Hány feleségem lehet Magyarországon?

2013.07.19. 15:48

Magyar letelepedési engedélyért cserébe eddig három kínai vett nagy összegű államkötvényt, de nemsokára két indiai is csatlakozik hozzájuk. A letelepedési kötvényekkel világszerte házaló négy magyar cégnél Peruból, Egyiptomból, Indiából és a Távol-Keletről is érdeklődnek, igaz, a célcsoportot, a gazdag üzletembereket eddig nem izgatta fel a lehetőség. Az arabokat főleg az érdekli, hány feleséget hozhatnak magukkal. Ideköltözni viszont nem nagyon akar senki.

Lesz-e, illetve fizetőképes lesz-e még öt év múlva Magyarország? Érvényesül-e az országban a jogbiztonság? Hány feleségnek járhat a kérelmező férjjel együtt letelepedési engedély? - Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a tapasztalatok szerint azokat a külföldieket, akik a februárban útnak indított magyar letelepedési államkötvény-konstrukció után érdeklődnek.

A még decemberben megszavazott törvénymódosítás szerint azok a harmadik országból érkező állampolgárok, akik legalább 250 ezer euró, vagyis 73 millió forint értékben államkötvénybe fektetnek, a korábbinál jóval gyorsabban kaphatnak hat hónapos tartózkodási, majd annak lejárta után öt évig érvényes letelepedési engedélyt Magyarországon. (Az eredeti bevándorlási szabályok szerint eddig anyagi helyzettől függetlenül három év folyamatos magyarországi tartózkodás volt a letelepedési engedély előfeltétele.)

Az állampapírokat csak az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága által jóváhagyott és az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK Zrt.) szerződött vállalkozás értékesítheti. Jelenleg négy ilyen közvetítő cég van, de július elejéig egyedül a Kínára és Vietnamra szakosodott Hungary State Special Debt Fund kötött sikeres üzletet. Ők is mindössze három letelepedési kötvényen (pontosabban magyar államkötvénycsomagon) adtak eddig túl.

Három kínai már magyar

A vásárlók a Magyar Nemzet korábbi információi szerint mindhárman kínai állampolgárok, amit a közvetítő cég az Origónak is megerősített. A Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás vezetője azt elárulta, hogy a három kínai ügyében már le is zárult a procedúra, vagyis a kérelmezők már meg is kapták az ideiglenes letelepedési engedélyt. Viszont a három kínai koráról, foglalkozásáról és terveiről nem árult el semmit. Arra hivatkozott, hogy a szerződésben titoktartást vállalt.

Képünk illusztráció (Martonyi János terelgeti rajta a kínai külügyminisztert)Forrás: AFP/KISBENEDEK ATTILA

A másik három engedéllyel bíró vállalkozás vezetője jóval közlékenyebb volt. A főként Indiára és Ciprusra szakosodott Innozone Holdings Limited például meglepő információkat közölt a hozzájuk fordult érdeklődőkről. Míg a kormány a letelepedési kötvény potenciális vásárlóiként ugyanis elsősorban európai befektetési lehetőséget kereső üzletemberekre számított, Földvári Gábor, az Innozone magyar képviselője szerint befektetők helyett elsősorban viharos övezetek: gazdaságilag vagy politikailag instabil országok menekülőpályát kereső állampolgáraitól érkeznek hozzájuk megkeresések Perutól a közel-keleti országokon át Egyiptomig.

Az üzlet indulása óta eltelt egy hónapban az Innozone profiljából adódóan Indiából fordult hozzájuk a legtöbb - több száz - érdeklődő, de Földvári Gábor szerint közülük is csak nagyon keveseknek vannak üzleti terveik: túlnyomó részt gyerekeik taníttatása miatt szeretnének magyarországi letelepedési engedélyt. Mivel a kötvényvásárlás feltételeként a törvény nem írja elő, hogy az érintettek életvitelszerűen is Magyarországon éljenek, az ügyvezető szerint sokan egyszerűen csak "biztonsági okból" váltanák ki a könnyített módon az unión belül szabad utazást is biztosító magyar papírokat, és - legalábbis egyelőre - eszük ágában sincs elhagyni hazájukat.

Két indiai is vett letelepedési engedélyt

A Cipruson bejegyzett vállalkozás napokon belül ötre növelheti a letelepedési kötvényt birtoklók számát, két indiai állampolgárral a napokban ugyanis már megkötötték a szerződést. A cég év végéig további 35-50 sikeres üzletre számít, amit főként indiai és ciprusi ügyvédi irodák közvetítésével ütnének nyélbe.

Bár a konstrukciót Földvári Gábor szerint üzleti lapokban, az interneten és számos más felületen is hirdetik, a reklámok nem igazán hoznak érdeklődőket, hiszen "nem gyakori, hogy valaki egy hirdetést olvasva csap a homlokára, hogy hopp, szeretne magyarországi letelepedési engedélyt". Indiában azonban, ahogy több más, nagy népességgel bíró országban komplett iparág szakosodott a "letelepedési bizniszre", így inkább ezen cégek ügynökei keresik meg célzottan az ügyfeleket. Többnyire e közvetítőknek kell az ügyvezető szerint az olyan, cikkünk elején is idézett kérdésekre válaszolniuk, mint hogy stabil-e a magyar gazdaság, kiszámítható-e az adójog, vagy, hogy a muszlim kérelmező hány feleséget vihet legálisan magával. (A törvény szerint családegyesítés címén a kérelem benyújtásával egyidejűleg a házastárs és a kiskorú gyermekei is jogosultak tartózkodási engedélykérelem benyújtására.)

Képünk illusztrációForrás: AFP/Imagechina/Xu ruiping

Bár Földvári Gábor szerint a piacon ma az amerikai, illetve az ausztrál letelepedés a legnépszerűbb, a magyar konstrukció szerinte nemcsak relatív olcsósága miatt lehet sikeres (a brit például minimum egymillió fontba kerül), hanem azért is, mert a letelepedés feltételeként nem ír elő ingatlanvásárlást, mint például Spanyolország.

Azeriek, kazahok is jöhetnek

A további két, engedéllyel bíró vállalkozás közül a Discus Holdings Ltd. még csak most kezdi majd az érdemi ügyfélkeresést. Kiss László, a Máltán bejegyzett cég tulajdonosa szerint a "végfelhasználók" helyett eddig az infrastruktúra kiépítésére, illetve közvetítő partnereik megtalálásra fókuszáltak: bevándorlásra szakosodott intézetekkel és nemzetközi ügyvédi irodákkal vették fel a kapcsolatot Dél-Afrikától Indonézián, Törökországon, Azerbajdzsánon és Kazahsztánon át az Egyesült Államokig, Thaiföldig, Kenyáig és Nigériáig - ezekre az országokra kaptak ugyanis közvetítői jogosultságot. Kiss László két éven belül 300-500 letelepedési kötvényvásárlót valószínűsít, állítása szerint valamennyi országban dinamikusan szélesedik ugyanis az a felső-középosztálybeli réteg, amely jó eséllyel kezdene európai üzletbe, de a schengeni övezetbe való beutazása komoly akadályokba ütközik.

A közvetítő cégek közül egyedüliként Magyarországon bejegyzett Arton Capital Hungary szintén nemrég kezdte meg érdemi tevékenységét. Az ügyvezető Balogh Radosztina összegzése szerint eddig 8-10 komolyabb érdeklődőjük volt - elsősorban Dubajból. Az arab országokra szakosodott vállalkozás dolgát Balogh Radosztina szerint azonban egyelőre az augusztus 9-ig tartó ramadán is nehezíti, de utána az üzlet felpörgésére és év végig 40-50 szerződőre számítanak.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke korábban  úgy kalkulált, hogy a következő két-három évben egymilliárd euró értékben kelhet el az államkötvény, vagyis nagyjából négyezer, EU-n kívüli állampolgár vásárolhat magyar letelepedési engedélyt. A Pricewaterhouse Coopers szakértői szerint viszont mindössze 1500 külföldi befektető alkotja a potenciális kört, így jóval kevesebb, nagyjából 375 millió eurós bevétellel számolnak.

 

A Letelepedési Magyar Államkötvényt nem közvetlenül a letelepülést kérelmező állampolgárok, hanem azok, az Országgyűlés gazdasági bizottsága által jóváhagyott vállalkozások vásárolhatják meg, amelyek az ÁKK-val szerződést kötöttek.

A vállalkozás nem a letelepedési kötvényt, hanem legalább ötéves futamidejű saját értékpapírját (például befektetési jegyét) értékesíti, és az ebből befolyt összegből jegyzi le a 250 ezer euró névértékű Letelepedési Magyar Államkötvényeket. 

A befektető oldaláról a folyamat a következőképpen néz ki: a legalább 250 ezer eurós értékpapír-vásárlással az illető 6 hónapos tartózkodási engedélyhez jut, amelynek ideje alatt  letelepedési engedélyt igényelhet. A hatóságok megvizsgálják, hogy a befektető nem büntetett előéletű-e, és teljesít-e bizonyos előírásokat. Ha az illető megkapja a letelepedési engedélyt, annak birtokában öt éven át szabadon utazhat az Európai Unión belül (jelenleg minden egyes beutazásához vízum kell), öt év elteltével pedig kérheti az engedély meghosszabbítását.

A magyar államnak mindez azért jó, mert a 4-5 százalékos kamatra felvett hiteleket 2 százalékosra strukturálhatja át ezekkel a kötvényekkel. Ráadásul a letelepedési engedéllyel rendelkezők adott esetben már Magyarországon fognak adót fizetni, és jövedelmük egy részét is Magyarországon költik el.