jönnek létre. Magyarországon 5,5 millió embernek kell rendszeres, jól fizető munkával rendelkeznie, illetve adót fizetnie ahhoz, hogy sikeressé válhassunk, tartósan emelkedő pályára állhassunk."

Orbán Viktor, 2012 tavasz, Orosháza

Jött a kóla, ment a telefon

Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az átalakításokkal mennyit segített vagy mennyit ártott a kormányzat a munkaerőpiacnak és foglalkoztatottságnak, hiszen nem tudni, hogy a változtatások nélkül mi lett volna a válságból kikecmeregni próbáló magyar gazdasággal, illetve a közfoglalkoztatás is bekavar a statisztikákba, nem csoda, hogy a kormányzat is elégedetlen a mérési módszerekkel.

Orbán Viktor a kuplunggyártással foglalkozó, szombathelyi LuK Savaria Kft. sajtoló automatájának üzembe helyezési ünnepségén. Forrás: MTI/Illyés Tibor

A KSH friss adatsora szerint nagyon enyhe javulás talán látható, de óriási változást semmiképp nem mutatnak a számok. A munkanélküliség nagyjából 10 százalék körül, a munkanélküliek száma 440-500 ezer között ingadozik. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt három év alatt durván 150 ezer fővel, de a fő tényező ebben a közmunka, másodsorban pedig a külföldön munkát vállalók számának növekedése (a statisztika egy részüket a magyar foglalkoztatottak közé sorolja). Ráadásul a 444.hu kiderítette, hogy a munkanélküliségi adatok a közfoglalkoztatás nélkül romlottak.

Nincs olyan technológia, tudományos, technikai fejlettség, nincs olyan pénzügyi trükk és manőver, ami a munkát és a termelést kiváltaná.
Orbán Viktor, 2013. tavasz, Budapest

Tény, hogy sok nagy cég bővítette üzemét, vagy épített gyáregységet Magyarországon a kormányváltás óta, ezzel sok tucat, illetve több száz munkahelyet teremtve, köztük az Audi, a Coca-cola, a Bridgestone, a Hankook, a Lego, a Stadler, a Nestlé, a Knorr-bremse, a Bosch, a LuK a Savaria, a Linamar, a Grundfos és a Glencore. Ugyanakkor több cég ki is vonult az országból. A Nokia leépítése 2200 embert érintett, a Sanyo napelemgyárának leállása 500 ember állásába került. Nem tettek jót a munkaerőpiacnak a különadók és a rezsicsökkentés sem, több bank, gyógyszercég, távközlési cég és közműcég ezek miatt, illetve ezekre hivatkozva épített le az elmúlt időszakban.

Orbán nem titkolta azt sem, hogy a munkát nem elsősorban gyakorlati, inkább morális ügynek tekinti, ilyen szempontból pedig számára mindegy, hogy valaki jó fizetésért a piaci szférában dolgozik, vagy kis összegért közmunkában. A Helsinki Egyetemen azt mondta: "a munkanélküliséget elfogadhatatlannak tartom, és mivel a piac nem képes mindenkinek munkát biztosítani, a kabinet erkölcsi kötelességének tekinti a közmunka megszervezését".