Vágólapra másolva!
Háromszáz euróért bárki vehet magyar állampolgárságot Szabadkán az újságok szerint. Bár a pletykáról mindenki hallott, nem találtunk magyarságneppert, pedig létezésüket még a kormány is elismerte. Az azért kiderült, hogy ha a csalókat keressük, akkor nem annyira a szerbek, mint inkább a magyarok között érdemes körülnézni.
Vágólapra másolva!

- Hallott arról, hogy a környéken adják-veszik a magyar állampolgárságot?
- Igen, de csak a lapokban olvastam.

Ez a beszélgetés körülbelül ötvenszer zajlott le köztünk és a helyiek között Szabadkán, ahol arra voltunk kíváncsiak, tudunk-e magyar állampolgárságot szerezni, vagy hamis anyakönyvi kivonatot, vagy kapcsolatot az ilyesmivel üzérkedőkhöz, de elég hamar be kellett látnunk, hogy utcai kérdezősködéssel nem fogunk előrébb jutni.

Pedig úgy képzeltem a magyar állampolgársággal való üzletelést, hogy a piac sarkán odamegyek egy rosszarcú kapucnis figurához, akinek remegő kézzel átnyújtok egy köteg pénz, cserébe pedig kapok egy Kovács Lajos nevével ellátott személyit, és onnantól kezdve én leszek Kovács Lajos.

Nincsenek állampolgárság dílerek Szabadka főterén Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A dolog koránt sem ilyen egyszerű, bár a szerb lapok és néhány magyar szerint Szerbiában virágzik az illegális állampolgárság-biznisz. A pletyka szerint régebben ötszáz, manapság két-háromszáz euróért vett állampolgárságot boldog-boldogtalan, többek között Szabadkán is. A kérdés, hogy kitől és hogyan.

Mióta a magyar kormány 2010-ben elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, többször felmerült, hogy kenőpénzért cserébe olyanok is megkaphatják a magyar állampolgárságot, akiknek nincsenek magyar felmenőik, és nem is beszélnek magyarul. Szerbként azonban vonzó lehet a magyar honosítási okirat és az azon felül megszerezhető útlevél, amivel bármelyik uniós országba belépést lehet nyerni a szebb jövő reményében.

A nagymama bizonyítványa is jó lehet

A visszaélések gyanúja igazán az egyszerűsített honosítási eljárásnál merült fel. Március 1-jéig bármely magyar önkormányzatnál lehetett igényelni, fórumozók a határ menti kis településekre esküdtek. Idén márciustól azonban csak a konzulátusokon, a magyar anyakönyvvezetőknél vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál lehet igényelni megyei jogú városokban. A visszaélések lehetősége tehát jelentősen csökkent.

Az egyszerűsített honosítási eljárás úgy néz ki, hogy az ember egy kisebb köteg papírral a hóna alatt bemegy a hivatalba. Igazolnia kell, hogy ő vagy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt. Ezt megteheti a nagyszülője anyakönyvi kivonatával, cselédkönyvével, iskolai bizonyítványával, katonakönyvével vagy más okmánnyal, a lényeg, hogy a leszármazás végigkövethető legyen.

A CMH irodájában segítenek kitölteni a jelentkezési papírokat Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Emellett ki kell tölteni egy űrlapot, meg kell írni magyarul egy önéletrajzot, és igazolványképekre is szükség van. A Schlossmayer utca egyik fotósüzletében dolgozó Tamara szerint rengetegen mennek hozzájuk honosítási kérvényhez szükséges igazolványképet csináltatni. Olyanok is, akik egyáltalán nem tudnak magyarul, viszont a nő szerint egyértelmű, hogy miért mennek, a honosításhoz ugyanis más méretű kép kell, mint például a személyihez. "Hiába jöttek, úgysem fogják megtalálni azokat, akik ilyesmivel foglalkoznak" - adta ki utunkat, miután az illegális bizniszről faggattuk. Tamara szerint Szabadkán nyilvánvalóan történnek csalások, de konkrétumot nem tudott mondani.

Nem nehéz elveszteni a nyelvet

Az igénylésnek ez csak az írásbeli része, ezután jön még a szóbeli teszt, amelynek során elméletileg fél perc alatt kiderül, hogy ki tud magyarul, és ki nem. Már ha kérdezik. "Nem kell igazán beszélgetni, ha valaki el tudja mondani, hogy mi van az igazolványain, akkor már átengedik" - mondta egy, a konzulátus irodájából kilépő férfi. Egy másik szerint van, akit meg sem kérdeznek, igaz, ez főleg a családoknál jellemző. "Ha tud az anyuka egy kicsit magyarul, akkor a gyerekeket már nem vegzálják" - mondta.

Az épületből kilépő következő férfi hallotta, amint a vizsgáztatók mondták a mellette ülő srácnak, hogy "magyarul is kellene beszélni", majd megállítottunk egy olyan igénylő idős embert is, aki egy árva kukkot sem tudott magyarul, még annyit sem, hogy Orbán Viktor. Aztán kézzel-lábbal sikerült elmagyaráznia, hogy amikor gyerek volt, még ő is magyar volt. Most viszont már nem tud magyarul, ami teljesen életszerű, a nyelvvesztés villámgyorsan megtörténik, elég hozzá a családban egy olyan generáció, amelyik nem beszéli a nyelvet.

Egy férfi és az unokája miután lerakta az állampolgári esküt Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A konzuli hivatalból kilépők nem meséltek botrányokról, pedig a fórumokon nem egy ember írta már, hogy mellette ordította valaki szerbül a hivatalban, hogy kifizette a kétszáz eurót, kéri az állampolgárságot, de hiába. Mások pedig arról számolnak be, hogy négyszáz euróból megvolt az egész család, míg van, aki azt írta, hogy a makói hivatalban bukott meg, hiába fizetett.

Nem biztos, hogy elég két begyakorolt mondat

"Mindenki hallott már a visszaélésekről, Szerbiában vagyunk, nyilván megtalálja a hamisítás módját, aki keresi. Biztosan tud hamis papírokat szerezni az, aki akar. Nekem inkább az a furcsa, hogy miért a magyar konzulátus tanítja magyarul azokat, akik magyar állampolgárságot akarnak, de nem tudnak magyarul" - mondta nekünk egy tanárnő. A hölgy szerint a szóbeli teszten olyan könnyen átmegy bárki, mint kés a vajon: "Megtanul az ember három mondatot, és kész, pláne, ha a kérdezőbiztosok tudják, hogy az illetőtől mit szabad kérdezni."

A honosítási irodából kilépők szerint azonban ez nem biztos, hogy így van. "Lehet, hogy valaki folyékonyan el tud mondani pár begyakorolt mondatot, de az akcentusán érződik, hogy tud-e magyarul, vagy sem. Engem nagyjából egy percig kérdeztek, mert érezték, hogy tudok magyarul" - mondta tökéletes magyarsággal egy fiatal srác.

A főkonzulátus épülete Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Szabadkán a honosításra egy Concordia Minoritatis Ungaricae nevű szervezet segíti felkészíteni az igénylőket. A szervezet még jóval a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása előtt jött létre, 2001-ben. Fennállásuk 12 éve alatt sok dologgal foglalkoztak, az utóbbi időben főleg magyartanfolyamokat tartanak, segítenek az önéletrajz megírásában, és az igénylőcsomag összeállításában. "Az utóbbi időben egyre többen jönnek olyanok, akik nem tudnak magyarul, vagy hiányoznak az irataik. Később azonban beszerzik őket, majd visszajönnek" - mondta az iroda vezetője, aki szintén csak hallott a visszaélésekről szóló pletykákról, konkrétumot nem tapasztalt.

Hosszasan kellett volna hallgatózni

2010 óta 510 ezren igényeltek magyar állampolgárságot, és 430 ezren meg is kapták - mondta szeptember végén Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos. Wetzel szerint a kettős állampolgárságot lejárató kampány folyik ellenük, utalt arra, hogy ukrán, román és szerb politikusokat vádoltak meg hazájukban a politikai ellenfeleik azzal, hogy bár magyar állampolgárságot igényeltek, valójában semmi közük Magyarországhoz.

Wetzel ugyanakkor azt is elismerte, hogy Kárpátalján büntetőeljárás indult egy honosítást igénylő férfi ellen, a részleteket azonban nem fejtette ki. A közleménye végén viszont elismerte az illegális állampolgárság biznisz: "Vannak olyanok, akik kihasználják az emberek jóhiszeműségét, komoly összegeket kérnek, és jó kapcsolataikat ajánlják fel az állampolgárság elintézéséhez, miközben hamis információkat adnak."

Korsós Tamás, a szabadkai főkonzul szerint az irodájuk 60 ezer kérelmet fogadott, és eddig minden az előírásoknak megfelelően ment. Korsós szerint a nyelvtudás ellenőrzéséről szóló információk hamisak: "Nem tartom hitelesnek azt az információt, amelyet a külképviseletről távozó ügyfelektől - feltételezem magyar nyelven - kapott. Annál is inkább, mert egy ilyen megállapításhoz - még ha igaz is lenne - hosszasan kellett volna hallgatóznia számos kérelem átvételénél, ami nem kerülte volna el a figyelmünket" - írta levelében a főkonzul.