Az Alkotmánybíróság nem engedi a korlátlan megfigyelést

Vágólapra másolva!
Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvényt, mert szerintük alaptörvény-ellenes az, ha valakit állandó nemzetbiztonsági megfigyelés alatt akarnak tartani. 
Vágólapra másolva!

Az Alkotmánybíróság (AB) átmenetileg felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, mert azok súlyosan korlátozzák a magánélet sérthetetlenségét és valószínűsíthetően alaptörvény-ellenesek - közölte a testület kedden.

A felfüggesztett rendelkezések lehetővé tennék, hogy az érintettek folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álljanak, és ennek során velük szemben évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtés folyjék.

A testület szerint alaptörvény-ellenesség valószínűsíthető, ám a vitatott rendelkezések érdemi elbírálása a törvény augusztus 1-jei hatálybalépéséig már nem lehetséges. A felfüggesztés indoka, hogy alkalmazásuk az érintetteknek súlyos, helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna - közölte az AB.

Az ügyben Szabó Máté ombudsman fordult az AB-hoz június 24-én, mert azt kifogásolta, hogy nemcsak a munkavállalás előtt, hanem alatta is folyamatosan ellenőrizhetne valakit a nemzetbiztonsági hivatal. Az AB szerint az alkalmazásuk az érintetteknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna.

A nemzetbiztonsági törvény ügyében az ombudsman hivatalból vizsgálódott. Kifejtette többek között, hogy konkrét ok és cél nélküli ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont ember között.

Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így - az ombudsman álláspontja szerint - befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron működését. Azt is szóvá tette, hogy nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. A törvény nem teszi lehetővé, hogy bíró ellenőrizze a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanságát, tisztaságát, mindez pedig sérti a jogállamiság elvét.

Az Országgyűlés május 21-én fogadta el a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényt. A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt törvényjavaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a parlament.

A jogszabály szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala és a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint -felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők, a Független Rendészeti Panasztestület tagjai és az országgyűlési őrök.