Vége az állami szúnyogirtásnak

Az ártéri települések polgármesterei örülnek a Duna menti állami szúnyogirtásnak, mert nem kell rá pénzt áldozniuk. Szúnyog azonban még mindig rengeteg van, azt pedig hiába remélik, hogy még van hátra pár kör a 400 millió forintos, 35 alvállalkozós állami gigairtásból.

"Remélem még van hátra pár irtás, mert iszonyatos szúnyoginvázió volt, és nekünk nagy könnyebbség az állami segítség." A Duna melletti Madocsa település polgármestere, Gelencsérné Tolnai Klára mondta ezt az Origónak, amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen tapasztalataik vannak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által végzett, árvíz utáni ártéri szúnyogirtásról. Nagyjából ugyanezeket hallottuk mindegyik polgármestertől és jegyzőtől, akiket megkérdeztünk, mindenki egyöntetűen csak jót mondott a rendkívüli segítségről.

Madocsán 300 ezer forintba kerül az önkormányzatnak, ha saját maga kér irtást, erre egy évben legalább ötször szükség is van, vagyis másflémilliót spórolnak az állami segítséggel, mondta a polgármester. "Nem kellett szervezkednünk, nem kellett igényelnünk pénzt, csak a méhészeket kellett értesítenünk, hogy mikor van irtás, hogy helyezzék biztonságba a méheket" - magyarázta.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Gönyűn még drágább, félmilliós tétel egy irtás, így ez a település is örül, hogy helyettük fizeti és végzi valaki a munkát. "Még lesz egy kör, de nem tudok részleteket, és azt sem, hogy kiket bízott meg az állam. Mi annyit látunk, hogy ugyanolyan géppel jönnek, mint eddig" - mondta a helyi irtásról Major Gábor polgármester.

A települések azért is örülnek a katasztrófavédelem beavatkozásának, mert így nem maradnak egyedül a szúnyogok elleni harcban akkor sem, ha a szomszédos falunak nincs pénze az irtásra. "Nem sokra mennénk egyedül" - fogalmazott Nagyné Szőke Klára, Bölcske jegyzője. Ők öt igényt adhattak le, ezt a lehetőséget ki is használták, azóta volt már irtás, és várják a további értesítéseket. "Végtelenül jó ez így, mert irgalmatlan sok a szúnyog", mondta a jegyző, hozzátéve, náluk ugyanaz a társaság csinálja most is az irtást, szakszóval gyérítést, mind addig. Az önkormányzatok az állami irtás mellett kérhetnének saját hatáskörben is gyérítést, de azok közül, akikkel beszéltünk, senki nem fontolgatta ezt, hiszen az állam most úgyis elvégzi.

Pedig lehet, hogy szükségük lesz majd rá, ha tényleg annyira sok a szúnyog, mint mondták. Az önkormányzatok mellett ugyanis a katasztrófavédelmet is megkerestük, hogy az irtás technikai és anyagi részleteiről kérdezzük őket, és a válaszból az derült ki, hogy valójában már véget is ért az irtás. "A katasztrófavédelmi célú szúnyoggyérítés I. üteme június 15-étől, a II. üteme pedig június 28-tól nagy erőkkel kezdődött meg. A szúnyoggyérítés teljes második ütemének elvégzése után indokolt volt egy kiegészítő kezelés (III. ütem). Ez a III. ütem július 08-án kezdődött meg és a tervek szerint július 11-én be is fejeződik", írta az OKF pénteki levelében.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A gyorsan lezajló, és esetenként a polgármestereket sem teljeskörűen tájékoztató irtást a Szemp Air nevű cég végzi, amely az ország egyik legnagyobb szúnyogirtó cége, 1997 óta csinálja ezt a munkát. Az elmúlt három évben az Opten cégadatbázis szerint 198, 424 és 299 millió forintos forgalmuk volt úgy, hogy a többi nagy vetélytárs ennél lényegesen kevesebb, 30 és 200 millió közötti bevételt ért el, illetve egy cég, a Kobo-Coop-96 Kft. tudott csak nagyobb forgalmat csinálni, de annak az autóalkatrészkereskedelem a fő profilja.

A Szemp Air 430 millió forintért nyerte el a feladatot úgy, hogy az OKF az ÁNTSZ javaslatára a három nagy szúnyogirtó cégtől kért ajánlatot, és ezek közül a legkedvezőbb "hektár/forint/alkalom" ajánlatot fogadták el, közölte az Origo kérdésére az OKF. Iparági forrásokból úgy tudjuk, nincs olyan cég Magyarországon, amely ekkora, 262 ezer hektáros irtást egymaga el tudna végezni, így a Szemp Air is legalább 35 alvállalkozót von be a munkába, azaz a pénz nagy részét nem teheti zsebre. Ezért is fordulhat elő, hogy több polgármester is azt mondta, úgy tudják, az addigi cég végzi a munkát, illetve a korábbról ismert gépeket látták a levegőben.

Persze a 262 ezer hektár valójában nem ekkora területet fed le, valójában ugyanis az OKF összeadja a három ütemet és több típusú gyérítést, derül ki a tájékoztatásukból. "Az I. ütemben és a II. ütemben 50-50 ezer hektáron légi kémiai, 46-46 ezer hektáron földi kémiai szúnyoggyérítés, valamint 10-10 ezer hektáron légi és földi biológiai lárvagyérítés végrehajtása történt meg. Az első két ütemet összesítve így mintegy 212 ezer hektáron történt meg a katasztrófavédelmi célú szúnyoglárva és imágógyérítés. A III. ütemben pedig több mint 50 ezer hektáron folyik a szúnyoggyérítés" - közölték.

Forrásaink szerint a cég a szokásos piaci árakhoz képest valamivel nyomottabb áron jutott a megbízáshoz, ugyanakkor mégsem járt rosszul, hiszen nagy és fix munkát nyert ezzel el. A katasztrófavédelemtől nem tudtuk meg, hogy hány önkormányzat területén irtanak, mint válaszlevelükben írták, a feladatot a magyar állam nevében végzik, azt az önkormányzatoktól nem vették át.