Orbán Viktor: Vezetőként mindig történelmi kihívások értek

2013.07.19. 08:24

Orbán Viktor szerint a magyar kormány abban hisz, hogy Isten teremtményeiként élünk, és nem gondolja, hogy létezne bármiféle célkitűzés Európa történelme számára. Szerinte a válságnak akkor van vége, ha mindenkinek van munkája, és a történelem megadta neki az esélyt, hogy valami rendkívüli vigyen véghez. A miniszterelnök a Wall Street Journal című újságnak adott interjút.

Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség - mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journal európai kiadásában megjelent interjúban. Az ilyen politikára mondják az emberek, hogy unortodox. Pozitívabb szemlélettel nézve innovatív és célirányos - tette hozzá Orbán Viktor. A kormányfő szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát.

Akár egy évtizedig is fennmaradhatnak a szektorális különadók, ugyanis a kormány ezektől a bevételi forrásoktól sem szeretne elesni az államadósság ellen folytatott harca során – mondta Orbán Viktor az itnerjúban.

„Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk” - jelentette ki. „A kétharmados többség előfeltétele a jó vezetésnek a válságban. A kétharmados többség alapvető fontosságú, és jól használtuk fel” - mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor az interjúban olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. "Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám" - közölte.

Arra a kérdésre, mikor csatlakozhat Magyarország az eurózónához, Orbán Viktor kifejtette: szeretné kihasználni annak előnyeit, hogy az ország még nem vezette be a közös valutát. Hozzátette: Magyarország belépése az eurózónába nagyban függ majd attól, hogy mennyire működik jól az új, integrált eurózóna.

A Tavares-jelentést érintő kérdésre Orbán Viktor azt mondta: nagyon veszélyes az Európai Parlament eljárása, amely véleménye szerint nem más, mint egy bürokratikus birodalom rejtett kiépítése. A miniszterelnök elmondta: gyűlöletet érzett az Európai Parlamentben, amikor részt vett a Tavares-jelentéssel foglalkozó strasbourgi ülésen.

Arra is kitért, hogy a magyar kormány az unióhoz képest néhány alapelvről "egész más nézeteket vall". "Az a kérdés, hogy együtt tudunk-e élni ugyanabban a politikai rendszerben olyanokkal, akiknek ennyire különböző meggyőződéseik vannak" - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő kifejtette: az európai politikai gondolkodás fővonalát ma a haladás képzete határozza meg. A magyar kormány ezzel szemben abban hisz, hogy Isten teremtényeiként élünk, és nem gondolja, hogy létezne bármiféle célkitűzés Európa történelme számára. "Az európai politikai gondolkodás fővonala szerint el kellene hagynunk a gyökereinket. A gyökereket a szabadság ellenségeinek tartják. A gyökereink nélkül azonban elvesztünk" - hangsúlyozta.

A WSJ azon felvetésére, hogy a "keleti nyitás" jegyében a magyar kormány a jövőben vajon egyre inkább az ázsiai demokrácia-modellekből fog-e meríteni, Orbán Viktor kijelentette: az ázsiai demokrácia-modell nem hozható kapcsolatba a magyar demokráciával, mert a kereszténységen alapuló demokráciák mindig különböznek a nem kereszténységen alapuló demokráciáktól.

"A mi felfogásunkban a demokrácia két kulturális alapelvre támaszkodik: az első az, hogy Isten teremtett bennünket a saját képmására, a második pedig, hogy ebből adódóan bűn annak elpusztítása. Az ázsiaiaknak más alapelveik vannak, ami érdekes és izgalmas kérdés, de mintaként nem szolgálhat számunkra" - mondta. A miniszterelnök hozzátette: amikor keleti nyitásról beszél, akkor alapvetően a kultúrára és a gazdaságra gondol, olyan együttműködésre, amelyet a franciák és a németek már régen kialakítottak.

Arra a kérdésre, hogy az államnak milyen szerepet kell játszania a gazdaságban, Orbán Viktor elmondta, ha jól mennek a dolgok, az állami szerepvállalásnak korlátozottnak kell lennie, válságban viszont az a feladata, hogy kivezesse az országot a krízisből.

A magyar kormány stratégiája teljesen világos: "mi azt mondjuk, hogy a válságnak akkor van vége, ha mindenkinek van munkája". A munkához jutás tehát nem a sikeres válságkezelés eredménye, hanem eszköz ahhoz, hogy kijussunk a válságból - fogalmazott. A közmunkaprogramra utalva kijelentette: "Azt mondhatom majd novemberben a magyar embereknek, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, megvan erre a lehetősége". Hozzátette, hogy a közmunka természetesen nem "álmaink munkája", de legalább "van lehetőség dolgozni a létfenntartásért".