Ha nem megy a nemzeti együttműködés, szívjon el egy nemzeti cigarettát!

Sajnos a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer még nem alkalmas arra, hogy a Nemzeti Dohányboltokban a Nemzeti Egységes Kártyarendszerben megkapott személyinket meglengetve cigarettát vásároljunk. Így aztán azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy a trafik betartja-e a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, de főként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előírásait. Mit változtatott nemzetivé a kormány három év alatt?

Ne kezdje el megszámolni, hányszor szerepelt ebben a két mondatban a nemzeti szó, eláruljuk: hatszor. És azon se törje a fejét, hogy a kormányváltás előtt hogy hangzott volna egy ilyen szituáció elmesélése, abban is segítünk. Egyszer sem kellett volna leírnunk a nemzeti szót. A fenti szervezetek, intézmények mind a Fidesz mostani kormányzása alatt nyerték el ezt az előtagot.

Nemzeti együttműködés, nemzeti cigaretta, nemzeti asztalos Forrás: Facebook

Persze ez aligha lehet meglepetés a Nemzeti Ügyek Kormányától, ahogy a kabinet saját magát nevezte a Nemzeti Együttműködés Programjában, még 2010 májusában. Azóta többtucatnyi intézményt címkézett át a kormány, illetve az Országgyűlés, és nagy eséllyel számíthattunk arra is, hogy egy újonnan létrejövő intézmény olyan nevet kap majd, amiben szerepel a szó.

Épp most kapott Nemzeti Magánszállás tanúsítványt négy szálláshely - a hír döbbentett rá minket is, hogy egyáltalán van ilyen kategória -, de csak azért nincs lelkiismeret-furdalásunk, mert sem a kormány honlapján, sem az MTI hírarchívumában nincs erről szóló hír korábbról. Szintén a múlt héten döntött a kormány a Kincsem Nemzeti Lovasprogram végrehajtásáról, amiben biztosan részt vesz majd a Nemzeti Lovasprogram Kabinet és a Kozma Ferenc Nemzeti Ménes Igazgatóság is.

Az nem szokatlan, hogy az új intézmények nevében benne van a nemzeti szó, ez egyik ciklusban sem volt példa nélküli, ugyanakkor ez az első kormány, amely tucatjával nevezett és nevez át intézményeket, szervezeteket, hogy a nevükbe bekerüljön ez a szó. Az ORTT 2010-es átalakítása még csak félig-meddig tartozik ide, a testület ugyanis összeolvadt a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, így lett Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az APEH és a VPOP az összevonás után viszont már újonnan kapta a nemzeti megnevezést, és lett Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011-ben.

A Magyar Szabadalmi Hivatalt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalává keresztelték át, az ITD Hungaryként ismert Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség pedig Nemzeti Külgazdasági Hivatalként működik tovább, bár az átalakulással voltak kisebb döccenők. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jogutódjaként jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat.

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetben csak az országos előtagot cserélték le Nemzetire, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet lett, Péterfalvi Attila a megszűnő adatvédelmi biztosi posztot az újonnan létrejött Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetői posztjára cserélte.

Három különböző munkaügyi, gazdasági egyeztető fórum és tanács átalakításával jött létre a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, egyik előd nevében sem szerepelt a bűvös szó. Öt különböző hivatal összevonásával és átszervezésével jött létre a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az elődök közül csak egy - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet - viselte a nevében a nemzeti szót. A Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet nevet kapta.

A Magyar Országos Levéltár októbertől Magyar Nemzeti Levéltár néven működik, és az Országos Választási Irodában, valamint az ugyanilyen nevű bizottság nevében is lecserélték az első tagot nemzetire. A Kopint-Datorg Zrt. állami vállalat új neve 2011-ben lett Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, az Energia Központ Nonprofit Kft.-t Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.-vé nevezték át. A Magyar Művelődési Intézettel kapcsolatosan nem sokat gondolkodtak az új néven, ez Nemzeti Művelődési Intézetként érhető el, és ugyanígy lett Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat az Állami Foglalkoztatási Szolgálatból. Az új felsőoktatási és a köznevelési törvény is megkapta a nemzeti jelzőt. Az árvíz miatt pedig júniusban megalakult a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács.

Jellemző a nagy átnevezési lázra, hogy a sokadik ilyen névcsere után az idén áprilisban még azt is komolyan vette egy félreértett sajtóhír alapján a média egy része, hogy a Nemzet Főterévé nevezhetik át a fővárosi Kossuth teret, de kiderült, hogy csak a beruházás honlapja érhető el ilyen néven. Szintén egy érdekes szála volt a nemzeti átnevezéseknek a Rajkó Zenekar ügye: a zenekar és az állam közötti támogatási viták miatt az állam tavaly márciusban létrehozta a Rajkó Nemzeti Zenekart, ami a régi Rajkó Zenekarral párhuzamosan kezdett működni, de néhány hónap múlva jogviták miatt a Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes nevet vette fel.

A dolog létezik visszafelé is, azaz el is veszítheti egy intézmény a nemzeti nevet: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot Emberi Erőforrások Minisztériumává nevezte át a kormányzat, míg a Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó néven működik februártól.

Visszatérve az új szervezetekre, a kormány soha nem spórolt a jelzővel. Megkapta a nemzeti nevet az új közszolgálati egyetem, a devizahiteleseket mentő eszközkezelő, a Trianonra emlékező összetartozás napja, a határon túliaknak segítő regiszter, a közfoglalkoztatási program, de még az éghajlat-változási program és a Környezettechnológiai Innovációs Stratégia is. Nemzeti lett a vidékstratégia, tanyafejlesztési program, a mélyszegénységben élőkről szóló felzárkóztatási stratégia, a köznevelési és a felsőoktatási törvény, az Ifjúsági Tanács, és nemzeti a miniszterelnök és választók közötti levelezés, azaz konzultáció is, aminek a honlapja egyébként létezik, de nem működik. 2014-től jön a Nemzet Művésze csúcsdíj, az elismerést Kossuth-díjasok kaphatják majd.

Maradt persze sok olyan intézmény is, amelynek a nevében nem szerepel, hogy nemzeti, főként az egészségügyben találtunk ilyeneket. Nem nyúltak például az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Tisztiorvosi Hivatal nevéhez. Kimaradt az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is. Állami maradt nevében is a Számvevőszék, az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) és az autópálya-kezelő is.

Arról nem találtunk adatot, hogy mennyibe kerülnek az átnevezések. Amikor a Magyar Köztársaság elnevezése Magyarországra változott, akkor Navracsics Tibor miniszter egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy "a minisztériumok jelzései alapján mintegy 60 millió forintos kiadással jár az, hogy csak a legszükségesebb körben, táblákon, bélyegzőkön, feliratokon hazánk neve nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország".